A digitalizáció és a klímaváltozás kihívásai felerősödtek, ezek a változások pedig alapjaiban változtatták meg a világunkat. Az internet, a mobiltelefónia, a GPS csak a kezdet volt. Rövidesen rengeteg olyan szakemberre lesz szükség, aki jól ért nemcsak az IT-hez, hanem az elektromos autókhoz, az önvezető, akár mezőgazdasági járművekhez, a robotokhoz, a mesterséges intelligenciához, az okosvárosokhoz vagy esetleg az energia okos tárolási módszereihez, a megújuló energiák hálózatokba kapcsolásához. Az egyik megoldást ezen a területen a nők szerepének növelése jelenti. Nézzük, hol tart ma a szakképzés átalakulása. Az alábbi cikk 2023. novemberében jelent meg az UNIside ipari digitalizációs kiadványában.

A technológiai fejlődés napjainkra már minden tudományterületet érint, új szakmák születnek, a régiek pedig megújulnak. A gazdaság és a társadalom a digitális és a zöldátállás hatására új készségigényeket támaszt a munkaerőpiac résztvevőivel szemben, hiszen ezzel lehet megőrizni a gazdasági versenyképességet, versenyelőnyt világszinten. Kiemelt jelentőségűek ezen a téren a STEM-tudományterületek. (Ahogyan a kiadványban már jeleztük egy másik anyag kapcsán, a STEM-területek alatt a természettudományt, a technológiát, a mérnöki tudományokat és a matematika területeit értjük, a mozaikszó ugyanis az angol Science, Technology, Engineering and Mathematics szó kezdőbetűiből áll össze.)

Ahhoz, hogy az oktatás lépést tudjon tartani ezzel a hihetetlenül ütemes technológiai fejlődéssel, folyamatos megújulásra, a készségek fejlesztésére és kormányzati szintű beavatkozásra egyaránt szükség van. Az Európai Unió a modern gazdasághoz szükséges munkavállalók tekintetében készséghiánnyal küzd. Különösen a már említett STEM, valamint az IKT (információs és kommunikációs technológiák) területén. A megoldást az jelenti, ha ösztönzik a tanulmányok folytatását azokon a területeken, ahol szakemberhiány vagy munkaerő-kereslet jelentkezik. Ehhez viszont fejleszteni kell a tanulók úgynevezett kulcskompetenciáit, példaként a kritikai gondolkodás és a problémamegoldás képességét. Emellett további lényeges kompetenciák, például az alapvető matematikai és digitális készségek elsajátítását is támogatni szükséges.

Az UNI in&out ipari digitalizációs kiadványa – ami a hazai Siemens Zrt. főtámogatásával készült – a fentihez hasonló témákon túl (amelyek teljes terjedelemben elolvashatók a kiadványban) igen értékes rangsorokat tartalmaz. Mégpedig a digitalizáció terén releváns STEAM* képzési területeken.

E rangsorok az Oktatási Hivatal és a Clarivate megoldásai alapján készültek.

*A STEM a (Science, Technology, Engineering és Mathematics) felsőoktatási képzési területeket jelenti, ám újabban STEAM-ként is emlegetik, mert az A, mint Arts is a rövidítésbe ékelődik, hiszen a digitalizációban is elengedhetetlen a művészeti megközelítés.

A felsőoktatás átalakítása nem elég

Az egyik megoldás a problémára egy szélesebb alapokon nyugvó felsőoktatási program kidolgozása. Amennyiben a természet-, a technológiai, a műszaki tudományok és a matematika, továbbá az IKT oktatását a művészetek, a bölcsészet- és a társadalomtudományok tanításával kapcsoljuk össze, az elősegíti a területek közötti tudástranszfert, jobban kontextusba helyezi azokat politikai, környezeti, társadalmi-gazdasági és kulturális szempontból – vélik az ágazati szakértők. Ennek érdekében az EU ösztönzi a tagállamokat arra, hogy javítsák a felsőoktatás és a szakképzés minőségét, valamint kísérjék figyelemmel a tanulók életpályáját. A pályakövetés segítségével könnyebb lenne feltárni az oktatás területén jelentkező egyenlőtlenségeket, tökéletesíteni lehetne a pályaorientációs törekvéseket és hatékonyan lehetne fejleszteni a társadalmi igényekhez szabott magas színvonalú oktatást. Emellett a pályakövetés biztos utat jelentene arra, hogy pontos, valós és összehasonlítható adatokat nyerjünk ki azzal kapcsolatosan, hogy mely szektorban, ágazatban lesz a jövőben szakemberhiány.

