A tudáselőny hatására válhat egy nemzet véleményformálóvá

Szerző: | 2023. július. 14. | Fősodor

A képen a magyar zászló előtt áll egy ember, kezében mappával

Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára Sátoraljaújhelyen, a Rákóczi Szabadegyetem Kárpát-medencei oktatásról szóló panelbeszélgetésén vett részt. Szóba került a tudáselőny fontossága, a diplomás fiatalok fontossága. A beszélgetésen az államtitkár mellett Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke és Nagy Zoltán, az Iskola Alapítvány elnöke osztották meg egymással az oktatás jövőjével kapcsolatos gondolataikat.

A tudáselőny fontossága

Hankó Balázs államtitkár elmondta: a nemzet akkor tud nem kiszolgáló, hanem véleményformáló lenni, ha tudáselőnyben van. Tudáselőnyt szerezni a diplomások számának növelésével, és egy olyan oktatási szerkezet kialakításával lehetséges, amelyben a magyar identitású intézményekben olyan képzések vannak, amelyek versenyképessé teszik az ott végzetteket.

Az államtitkár véleménye szerint hazánknak az lenne hasznos, ha annyian járnának egyetemre a külhoni területeken is, ahányan a lakosság számához képest viszonyítva Magyarországon egyetemre járnak. Jelenleg azonban a külhoni magyarként felsőoktatásba járó diákok aránya kedvezőtlen. Éppen emiatt lenne fontos, hogy a meghatározó területeken a külhoni diplomásaink ne csak diplomát szerezzenek, hanem vezető pozícióba is eljussanak. Az államtitkár szerint minél több fiatalt kell a magyar identitású intézményekbe terelni. Hazánkban jelenleg hétezer külhoni magyar fiatal tanul, legtöbben Délvidékről, Kárpátaljáról és Felvidékről érkeztek a magyar felsőoktatásba. Hankó Balázs azt is fontosnak nevezte, hogy a magyar egyetemek elsősorban ott emeljék ki a tanulókat, ahol hiánypótló képzés van, de ehhez az adott országokban olyan képzési portfólióval kell rendelkezni, ami a magyar nemzet igényeit kiszolgálja.

Megoldásként az államtitkár a Neumann János Programot említette, amellyel az innovációs kutatási források Kárpát-medencei felhasználásúak lehetnek. Ezzel a források eljutnának a magyar felsőoktatási intézményekhez is. Ezzel támogatni lehetne, hogy az oktatás szereplői a helyi igényekre közvetlenül reagálhassanak.

A magyar zászló előtt egy kislány áll, kezében a "magyar" feliratú könyv
Az oktatás fejlesztése kiemelten fontos ahhoz, hogy több diplomást képezhessünk, és ezzel a tudáselőny emelkedjen (Fotó: 123rf.com)

Külhoni magyar oktatás

Nagy Zoltán, az Iskola Alapítvány elnöke ismertette a felmérésük eredményét, amely szerint Erdélyben a diákpopuláció 10 százalékkal csökkent, a magyar tanulók száma további 2 százalékkal, azaz összesen 12 százalékkal lett kevesebb. A 2011-es és 2021-es részleges román népszámlálási adatokkal alapján a magyar lakosság a vizsgált tizenöt megyében 14 százalékkal, míg az összlakosság csak 4 százalékkal csökkent. Évente mintegy 10 ezer gyerek kezdi el az iskolát Romániában az előkészítő osztályban, tizenkét év múlva közülük 5 ezer diák jut el a tizenkettedik osztályig, és 3500 gyereknek lesz érettségije. Növeli az iskolaelhagyást a kilencedik osztályba történő beiratkozásnál a nyelvváltás, de a mobilizáció is fontos tényező. Az iskolaelhagyás elsősorban a vidéki környezetre jellemző.

Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke arról beszélt, hogy az Iskola Alapítvánnyal közreműködve szeptemberben 38 iskolabuszt állítottak szolgálatába annak érdekében, hogy az ott élő gyerekek magyar iskolába jussanak el. Ez a program Felvidéken indult, ahol 16 iskolabusznak köszönhetően harminc százalékkal több gyereket írattak be magyar iskolába.

Tekintettel arra, hogy az asszimiláció egyik meghatározó tényezője, hogy milyen nyelvű iskolát választanak a szülők gyermeküknek, próbálnak tenni azért, hogy meggyőzzék a szülőket a magyar iskolák választásáról.

Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (EKKE) oklevélátadó díszünnepségén a magyar pedagógusképzés megújítása volt az egyik kiemelt téma, amelynek részleteiről ebben a cikkben olvashatsz.

Míg Pölöskei Gáborné a Dunaújvárosi Egyetem diplomaátadó ünnepségén arról beszélt, hogy a szakképzés integrálásával egyre több szállal kapcsolódik az egyetem a szakképzéshez.

Forrás: MTI

A szerzőről:

Kisanyik Tímea
Újságíró-szerkesztő. Sokéves szakképzési területen szerzett munkatapasztalattal rendelkezik, korábban a feladatai közé tartozott a szakmák népszerűsítése. Újságíróként elhivatottan támogatja azt a célt, hogy a szakképzéshez és a felnőttképzéshez kapcsolódó információk minél több emberhez jussanak el. Szereti a sikertörténeteket, amelyek inspirálóak mások számára, a jövő oktatásához tartozó – akár digitális – fejlesztéseket, amelyek könnyebbé tehetik a munkavégzést. Figyelemmel kíséri a magyar és nemzetközi trendeket, valamint a szakmai versenyeket, rendezvényeket.