Sokat beszélünk a klímaváltozás hatásairól. Elég megnézni azt, hogy milyen szélsőséges időjárási jelenségek vannak a világban. Ázsiában sosem látott mennyiségű eső hullik, míg Görögországban sorra gyulladnak az erdőtüzek. De emlékezzünk az elképesztően hideg és havas téli időszakra, amely Észak-Amerikát sújtotta, és lássuk be: az időjárás jelentősen megváltozott napjainkra, és a tudósok szerint ez még csak a kezdet.

Hogyan hat egészségünkre a környezetünket érő klímaváltozás?

Arról sokat hallunk, hogy hogyan hat az időjárás változása a szervezetünkre, de kevesebben gondolnak bele abba, hogy mi vár ránk akkor, ha az időjárás hatásai a környezetünket változtatják meg.

A klíma hatására megváltozik a növényzet. Elhúzódik az allergiát okozó növények virágzási időszaka, ami nagyon rossz hír azoknak, akik allergiásak. Emellett azok az őshonos növények, amelyek nálunk élnek, nehezen alkalmazkodnak az új időjárási viszonyokhoz, ami jelentősen rontja a mezőgazdasági termelést. Nem elég azonban csak a növényekre gondolni, az állatok is könnyen kapnak hőgutát, kevesebb a legelhető növényzet, így rájuk is káros hatással van a klímaváltozás.

A másik problémát a betelepülő fajok okozzák. Nem csak a növényekre kell gondolni, hogy sok invazív faj jelent meg hazánkban – kiszorítva az őshonos növényzetet – hanem az is fontos, hogy milyen új állatfajok jelenhetnek meg nálunk a hőmérséklet emelkedésének hatására. A klímaváltozás befolyásolni fogja az állati közvetítők (például a rovarok, rágcsálók) által terjesztett fertőző betegségek térbeli és időbeli megjelenését is. Elég arra gondolni, hogy milyen új szúnyogfajok jelenhetnek meg hazánkban, ha a téli hideg nem szorítja őket vissza a déli – mediterrán – régiókba. A tudósok már most prognosztizálják a Zika-vírus, a dengue-láz és a nyugat-nílusi láz, malária elterjedését hazánkban.

A szélsőséges időjárás hatása szervezetünkre

Magyarországon a legnagyobb kockázatot az extrém hőmérsékleti események jelentik. A hőhullámokkal és a hirtelen időjárás változásokkal szemben a legsérülékenyebbek a krónikus keringési, anyagcsere, légzőszervi, mentális betegségekben szenvedők, az idősek és a gyermekek. Hazánkban az elmúlt tíz évben a hőhullámos napok alatt a napi halálozás országos átlagban kb. 15%-kal emelkedett meg.

Korábban már írtunk a hőguta, a hősokk és a napszúrás veszélyeiről, az ezzel kapcsolatos cikkünket itt találhatjátok meg.

Mind érezzük, hogy a hőmérséklet jelentősen befolyásolja az egészségi állapotunkat. Az extrém hőstressz folyománya a kiszáradás, aminek hatására megváltozik a vér viszkozitása, ami vérrögök képződéséhez vezethet. Ezt a folyamatot erősíthetik a már meglévő betegségek, például a cukorbetegség, illetve az általánosan szedett gyógyszerek mellékhatásai is. Az emberi szervezetnek sok idő kell ahhoz, hogy a nagy meleghez alkalmazkodjon. A kiugró hőmérsékleti változások esetén átlagosan 3–12 napra van szüksége a szervezetünknek az akklimatizációhoz. A gyerekeknek, az időseknek, illetve azoknak, akiknek krónikus betegséggel élnek, még több időre van szüksége az alkalmazkodáshoz. 

Veszélyeztetett csoportnak számítanak az alábbi betegségekkel élő személyek:

• cukorbetegség és egyéb anyagcsere betegségek,
• szervi eredetű mentális betegségek, demencia, Alzheimer-kór,
• mentális és viselkedési zavarok, pszichoaktív gyógyszereket szedők, alkoholisták,
• skizofrénia és hasonló kórképek,
• mozgási zavarok (Parkinson-kór stb.),
• szív-érrendszeri betegségek, magas vérnyomás, ritmuszavarok,
• idült légzőszervi betegségek,
• vesebetegségek, veseelégtelenség, vesekövesség,
• várandósság.

Rájuk a nagy melegben fokozottan figyelni szükséges, mert nehezebben tudnak reagálni a szélsőséges időjárási viszonyokra, és nehezebben tudják jelezni azt, ha problémájuk van. A klímaváltozással kapcsolatosan a Magyar Tudományban megjelent tanulmány magyar nyelven elolvasható ezen a linken.

A klímaváltozás hatással van a munkahelyekre, a szakmák alakulására is. Erről a témáról is készítettünk már cikket, amely itt olvasható el. Az Európai Unió tagállamai már évek óta betartják az Európai Éghajlati Paktumban (European Climate Pact) meghatározott, klímaválság ellen hozott megállapodásokat.