A STEM-területek szakemberhiányának a másik lényeges megoldása lehet a nők szerepének növelése az adott szakterületen. Megfigyelhető, hogy ezen a szakterületen főképp férfiak tevékenykednek, épp emiatt főként ők töltenek be vezetői szerepeket is. Hatvan évvel ezelőtt a nők a mérnöki tudományoknak csak az egy százalékát töltötték be, és hiába telt el azóta több mint 60 esztendő, ez a szám nem nőtt az idővel arányosan. A STEM-területek közül napjainkra a nők inkább a biológiai területek irányába fókuszálnak, nem pedig a mérnöki, informatikai pályát választják.

Népszerűség STEM-területenként

Európában 2021-re közel 7 millió női tudós volt, így ők tették ki a természettudományos és mérnöki területeken dolgozók 41 százalékát. Ez biztató adat, de az unióban a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásában a hölgyek összességében alulreprezentáltak voltak minden tevékenységi ágazatban.

Az Eurostat 2021-es adatai szerint:

• A női tudósok és mérnökök aránya az EU-ban 46 százalék volt.
• Az uniós légi közlekedési ágazatban csak 28 százalék volt a női tudósok és mérnökök aránya.
• Az európai iparban csak 21 százalékban képviseltették magukat a nők a mérnökök közt.
• A legkevésbé népszerű területeken, például a vízi szállítmányozás területén dolgozó munkavállalók mindössze 8 százaléka volt nő, a közlekedésieszköz-gyártás területén 12 százalékban dolgoztak, míg a gépjárműiparban dolgozó szakembereinek 13 százalékát tették ki.

McKinsey-jelentés a STEM-területekről

Az Eurostat adatait árnyalja a jelentősen frissebb, 2023. januári, az európai vállalatokra összpontosító McKinsey-jelentés. A tanulmány szerint az európai vállalatoknál a műszaki tudást feltételező szerepkörökben a női munkavállalók aránya csupán 22 százalék.

A jelentés szerint a legmagasabb női részvétel a terméktervezésben és a menedzsmentben található, ahol a női dolgozók 46 százalékban képviseltetik magukat. Azonban az informatikai és üzemeltetési szerepkörökben már csak 15 százalékban voltak jelen, míg a fejlesztés-üzemeltetés és felhőszerepkörökben csak a munkavállalók 8 százaléka volt nő. Ha a technológiai vállalatokra koncentrálunk, akkor azt láthatjuk, hogy a női alkalmazottak 37 százaléka európai techvállalatoknál vagy műszaki kötődésű cégeknél dolgozik, 50 százalékuk a közösségi hálózatépítő szervezeteknél, 46 százalékuk pedig az e-kereskedelmi vállalatoknál. A műszaki szerepkörökben dolgozó hölgyek összesített száma azonban csak 25 százalék.

A McKinsey-tanulmány alapján, ha Európa meg tudná duplázni a nők arányát a technológiai munkaerőben, tehát a mostani 22 helyett mondjuk 45 százalék lenne a STEM-területeken tevékenykedők aránya, akkor az 260–600 milliárd eurónyi GDP-növekedést jelentene. Ehhez viszont arra lenne szükség, hogy 2027-re legalább 3,9 millió további nő válassza a STEM-területeket, amikor továbbtanul, illetve elhelyezkedik a munkaerőpiacon.

Mi tartja vissza a nőket a STEM-területektől?

A felmérések azt mutatják, hogy a nőket a STEM-területen való karrierépítéstől az alábbiak tartják vissza:

• Bizalomhiány.
• Mentori támogatás hiánya.
• A női szerepmodell hiánya az adott területen.
• A munka és az egyéb feladatok közötti egyensúlyozás nehézsége.
• Nemi előítéletek a munkahelyen.
• A férfi és női munkavállalók közötti egyenlőtlen karrierépítési lehetőségek.
• A férfi és női munkavállalók bérezése közötti különbségek ugyanabban a pozícióban.

