Nyakunkon az érettségi vizsga. Ha csak rá gondolunk, görcsbe szorul a gyomrunk. A stressz leküzdése azonban nem lehetetlen. Többéves tapasztalatok igazolják, hogy az egyszerű, jól bevált módszerekkel csatát nyerhetünk az érettségi okozta szorongás leküzdésében.  Nánásiné Dr. Horváth Edit iskolapszichológussal beszélgettünk.

Az érettségi az első komoly megmérettetés egy fiatal életében. A környezetemben nem ismerek olyan embert, aki félvállról venné ezt a próbát. Szakemberként, hogy látod, van, akit nem stresszel?

Az érettségi vizsga hagyományosan nagy súlyú megmérettetés, belépés a felnőtti létbe, egyfajta rituális beavatás. Ritkán, de előfordul, hogy olyan diákokkal találkozom, akik nem élik meg a helyzetet stresszként. 

Minek köszönhető ez a szerencsés helyzet?

Ennek háttere nagyon változatos lehet. Előfordul, hogy az érettségi megszerzése szülői elvárás, kényszer. Ilyen esetekben a fiatal érzelmi ellenállással, esetlegesen felkészületlenül, motiválatlanul „várja” a vizsgát, személyes elköteleződés nélkül. Azok a tanulók, akik szembesülnek saját felkészültségük hiányosságaival – „nem tanultam, nem érdekelt” -, szintén stressz nélkül tekinthetnek a vizsgára. A fentiek ellentéteként jelenik meg az a tanulói attitűd, amikor a tehetséges, magas tudásszintű, felkészült fiatal izgalmas kihívást lát a közelgő érettségiben. 

A vizsgadrukk mértéke személyiségtípusonként is változhat?  Egy introvertált gyermek jobban izgul vagy a jellemünk nincs befolyással egy-egy vizsgahelyzetre? Lehet egyáltalán kategorizálni az érettségire készülő diákokat? 

A vizsgadrukk megjelenése és megélése természetesen összefügg a személyiségvonásokkal. Önmagában az introvertált beállítottság nem generál magasabb vizsgaszorongást, de a szóbeli vizsga, mint egy nyilvános szereplés, nagyobb tehertételt jelenthet a zárkózottabb diákok számára. A vizsgadrukk pszichológiai szempontból elsősorban a teljesítménymotivációval és az igényszinttel mutat összefüggést. 

Melyek ezek az összefüggések?

A teljesítménymotiváció sajátos humán-specifikus motiváció. A teljesítmény folyamatos emelésére, a sikerre, mások teljesítményének meghaladására vonatkozó késztetés, mely arra irányul, hogy az egyén sikeres legyen minden olyan cselekvésben, amelyre alkalmazható a kiválóság valamilyen mércéje. 

Mi a siker pszichológiája? Milyen tényezők befolyásolják, hogy különböző vizsgahelyzetekben pl. az érettségi vizsgán, mint életünk főpróbáján jól teljesítsünk?

 Három fontos összetevője van. Az egyén általános motivációs állapota, a feladat nehézsége, valamint az elérendő cél ösztönző értéke. Alapjai tanultak, a gyermekkori siker és kudarcélmények megélésén és az arra kapott környezeti reakciókon (szülői, nevelői viselkedéses válaszok, megerősítések és büntetések aránya, személyes kompetenciák, sikerélmények – hatóképesség átélése) nyugszanak. Másrészt a vizsgadrukkot befolyásolja az egyén szorongás szintje és annak mintázata. A jó teljesítményhez mindenképpen szükség van bizonyos mérvű, egészséges szintű szorongásra, ami energetizálja a kognitív folyamatokat, serkenti az emlékezetet, felidézést, koncentrációt – összességében növeli a kognitív hatékonyságot. 

Mi történik, ha valaki jobban izgul? Hogyan hat ez a teljesítményre?

Az átlagosnál magasabb szorongás kétféleképpen hathat az egyéni teljesítményre. Az ún. facilitáló szorongás pozitív hatású, segíti a tanultak, a helyes válaszok előhívását, a problémamegoldást, növeli a produktivitást. Ezzel szemben az ún. debilizáló szorongás ronthatja a teljesítményt, leblokkolhatja a tanulót, amelynek következtében még az elsajátított anyagot sem tudja visszaadni. Ez a szorongás-mintázat önértékelési problémákkal, negatív énképpel, a vizsgahelyzetek (megmérettetés) kerülésével társulhat. Gyakori, hogy testi tüneteket is okoz: fejfájást, hasfájást, hányingert, nehézlégzést provokál. Ezek megjelenésekor a vizsgázó a fizikai panaszokra fókuszál, figyelme elterelődik a feladatról.

Ami természetes reakció, de a vizsga kimenetele szempontjából nem a legszerencsésebb helyzet. Hogyan előzhető meg? Vannak olyan preventív módszerek, amelyekkel csökkenthető az érettségi előtti stressz? Milyen hasznos tanácsokkal látod el a hozzád forduló tanulókat?

Az érettségi előtti stressz csökkentése olyan empirikus kutatások által többszörösen igazolt módszerekkel lehetséges, amelyek a mai fiatalok számára talán „idegenszerűek”, ám visszajelzéseik szerint a mai napig működnek!

Ilyenek például

• elegendő alvás, pihenés, minél korábbi lefekvés, hiszen az éjfél előtti alvásidő biztosítja a legjobb regenerálódást az idegrendszernek
• az alvás minőségét javítja az előző délutáni fizikai aktivitás (séta, futás, könnyebb edzés)
• az elalvást megelőző egy órában offline „üzemmód”, a social média, az internetes szörfözés és a játék mellőzése
• a vizsgastresszt csökkentheti, ha a diák magával visz valamilyen kabalát, számára megnyugtató személyes tárgyat

Meg lehet határozni, hogy milyen típusú gyerekek kérnek segítséget és milyen területeket érint a tanácsadás?

