A Siemens arra vállalkozik, hogy összeköti a digitális és a valódi világot

Szerző: | 2024. február. 12. | Munka

Világunk lassan virtuálissá válhat. (Fotó: UNIin&out)

Az ipar 4.0 következő lépcsőfoka az ipari metaverzum, amely új időszámítást jelenthet a gyártás számára is. Az ennek kapcsán várható munkaerőpiaci változásokról és az innovációs környezetről is kérdeztük Jeránek Tamást, a Siemens Zrt. vezérigazgatóját.

Ma sokan beszélnek a mesterséges intelligenciáról. Az iparban milyen alkalmazási lehetőségei vannak ennek a technológiának?

Számos ügyfelünk gyakorlatával lehet illusztrálni, hogy mennyi területen dolgozik már mesterséges intelligencia (MI). Így például ennek segítségével gyorsul fel a vízszivárgások felderítése, lokalizációja, a kakaógyártásban is használják, korai hibafelismerést biztosít az üzemekben, emellett az adatközpontok energiaigényét szintén csökkenti.

A Siemens legújabb fejlesztései egyikével a komissiózás is automatizálható, ekkor a robot MI segítségével választja ki, fogja meg az előtte lévő változó alakú, súlyú termékeket, amelyekből például csomagokat készít elő a webes megrendelések teljesítéséhez a raktárban. Segítségével többek közt a munkaerőhiánnyal küszködő logisztikai vállalatok tudják növelni a versenyképességüket.

A Siemens már az 1990-es évektől dolgozik azon, hogy az MI-neurális hálózatok technológiáját beemelje az iparba. A mesterséges intelligenciával végzett K+F munka során több szempontra figyelnek, így többek közt a kibervédelemre is.

A közbeszédben lassan lecsengenek a virtuális metaverzum körüli hírek, bejelentések, ugyanakkor a termelés digitalizálása, sőt virtuális modellezése új szintre emelheti az ipart. Melyek a metaverzumhoz kapcsolt elvárások?

Igen, a hírek inkább a virtuális valóságról szóltak, a metaverzum kapcsán főként a kereskedelmi, a szórakozási szempontokat emelték ki. Például azt, hogy sokan esetleg egy a mai játékokból ismert, látást is eltakaró VR-headsettel a fejükön töltik majd az életük egy jó részét. Ahogyan mondjuk Spielberg Ready: Player One című filmjében láttuk. És mondjuk valaki egy virtuális közösségi térben virtuális sört iszik, pixelekből kreált ruhát vesz, digitális házat épít, amelyet virtuális bútorokkal és műalkotásokkal rendez be. Arról azonban kevesebb szó esett, hogy „vásárlói” metaverzum mellett közel háromszor akkora piacértéket képvisel annak gyártóipari verziója.

A szórakoztatás vagy a vásárlás nyilvánvaló, de az ipari metaverzum hogyan néz ki a gyakorlatban?

A metaverzummal ellentétben az ipari metaverzum haszna a gyakorlatban ölt testet. Ha ugyanis a komplex gyártási környezetben leképezzük a fizikai valóságot az online térben, akkor jó néhány hatékonyságnövelő lehetőség bontakozik ki. Gondoljunk bele, ha a vállalatok minden digitalizálható eszköze, folyamata valósághűen leképezhető, bejárható, az elemei és az egésze szimulálható, akkor ez alapján fejlesztési döntéseket lehet hozni a fizikai valóság számára.

Eddig érthető, de mire használható egy virtuálisan leképezett valódi gyár metaverzuma?

Mire alkalmas még ez a technológia a gyártáson túl?

Mi a helyzet a munkaerő vonatkozásában? Hogyan változtatja meg ez a trend a HR-területeket?

Ez az interjú teljes terjedemében megtalálható az alábbi – UNI In& Out Innováció – nyomtatott kiadványunkban is, amelynek a fő támogatója a Siemens Zrt.

Itt megtalálod továbbá a STEAM képzési területek listáit is. Benne vannak az innovációhoz kapcsolódó képesítések, szakmák, és a top középiskolák listája is.

Nézz bele az innovációs kiadványunkba, amit nyomtatott verzióban most meg is vásárolhatsz!

UNIside ipari digitalizációs kiadvány

A szerzőről:

Szakmát Szerzek
A Szakmát Szerzek! szerkesztőségének célja a hazai szakképzés presztizsének valós erősítése, például sikertörténetekkel, tudományos elemzésekkel a témában. A weboldalon helyet kapnak a szakképzést érintő aktualitások, hírek, valamint a friss kutatási eredmények ismertetései, munkaerőpiaci adatok egyaránt.

Ez is érdekelhet:

[difl_blogcarousel post_display=”by_category” item_spacing=”10px” speed=”1000″ centered_slides=”on” loop=”on” autoplay=”on” autospeed=”6000″ pause_hover=”on” equal_height=”on” wrapper_margin=”||0px||false|false” wrapper_padding=”||0px||false|false” item_wrapper_padding=”||0px||false|false” item_margin=”||0px||false|false” item_padding=”||0px||false|false” item_spacing_tablet=”10px” item_spacing_phone=”0px” item_spacing_last_edited=”on|phone” _builder_version=”4.20.0″ _module_preset=”default” max_height=”300px” custom_margin=”||0px||false|true” custom_padding=”||0px||false|false” global_colors_info=”{}”][difl_postitem type=”image” _builder_version=”4.20.0″ _module_preset=”default” global_colors_info=”{}”][/difl_postitem][difl_postitem type=”title” title_tag=”p” element_padding=”|20px||20px|false|true” _builder_version=”4.20.0″ _module_preset=”default” post_font_style_font=”Montserrat|700|||||||” post_font_style_text_color=”#030E6E” post_font_style_font_size=”0.9rem” post_font_style_line_height=”1.3em” global_colors_info=”{}”][/difl_postitem][/difl_blogcarousel]