Te hány órát dolgozol egy héten? Kevesebbet vagy épp többet, mint az európai átlag? Az Eurostat friss adatai alapján megnéztük, mely országokban és iparágakban a leghosszabb és legrövidebb a heti munkaidő. Mutatjuk azt is, hogy hol helyezkedik el Magyarország ebben a rangsorban.
Az Eurostat legfrissebb, 2024-es adatai szerint az Európai Unióban a 20–64 éves foglalkoztatottak átlagosan heti 36 órát dolgoztak a főállásukban. Iparágtól és országtól függően, több órás különbség van a leghosszabb és a legrövidebb heti munkaidő között az EU tagállamaiban.
Az Eurostat friss adatai alapján ezekben az országban a leghosszabb a munkaidő
Országonként jelentős eltérések mutatkoznak az átlagos heti munkaidőben. A különbség akár 8 órát is jelenthet vagyis egy teljes munkanapnyit hetente.
A dél-, és kelet-európai országokban, mint például Görögországban, Lengyelországban vagy Magyarországon, jellemzően hosszabb a munkahét, sokszor meghaladja a 39 órát is. Ezzel szemben a nyugat-, és észak-európai országokban a részmunkaidős foglalkoztatásnak köszönhetően az átlagos tényleges munkaidő 33–36 óra között mozog.
Az Eurostat legfrissebb adatai alapján mutatja be az EU tagállamaiban a 20–64 éves foglalkoztatottak főállásban végzett munkájának heti átlagos hosszát. (Kép: SzakmátSzerzek)
Foglalkoztatási formák és munkaidő
Az Eurostat adatai szerint a foglalkoztatás típusa is jelentősen befolyásolja a munkaidőt. A vállalkozók általában hosszabb munkaidőben dolgoznak, mint az alkalmazottak. Azonban az alkalmazottakra jellemző rövidebb átlagos munkaidő országonként és szektoronként is eltérőképet mutat. Így Cipruson és Észtországban az alkalmazottak átlagosan 5,6, illetve 4,6 órával többet dolgoztak hetente, mint a vállalkozók.
A heti munkaidő hosszát több tényező befolyásolja:
- Részmunkaidős foglalkoztatás: Nyugat- és Észak-Európában, például Hollandiában, Ausztriában és Németországban magasabb a részmunkaidős foglalkoztatás aránya, különösen a nők körében, ami csökkenti az átlagos heti munkaidőt.
- Gazdasági szerkezet: Az olyan országokban, mint Görögország és Bulgária, ahol a mezőgazdaság, az építőipar és a turizmus jelentős szerepet játszik, hosszabb a heti munkaidő.
- Munkaerőpiaci szabályozások: Az EU munkaidő irányelvi dokumentuma szerint a heti munkaidő nem haladhatja meg a 48 órát, beleértve a túlórákat is.
Melyik ágazatban dolgoznak a legtöbbet?
Az Eurostat legfrissebb jelentése látványos különbségeket mutat egy egyes szektorokban dolgozók átlagos heti munkaidejében. Egy mezőgazdasági dolgozó heti 41 órát is dolgozhat, míg egy oktatásban tevékenykedő munkavállaló ennél akár 10 órával kevesebbet.
A legtöbbet a mezőgazdaságban dolgozók töltik munkával: az átlagos heti munkaidejük 41,5 óra. Ez nem is meglepő, hiszen sok esetben családi gazdaságokról, szezonális terhelésről és hétvégén is elvégzendő feladatokról van szó. Az ipari szektorban átlagosan 39,3, míg az építőiparban 39,5 órát dolgoznak hetente. Ezekben az ágazatokban gyakori a fizikai terhelés és a fix munkaidő, sok helyen pedig a túlóra is része a hétnek.
A szolgáltatási szektor már sokkal vegyesebb képet mutat az Eurostat adatai alapján.
- Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás: 38,1 óra/hét
- Kiskereskedelem, nagykereskedelem: 37,9 óra/hét
- Szállítás, raktározás: 38,5 óra/hét
- Adminisztratív, irodai szolgáltatások: 37,2 óra/hét
A legrövidebb munkaidő az oktatás, az egészségügy és a közigazgatás ágazatokban a legrövidebb. Ezekben az ágazatokban az átlagos munkaidő így alakul.
- Oktatás: átlagosan 31,7 óra/hét
- Közigazgatás, védelem: 36 óra/hét
- Egészségügy, szociális ellátás: 35,4 óra/hét
Az iparági bontásból jól látszik, hogy nem mindegy, melyik szektorban dolgozunk. Egyes ágazatokban átlagosan jóval hosszabb a munkahét, mint másutt.
Hazai helyzetkép: hol a leghosszabb a munkahét?
Magyarországon is hasonló minták figyelhetők meg, de vannak specifikus eltérések. A mezőgazdaságban például még az uniós átlagnál is hosszabb munkahét a jellemző, míg az oktatásban jóval rövidebb.
Heti átlagos tényleges munkaidő szektoronként Magyarországon
| Gazdasági szektor | Heti átlagos munkaidő (óra) |
|---|---|
| Mezőgazdaság, erdészet, halászat | 41,8 óra |
| Építőipar | 40,5 óra |
| Ipar (feldolgozóipar) | 40,2 óra |
| Szállítás, raktározás | 39,1 óra |
| Kereskedelem, vendéglátás | 38,5 óra |
| Információ, kommunikáció (ICT) | 38,1 óra |
| Egészségügy, szociális ellátás | 35,2 óra |
| Oktatás | 32,4 óra |
| Pénzügy, biztosítás | 37,9 óra |
| Tudományos, műszaki tevékenység | 36,3 óra |
| Közigazgatás | 35,8 óra |
| Művészet, szórakoztatás, szabadidő | 36,3 óra |
| Adminisztratív szolgáltatások | 35,0 óra |
Az adatok jól mutatják, hogy a hazai munkaerőpiacon is az ipari és mezőgazdasági ágazatokban jellemző a legintenzívebb munkaterhelés, míg az oktatásban és adminisztratív szolgáltatásokban alacsonyabb a heti munkaórák száma.
Következtetés: nem mindegy, hol dolgozunk
A munkaidő hossza nemcsak országonként, hanem ágazatonként is jelentős eltérést mutat. Ez a különbség hatással van a munka-magánélet egyensúlyra, a munkahelyi elégedettségre és akár a pályaválasztásra is.
A heti munkaidő tehát nem csak egy szám, hanem kulcstényező a munkavállalói jóllét és a gazdasági teljesítmény szempontjából is.
