Egyre több magyar gyermek igényel sajátos nevelést vagy egyedi pedagógiai bánásmódot: csak tavaly több mint 112 ezer SNI-s diák és további 260–270 ezer kiemelt figyelmet igénylő tanuló járt köznevelési intézménybe. Ez azt jelenti, hogy ma már minden ötödik gyermeket érint a kérdés – derült ki az SNI Summit 2025 konferencián, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendeztek.
A rendezvényen minden szereplő képviseltette magát: a szakpolitika, a pedagógusok, a gyógypedagógusok és a szülők is. A konferencia nemcsak az ismeretek átadásáról szólt, hanem egy olyan szakmai és civil közösség építéséről, amely a tudásmegosztást és a szemléletformálást helyezi előtérbe.
Dr. Balatoni Katalin, a miniszterelnöki kabinetiroda pedagógiai innovációkért felelős biztosa kiemelte: a gyermekközpontú, családbarát oktatás stratégiai lépések nélkül nem valósítható meg.
Czeizel Barbara, a Budapesti Korai Fejlesztő Központ szakmai vezetője arra figyelmeztetett, hogy a szülők számára az eltérő fejlődési út felismerése komoly érzelmi teher, ezért a támogatás minősége kulcskérdés.
A szakértők szerint a digitális eszközök használata kettős hatással bír: miközben egyes esetekben figyelemzavart és idegrendszeri problémákat okozhat, máskor éppen a tanulási nehézségek leküzdését segítheti.
Az Oktatási Hivatal új digitális és papíralapú taneszközökkel támogatja az SNI-s diákokat
Az Oktatási Hivatal (OH) részéről Kóródi Bence, a Tananyagfejlesztési Főosztály vezetője mutatta be a legújabb fejlesztéseket. Elmondta, hogy az OH az elmúlt években kiemelt figyelmet fordított arra, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók számára is korszerű és könnyen használható taneszközök készüljenek.
A hivatal online felületein már több száz, a NAT 2020-hoz igazodó papíralapú és digitális tananyag érhető el, kifejezetten az SNI-s diákok támogatására.
A fejlesztések célja, hogy a pedagógusok rugalmasan alkalmazható, differenciált eszközökhöz jussanak, amelyek segítik a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek bevonását. A digitális platformok emellett lehetőséget adnak az egyéni haladási ütem követésére és a személyre szabott tanulási utak kialakítására is.
Kóródi hangsúlyozta: a modern tananyagfejlesztés nemcsak a tanulók eredményességét javítja, hanem a pedagógusok munkáját is könnyebbé teszi, hiszen a hagyományos tankönyvek mellett interaktív, élményszerű eszközöket kínál a mindennapi tanításban.
A konferencia szervezői hangsúlyozták: az SNI-s gyermekek támogatása nem csupán erkölcsi kötelesség, hanem társadalmi felelősség és jövőbe való befektetés. Az inkluzív oktatás és a közös felelősségvállalás biztosíthatja, hogy a kiemelt figyelmet igénylő fiatalok teljes értékű tagjai legyenek a munkaerőpiacnak és a társadalomnak.
A szervezők arra biztatják az érintetteket és az érdeklődőket, hogy csatlakozzanak a Kiemelt Figyelmet Igénylők Közösségéhez, amely a tudásmegosztás, a szülők bevonása és a szakmai együttműködés erősítése érdekében jött létre.
„A családbarát oktatási környezetben mindig a gyermek áll a középpontban, de ugyanennyire szükség van a pedagógusokra, az intézményre és a szülők közös gondolkodására is” – emelte ki záró gondolatként Dr. Balatoni Katalin, a miniszterelnöki kabinetiroda pedagógiai innovációkért felelős biztosa.
