A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) révén 2022. október 1. és november 28. között történt Magyarországon a 16. népszámlálás. A teljeskörű digitalizációnak köszönhetően az adatgyűjtés és az eredményközlés közötti idő jelentősen lerövidült. A 2022. évi népszámlálás adatfelvételének lezárása után 10 hónappal már végleges adatokat ismertetett a KSH, amelyek közül elsőként az oktatásra vonatkozó eredményeket mutatjuk be.
Csökkent az alapfokú végzettségűek aránya a KSH adatai szerint
2022 októberében a felnőtt lakosság egyharmada rendelkezett érettségivel, további 22 százaléka diplomával. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 23 százalékra csökkent. 2011-hez képest, az érettségi nélkül szakmai oklevéllel rendelkezők hányada pedig alig változott (21 százalék). A szakmai végzettségűek körében továbbra is a férfiak aránya magasabb.
A nők iskolai végzettsége az elmúlt évtizedekben a férfiakét meghaladó mértékben emelkedett, az alacsony iskolázottságúak körében mégis ők vannak többségben, mert a nők korösszetétele idősebb, és az idősek között gyakoribb az alacsony iskolázottság.
A legutóbbi népszámlálás óta, a férfiak és a nők körében is csökkent az általános iskolát be nem fejezők aránya. A férfiak esetében 3,1 százalékról 1,8 százalékra míg a nők körében 6,5 százalékról 2,7 százalékra.
A korábbi népszámlálási adatokkal összehasonítva elmondható, hogy a nők körében emelkedett a szakmával rendelkezők száma, míg a férfiak esetében némi visszaesés tapasztalható a 2011.évi adatokhoz képest.
A kistelepüléseken élőkre kevésbé jellemző a felsőfokú végzettség
A felsőfokú végzettségűek aktív korú népességen belüli aránya Budapesten kiugróan magas: 44 százalék. A fővárosi kerületek közül a II. a XII. és az I. kerületekben élők körében a legmagasabb a felsőfokú végzettségűek aránya. A vidéki nagyvárosokban az aktív korúak közel egyharmadának, a községekben viszont csak 15 százaléknak van felsőfokú végzettsége. 23 településen egyáltalán nincs felsőfokú végzettségű és 12 településen 1 százalék alatti a diplomával rendelkezők aránya.
2001. évi népszámlálás óta folyamatos emelkedő tendencia figyelhető meg a férfiak és a nők körében is. Míg 2001-ben a férfiak 11,6 százaléka, 2011-ben 15,8 százalék rendelkezett diplomával a jelenlegi adatok szerint a férfiak majdnem 20 százaléka diplomás.
A nők esetében a 2001. évi adatokhoz képest majdnem duplájára emelkedett a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. 2001-ben a nők 10,4 százaléka, 2011-ben 18 százalék, 2022-ben pedig 24,5 százalék volt a főiskolai vagy egyetemi végzettségűek aránya.
Minden negyedik ember beszél angolul
Nyelvismeret tekintetében javulás tapasztalható. Leggyakoribb idegen nyelv az angol. A 2011. évi népszámlálás óta jelentősen, 50 százalékkal nőtt az angolul beszélők aránya. Németnyelv tudással 1,2 millióan, közel 100 ezerrel többen rendelkeznek, mint 2011-ben.
Oroszul 204 ezren, franciául 147 ezren, románul 138 ezren beszélnek. A Magyarországon élők 99 százaléka beszél magyarul. A 2011. évi népszámlálási adatokhoz viszonyítva az összes leggyakrabban beszélt nyelv esetében emelkedő tendencia figyelhető meg.
Digitális jártasság
A 6 éves és annál idősebb népesség nagy többsége, 83 százaléka végez rendszeresen valamilyen digitális tevékenységet. 53 százalékuk az interneten való böngészésen és a telekommunikáción túl magasabb szintű digitális tevékenységet is folytat: online intézi ügyeit, vásárol vagy szoftvert használ. Őket tekintjük legalább középszintű digitális jártassággal rendelkezőknek, arányuk a fővárosban, Pest vármegyében és a vidéki nagyvárosokban a legmagasabb. A KSH adatai alapján elmondható, hogy a magasabb digitális kompetencia szint a diplomával rendelkezők körében jellemző.
Ha érdekel, milyen eredménnyel zárult a tavalyi év kompetencia mérése, kattints a linkre. Ám ha a nyelvvizsgázók számának alakulására vagy kíváncsi olvasd el a témában írt cikkünket!
