A szakképzés intézményi szerkezetének átalakulása óta két intézménytípusban, a technikumi és a szakképző iskolai képzésben lehet tanulni. A 2020-ban történt átalakítás, hogyan érintette a szakgimnáziumokat? Mit és meddig lehet ebben az intézményi formában tanulni? Melyik a legkeresettebb szakképesítés? Az Oktatási Hivatal statisztikai adatai alapján ezekre a kérdésekre kerestük a választ.
A szakképzés intézményi szerkezete a kormány által 2019-ben elfogadott Szakképzés 4.0 stratégia alapján a 2020/21-es tanévtől átalakult. Az addig működő intézményi struktúrát – szakgimnázium, szakközépiskola – felmenő rendszerben a nagyobb rugalmasságot és intézményi átjárhatóságot biztosító intézménytípusok, a technikum és a szakképző iskola váltotta fel. Így a változások miatt már csak kifutó rendszerben működnek a régi típusú szakgimnáziumi és a szakközépiskolai osztályok.
A szakgimnázium elnevezés 2020 szeptembertől az öt évfolyammal működő, művészeti, pedagógiai, illetve közművelődési képzést folytató nevelési-oktatási intézményt jelöli. A szakgimnázium érettségi végzettség és a szakképzési törvény szerinti szakképesítés megszerzésére készít fel a tanulókat.
Három tanulmányi területen 139 szakképesítés megszerzésére van lehetőség, többek között akrobata, zsonglőr, klasszikus zenész vagy az ötvös és a különböző egyházzenész képzések. De a hangszerkészítő és javító szakképesítések vagy a képző-, és iparművészeti területi képzések is szakgimnáziumi keretek között folynak. A szakgimnáziumban oktatható összes szakképesítést a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 9. számú melléklete tartalmazza.
A tavalyi tanévben 68 intézmény 75 feladatellátási helyen, 408 tanulmányi területen hirdetett képzést. Az általános felvételi eljárás lezárását követően a szakgimnáziumi férőhelyek alig több, mint felét (53 százalék) töltötték be.
A szeptemberben induló tanévben a felvett tanulók száma alapján kiemelkedően magas a művészet tanulmányi területen tanulók arány, ezt követi a pedagógiai terület, míg végül a közművelődés területe.
TOP 10 szakképesítés a szakgimnáziumokban
Az Oktatási Hivatal honlapján közzé tett adatok alapján szakgimnáziumokban megszerezhető szakképesítések közül a képző- és iparművészeti szakképesítések voltak a legnépszerűbbek.
A dobogó tetején a művészeti grafikus, majd a mozgókép és animációtervező szakirány szakképesítés áll. A bronzérmet a festő szakmairányon tanulni vágyók szerzeték meg.
| Szakképesítés | Szakirány | Felvett tanulók száma (fő) |
| képző- és iparművészeti munkatárs | Művészeti grafikus | 423 |
| képző- és iparművészeti munkatárs | mozgókép és animációtervező | 144 |
| képző- és iparművészeti munkatárs | festő | 117 |
| színész II. | színházi- és filmszínész | 81 |
| képző- és iparművészeti munkatárs | divatstílus- és jelmeztervező | 80 |
| képző- és iparművészeti munkatárs | művészeti és médiafotográfus | 80 |
| táncos II. | kortárs-, modern táncos | 79 |
| pedagógiai munkatárs | pedagógiai asszisztens | 71 |
| táncos II. | néptáncos | 59 |
| klasszikus zenész II. | klasszikus zenész – húros-vonós | 58 |