Amennyiben meg akarjuk találni a probléma gyökerét, vissza kell térnünk az igazi alapokhoz, azaz az oktatáshoz. Egyelőre ugyanis sem az alap-, sem a középfokú oktatás során nincs jele annak, hogy a STEM-tantárgyakban a lányok rosszabbul teljesítenének a fiúknál. Sőt, a frissebb EU-s felmérések szerint Bulgáriában, Finnországban, Lettországban és Svédországban a lányok jobban teljesítenek a természettudományos és matematikai teszteken.

Gyakori probléma a nemek iránti sztereotípia jelenléte, amely szerint a lányok kevésbé tehetségesek a STEM-tárgyakban, így kevesebb biztatást kapnak a területen oktató tanároktól. Ez a hozzáállás egy ördögi kört hoz létre, hiszen a pályaválasztás során mindenki olyan irányba indul, amelynél biztosabb megélhetést választhat magának. Így a szakmaválasztás során az egyetemre jelentkező lányok ritkábban döntenek a STEM- vagy az IKT-tudományágak mellett.

Jelentkezés az egyetemre és a munkába állás

Az egyik legkiugróbb pont, amelyet a STEM-tárgyak választása esetén láthatunk, az a felsőoktatásba való jelentkezésnél tapasztalható, a másik ilyen nagy csökkenést a munkáltató-választás jelenti. Azok a lányok, akik a STEM-területeken szereznek diplomát, nagyon kevesen helyezkednek el a szakterületüket érintő munkáltatónál. Mi lehet ennek az oka?

A felmérések szerint a műszaki területen dolgozó nők közel 70 százaléka úgy érzi, hogy a neme miatt keményebben kell dolgoznia és bizonyítania kell. Ezen a problémán segíthet a támogató HR-politika és a hatékony támogatás, például az ötletek meghallgatása és értékelése. Az utóbbi segíti a nőket az érvényesülésben, és a sikerélmény hatására kevésbé tervezik elhagyni a munkáltatójukat. A munkahelyi rugalmasság is jelentős hatással lehet az igényeik kielégítésére. Az európai nők körülbelül 7 százaléka az otthoni gondozási kötelezettségek miatt esik ki a munkahelyéről, és majdnem minden negyedik a munka és a magánélet közötti egyensúly hiányát említi a műszaki pálya elhagyásának fő okaként. Erre a problémára megoldást jelenthetnek a hibrid munkaprogramok, a rugalmas munkaidő és a helyszíni gyermekfelügyelet biztosítása.

Lányok napja, egy ígéretes projekt

A Lányok napja egy országos természettudományos, a technológia, a mérnöki tudományos és a matematikai, azaz a STEM-területekhez közel álló szakmákat népszerűsítő pályaorientációs nap, kifejezetten diáklányok részére. Ezen a napon felső tagozatos általános és középiskolás lányok látogathatják meg az ország vállalatait, egyetemeit és kutatóintézeteit, ahol interaktív programokon keresztül gyakorló szakemberektől ismerhetik meg a tudományok, a technológia és az informatika világát.

A Lányok napja célja, hogy inspirálják, bátorítsák a fiatal lányokat a STEM-területek felfedezésére. A Nők a Tudományban Egyesület úgy gondolja, hogy érdemes a nők oktatását és karrierjét is támogatni a kutatás-fejlesztés és innováció területén. Ezt a rendezvénysorozatot 2012 óta minden évben, általában áprilisban rendezik. A 11 év során 15 ezer résztvevője volt, 40 város és 190 intézmény adott otthont az eseménynek. A rendezvény során olyan nagy cégek életébe tekinthetnek be a diáklányok, mint a Siemens, az Audi, a Coca-Cola Magyarország, a Lego, a Nokia, a Bosch, a Knorr-Bremse. A részletes lista megtalálható a kezdeményezés honlapján, a www.lanyoknapja.hu oldalon.

Az UNI in&out ipari digitalizációs kiadványa a hazai Siemens Zrt. főtámogatásával készült.