A múlt héten lezajlott az év egyik legfontosabb agráreseménye, a 2023-as Agrárszektor Konferencia. A Portfolio Csoport idén is díjazta a legsikeresebb és legkiemelkedőbb agrárgazdasági szereplőket.
Az agrárszektor legfontosabb és legaktuálisabb kérdései
A november 29-30-án Siófokon 11. alkalommal megrendezett Agrárszektor 2023 Konferencia több, mint 2000 fős rekordrészvétellel zárult. A konferencia az egyik legrangosabb és legjelentősebb esemény a hazai agráriumban. A kétnapos eseményen több, mint 150 előadó vett részt, 25 kiemelt témában dolgozták fel az agrárgazdaság legaktuálisabb kérdéseit, szakmai előadások és kerekasztal-beszélgetések keretében.
A rendezvény az éves agráresemények összegzése és értékelése mellett hosszabb távú jövőképet is felvázolt a résztvevők számára a megalapozott fejlesztési és beruházási döntésekhez.
A hazai agrárgazdaság legjobbjait díjazták a konferencia első napján
A konferencia első napján a szakmai programok mellett a Portfolio Agrárdíjak átadása is megtörtént. A győztesekről egy 11 tagból álló szakmai zsűri döntött. A hazai agrárgazdaság legjobbjait nyolc kategóriában díjazták, ezen felül a zsűri különdíja és idén először a Fenntartható mezőgazdaságért díj is átadásra került.
- Az Év női agrárvállalkozója: Szurovcsákné Berecz Ágnes (Milic 2007 Kft.)
- Az Év fiatal agrárszakembere: Ács Norbert (egyéni vállalkozó, családi gazdálkodó)
- Az Év kertészete: Szőke-Kis Zoltán (egyéni vállalkozó)
- Az Év állattenyésztője: Sukola András (Extra Tej Kft.)
- Az Év növénytermelője: Tóth Emil (Sárrét Kft.)
- Az Év agrárinnovációja: SMAPPLAB Kft.
- Az Év agrárberuházása: Vitafort Zrt.
- Portfolio Agrárgazdaságért díj: Bárány László (alapító-tulajdonos, Master Good cégcsoport)
- Fenntartható mezőgazdaságért díj: Berki Gyula (Bicsérdi Arany-Mező Mezőgazdasági Zrt., B-Aranykorona Mezőgazdasági Kft.)
- Zsűri különdíja: Benedek Fülöp (elnöki főtanácsadó, OTP Bank Nyrt.)
Az első nap szakmai programja, valamint a Portfolio Agrárdíjak átadása után impozáns állófogadás és szórakoztató programok várták a résztvevőket.
Alkalmazkodásra és minőségi előrelépésre van szükség
A 2023-as konferencia is gazdag programkínálatot nyújtott a résztvevőknek, és szinte minden kulcsfontosságú és meghatározó témát napirendre tűzött. A rendezvényen kiemelt szerepet kapott, hogy a magyar agrárgazdaság hogyan igazodhat a rendkívüli körülményekhez, milyen ártendenciákra számíthatunk a globális és az itthoni élelmiszerpiacon, illetve a hazai agrárium milyen stratégiákkal és termékekkel tehető versenyképesebbé.
Arra kell számítanunk, hogy velünk lesznek a háború piaci hatásai, és a korábbinál alacsonyabb, de mégis magas szinten lesznek az inputárak. Bárhogy alakul is a háború, semmi sem tér már vissza a régi kerékvágásba. Alkalmazkodásra és minőségi előrelépésre van szükség.
Piaci alapokon nyugvó, a tájegységi adottságoknak megfelelő termelést kell megvalósítanunk. Át kell gondolnunk a főbb szántóföldi növények mellett például a szója, a pillangós virágúak termelésbe vonását is. Burgányból 2030-ra önellótává kell válnunk.
– mondta el Nagy István agrárminiszter, a konferencia első előadója.
A siker érdekében a hatékonyság javítására van szükség
Az utóbbi időszakban az állatállomány gazdasági és piaci okokból jelentősen csökkent, így az európai és a hazai takarmánypiac is szűkült. A fő takarmányozási trendeket és a modern termékeket és technológiai megoldásokat külön szekcióban vitatták meg a meghatározó hazai takarmánygyártók.
Kiemelt helyet kapott a konferencián az energiakrízis. Az előadók ismertették, hogy az agrárvállakozások mire számíthatnak az energiapiacon. Fontos szerepet kapott a precíziós gazdálkodás és a digitalizáció, valamint arról is beszélgettek, lesz-e drasztikus növényvédőszer csökkentés.
A szakértők egyetértettek abban, hogy a siker érdekében hatékonyságjavításra, integrált termelésre, folyamatos fejlesztésekre, digitalizációra, robotizációra és exportképességre lenne szükség az élelmiszeriparban.
A konferencia előadói külön szekcióban foglalkoztak a meghatározó állattenyésztési ágazatok jövedelmezőségi kilátásaival, és azzal, hogy mi vár a tejszektorra Magyarországon. Az előadások során szó volt a kertészeti ágazat felvásárlási árairól, a sürgető fajtaváltásról, a mezőgazdasági drónokról és az agrármarketingről.
Hitelek és beruházások
A „Perspektivikus agrobiznisz: mibe fektessünk?” elnevezésű szekcióban résztvevő szakértők ismertették, hogy mire kell odafigyelni a fejlesztések és beruházások terén, és milyen irányokba érdemes gondolkodni, de azt is kifejtették, érdemes-e most földet vásárolni. Kiemelték, hogy a magyar agrárvállalkozásoknak minden alkalmat meg kell ragadniuk a fejlesztésre, különösen az oktatás és tanulás terén.
A konferencián szó esett arról is, hogy a háborús sokkhatás után milyen makropályára állhat a magyar gazdaság, és ez milyen változásokat hozhat a hazai agrárhitelezésben. A résztvevők megtudhatták, hogy az agrárpiaci szereplők hogyan juthatnak olcsóbb forrásokhoz, milyen hitelkedvezményeket vehetnek igénybe, és mely területeken indulhatnak újabb kedvezményes agrárhitelprogramok. A jövőben elérhető agráriumi hiteltermékekről és a hitelfolyósítások fő feltételeiről és követelményeiről a hazai pénzintézetek csúcsvezetői számoltak be.
A konferencia második napján szó esett a fenntarthatóságról és az innovációs forradalomról
A konferencia második napján külön szekcióban foglalkoztak az új Közös Agrárpolitikával. Kiemelt téma volt a fenntarthatóság a mezőgazdaságban és az innovációs forradalom az agráriumban. A szakértők beszámoltak arról is, hogy mit kell tenniük a termelőknek annak érdekében, hogy a lehető legtöbb támogatáshoz jussanak az új rendszerben, mely alapok tartoznak a közvetlen kezelésű uniós források közé, és kik számára nyílhat esély a közvetlen forrásszerzésre.
A szakemberek megvitatták, hogy milyen feltételekkel kaphatnak forrásokat 2024-től a hazai agrárvállalkozások, szó esett a Vidékfejlesztési Program új pályázatairól.
Kiemelt képünk forrása: agrárszektor.hu
