Eljött a nyár, a napfény, a nyaralás, és sokaknak a diákmunka időszaka. A cél az, hogy a diákok számára a nyári munka egyrészről jó élmény legyen, másrészről ne keveredjen az ember munkajogi hibákba. Ahhoz, hogy koncentrálhassunk egy új közösség megismerésének élményére, frissen kötött barátságokra és tapasztalatokra, valamint az önállóság és a saját jövedelem szépségeire, ne pedig egy kellemetlen, rossz szájízű emlékkel zárjuk a nyarat, ami kísérti a fiatalt a munkaerőpiacon.
Nagyon nem mindegy, hogy első munkahelyünknek milyen helyet választunk. „Fiatal voltam, kellett a pénz!” – hányszor halljuk ezt, amikor valaki utólag, viccesen próbálja menteni magát múltbéli, kifogásolható tettei, rossz döntései miatt. A kijelentés – metaadatként – azt az üzenetet is tartalmazza, hogy hősünk szerencsésen megúszta a kalandot, legyen az bármi. Egyben ráerősít arra a meggyőződésünkre is, hogy a fiatalok könnyelműek, kockázatvállalóbbak. Játékban, sportban, akármiben, és ebbe beletartozik a munka is. A nyári időszak ugyan tele van pénzkeresési lehetőséggel, de a munkavállalásnak, foglalkozásoknak megvannak a maguk kockázatai is.
Ezekre Gedeon András munkavédelmi szakember, a Magyar Munkavédelmi Akadémia egyik alapító tagja hívta fel a figyelmet.
Munkajogi előírások
A munka törvénykönyvében foglaltak szerint csak az a fiatal dolgozhat munkaviszony keretében, aki betöltötte a 16. életévét. Kivételt jelentenek ez alól azok a 15. életévüket betöltött diákok, akik nappali tagozatos oktatási intézményben tanulnak. Ők az iskolai szünet időtartama alatt vállalhatnak munkát.
Fontos, hogy a 18 évesnél fiatalabb diákok munkaszerződése csak abban az esetben érvényes, ha azon a törvényes képviselő hozzájáruló nyilatkozata is szerepel.
Jogosan merülhet fel a kérdés minden olvasóban, hogy akkor hogyan lehet a reklámokban, TV műsorokban, színházakban, előadásokon fiatal színészeket látni? Ennek az oka, hogy a 16. életévét még be nem töltött személy kulturális, művészeti, sport-, és hirdetési tevékenység (ide tartoznak például a filmforgatások, a színházi fellépések stb.) keretében is dolgozhat, rájuk külön jogszabályok vonatkoznak. A foglalkoztatáshoz nem szükséges a gyámhatóság előzetes engedélye, azonban a foglalkoztatás megkezdését – legalább 15 nappal előbb – be kell jelenteni a gyámhatóság részére. Ebben az esetben nem feltétele a foglalkoztatásnak, hogy az a tanítási szünetre essen.
Diákok és munkajogi kérdések
Munkaviszony alapesetben a munkáltató és a munkavállaló között megkötött, írásos munkaszerződéssel jöhet létre. Ennek kötelező tartalmi elemei a
- a munkaviszony kezdetének, megszűnésének napja (határozatlan időtartam is lehet, de akkor ez szerepeljen benne);
- a munkakör;
- az alapbér;
- a munkavégzés helye;
- a napi munkaidő;
- a törvényes képviselő hozzájárulása.
Hogy ez mit jelent? Ezeket az adatokat mindig ellenőrizd a munkaszerződésben, mert a fent felsorolt adatoknak kötelező benne szerepelnie.
Egyszerűsített foglalkoztatás
Ha a nyári szünetben csak elszórtan, néhány napot van lehetősége dolgozni valakinek, akkor jó megoldás az egyszerűsített foglalkoztatás. Mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetében ugyanazzal a munkáltatóval legfeljebb évi 120 munkanapon, alkalmi munka esetében legfeljebb öt egymást követő napon van lehetőség munkavégzésre. Ebben az esetben nem kötelező – de kérhető – az írásos munkaszerződés, az egyszerűsített foglalkoztatás ugyanis a munkavégzés megkezdése előtti bejelentéssel válik szabályossá, érvényessé.
Főiskolai, egyetemi hallgatók számára megoldás az iskolaszövetkezeti keretek között munkavégzés is.
Munkajogi szabályok: munkaidő és szabadság
A fiatal, vagyis 18 év alatti munkavállalókat – egészségük védelme érdekében – több munkaidőre vonatkozó szabály is védi:
- A fiatal munkavállaló napi munkaideje legfeljebb 8 óra lehet. Ha valaki egyszerre több munkáltatónál is dolgozik, a napi 8 órás korlátra tekintettel valamennyi munkaidőt össze kell adni, és azok együtt nem léphetik túl a 8 munkaórát!
- A tizenhat évesnél fiatalabb munkavállaló napi munkaideje legfeljebb 6 óra lehet. Ez alól kivételt képez az a nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató, és tizenötödik életévét betöltött tanuló, aki az iskolai szünet alatt munkát végez.
- A napi munka befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább tizenegy óra pihenőidőnek kell eltelnie.
- Számukra éjszakai, illetve rendkívüli munkavégzés nem rendelhető el. (Éjszakai munkának minősül a 22.00 és 06.00 óra közötti időtartam.) Rendkívüli munkavégzésnek a napi munkaidőt meghaladó munkavégzés minősül (pl. a napi nyolcórás munkaidő utáni munka).
- A fiatal munkavállalók számára 4,5 órát meghaladó munkavégzés esetén legalább 30 perc, 6 órát meghaladó, beosztás szerinti munkaidő esetén legalább 45 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A két munkanap között pedig legalább 12 óra pihenőidőnek kell eltelnie.
- A 18 év alatti munkavállalóknak a 20 nap alapszabadságon felül jár 5 nap pótszabadság is. A munkavállalás idejére ezt időarányosan kell érteni, kiadni. Például egy hónapra ez 2 nap szabadságot jelent.
Ha még nem tudod, hol keress magadnak nyári diákmunkát, akkor olvasd el cikkünket, amelyben a Nyári Diákmunka Programról írtunk!