A tanácsadásra történő jelentkezés, optimális esetben a tanuló önkéntes döntése.  A pályaorientációs tanácsadást jellemzően a továbbtanulás iránt elkötelezett diákok veszik igénybe, akiket magas önismereti igény és a pályaválasztás iránti érdeklődés jellemez. A tanácsadások kb. húsz százaléka érinti a tanácstalan, kialakulatlan vagy éppen sokirányú, szerteágazó érdeklődéssel bíró középiskolásokat. Az iskolapszichológus segítségét a szorongók is kérik, ők elsősorban a stressz, a vizsgadrukk leküzdéséhez, a hatékonyabb otthoni felkészüléshez várnak segítséget.

A felkészülésre szánt kevés idő is lehet az érettségi előtti stressz forrása. Mi jellemzi a mostani generáció tanuláshoz való viszonyát?

 Természetesen a felkészülésre fordított idő és az idői ütemezés egyénenként változó. A tervszerű tanulás, a szigorú egyéni ütemezés tapasztalataim szerint ritkán fordul elő, elsősorban a módszeres típusba tartozó, magas belső motivációval jellemezhető fiataloknál.

A Z generáció, az 1995 és 2009 között született „Facebook nemzedék” tanulási szokásai tekintetében gyakori, hogy az utolsó pillanatra hagyják az iskolai felkészülést, gyorsan szeretnének információt szerezni, aminek szinte kizárólagos forrása az internet. Tanulási „módszerük” sajátossága, hogy az információ elérési útját jegyzik meg, kevésbé törekszenek annak megtartására, rögzítésére. Jellemző továbbá, hogy a közösségi oldalakon kérnek segítséget egymástól, azonban sokszor felszínesen megfogalmazott jegyzetekből – „kivonat kivonata” – próbálnak tanulni. Multitasking képességeik olykor zavarba ejtőek – pl. egyidejűleg olvassák a tananyagot, chat-elnek, zenét hallgatnak és étkeznek.

Az elmúlt évek eseményi, gondolok itt a COVID járvány és a háború okozta félelmekre, hogyan hatottak a gyerekek érzelmi állapotára?  Érződik az online oktatás hatása, több diák tanácstalan és kér segítséget mert nincs tapasztalata a szóbeli vizsgahelyzetben?

Az online oktatás hatásai a teljes iskolai populációt érintik a mai napig. Nem tekintem magamat a téma avatott szakértőjének, de saját tapasztalataim mentén annyit mondhatok, hogy a kommunikációs kultúra eltávolodott az iskola által elvártaktól. Ez valóban érinti a szóbeli vizsgahelyzetekben való jártasság csökkenését, de önmagában nem növeli a tanácskérők számát.

Szakmai szempontból miben más az egyéni vagy a csoportos tanácsadás? Módszereiben különbözik vagy?

Az egyéni tanácsadás légköre rendszerint személyesebb, a beszélgetés fókuszában a tanácskérő fiatal élethelyzete, személyes tulajdonságai, aktuális kérdései, megoldandó problémái pl. döntéshozatal állnak. Módszerei között szerepel a célirányos feltáró beszélgetés, az önértékelő eljárások alkalmazása, amely online vagy papíralapú kérdőívek kitöltésével történik. Ezen kívül képesség – és személyiség tesztek kitöltése (ha a tanácsadó pszichológus), információs források tanulmányozása, feldolgozása, a tanácsadó reflexiói a feltártakra, megoldási, cselekvési alternatívák közös megfogalmazása.

A csoportos tanácsadás általában konkrét cél köré szerveződik, strukturált, a felvilágosítást, ismeretnyújtást, a döntés-előkészítést segíti elő. Módszerei lehetnek az interaktív előadás, önértékelő eljárások kitöltése, csoportos gyakorlatok vagy feladatmegoldás. A foglalkozás végén közös megbeszélésre, a tapasztalatok összegzésére kerül sor a tanácsadó irányításával.

Szakemberként mit tapasztalsz, az egyéni tanácsadás bizonyul hatékonyabbnak vagy a csoportos tanácsadás lehet eredményesebb?

Mindkét tanácsadási forma hatékony lehet a fiatalok körében. Az egyéni tanácsadásnál személyes, bizalmi légkör alakul ki a tanácsadó és a fiatal között, ami előhívhatja a rejtett, esetleg eltitkolt érzéseket, fantáziákat vagy félelmeket. Ilyenkor a tanácskérő konkrétan őt érintő visszajelzést, útmutatást kap.

A csoportos tanácsadás előnye a kortárscsoport közös aktivitásában ragadható meg. Az együttes feladatmegoldás az alulmotivált, vagy passzív tanulókat is megmozgatja, emellett lehetőség nyílik a társas összehasonlításra, a közös gondolatok vagy éppen hasonló problémák nyílttá válhatnak.

A kortárscsoport mellett a családi légkör is hatással lehet az érettségi vizsga teljesítményére. A vizsga előtt álló diákok szülei, hogyan tudnak segíteni a gyermeküknek? Mire érdemes odafigyelni jobban ebben az időszakban?

A szülő leginkább az érettségire készülő fiatal személyes autonómiájának tiszteletben tartásával tud segíteni. Arra érdemes figyelnie, hogy csak annyit és azt nyújtsa önmagából, amit a gyermeke igényel.  A reagáló „üzemmódot” tudnám ajánlani. Várjuk meg, amíg a fiatal beszélgetést kezdeményez, kér, vagy kérdez. A szülő személyes aggodalmai, saját szorongása ilyenkor plusz terhet jelenthet a gyerek számára.