A mesterséges intelligencia ma már nem a jövő ígérete, hanem a jelen valósága. A munkában, tanulásban, tartalomkészítésben, tervezésben, sőt sokszor a hétköznapi döntéseink támogatására is segítségül hívjuk. Természetes tehát, hogy felmerül a kérdés: ha ennyi mindent megcsinál helyettünk, nem válunk-e tőle lustábbá vagy butábbá?
Ez a dilemma egyszerre technológiai, pszichológiai és emberi kérdés. És ami fontos: nem először tesszük fel.
Nem új félelem: mit tanítanak a korábbi technológiai ugrások?
Az MI körüli aggodalmak nem új-keletűek. A történelem során szinte minden nagy technológiai újítás hasonló aggodalmakat váltott ki. Mit veszítünk a képességeinkből?
Számológép – Nem fognak tudni számolni
A számológép iskolai megjelenésekor sokan attól féltek, hogy a gyerekek nem tanulnak meg gondolkodni matematikailag. A valóság ezzel szemben az lett, hogy a hangsúly áthelyeződött: a fejszámolásról a problémamegoldásra, az összefüggések megértésére és az alkalmazásra. Ma már természetes, hogy a számológép eszköz, nem pedig az értelem helyettesítője.
GPS – Elfelejtünk tájékozódni
A GPS elterjedésekor sokan féltették a térbeli tájékozódási képességeinket. Valóban kevesebben olvasnak rutinszerűen térképet, ugyanakkor biztonságosabban és hatékonyabban közlekedünk. Aki vakon követi az útmutatást, az elveszíti a kontextust, aki viszont tudatosan használja, annak az eszköz támogatás, nem mankó.
Internet – Már semmit sem kell megjegyezni
Az internet megjelenése alapjaiban változtatta meg a tudás természetét. Ma kevesebb információt tárolunk fejben, viszont sokkal fontosabb lett az, hogy hogyan keresünk, hogyan értékelünk, hogyan kapcsolunk össze információkat. Ez nem a gondolkodás hanyatlása volt, hanem egy újfajta intelligencia megjelenése.
A mesterséges intelligencia hatása a gondolkodásunkra és a mindennapokra
A mesterséges intelligencia ebbe a sorba illeszkedik. Nem az első, és valószínűleg nem is az utolsó technológia, amely csökkenti bizonyos készségek szükségességét. Ugyanakkor új, magasabb szintű képességeket tesz értékessé. Nem gondolkodik helyettünk, hanem átalakítja a fókuszt.
Gyorsít, javasol, rendszerez és mintákat mutat. Olyan, mint egy rendkívül gyors asszisztens. A mesterséges intelligenciának köszönhetően kevesebb idő megy el a rutinra, és több idő marad a döntésre, kreativitásra, stratégiára. A kritikai értelmezés és az etikai felelősség azonban továbbra is az emberé.
Mit mondanak a kutatások?
Az elmúlt években több kutatás is vizsgálta az MI gondolkodásra és a munkavégzésre gyakorolt hatását.
Növekvő hatékonyság mellett a bevonódás csökkenése
MIT és Stanford kutatók vizsgálatai szerint az MI-t használó résztvevők gyorsabban és jobb minőségben végezték el a feladatokat, ugyanakkor alacsonyabb mentális bevonódást mutattak, és később kevésbé emlékeztek a gondolkodási folyamatra.
Ez arra utal, hogy az MI növeli a teljesítményt, de tudatos használat nélkül csökkentheti az aktív gondolkodást.
Kritikai gondolkodás és túlzott bizalom
A Microsoft és a Carnegie Mellon University közös kutatása olyan szakembereket vizsgált, akik nap mint nap információval dolgoznak – többek között elemzőket, irodai munkatársakat vagy döntéshozókat. A tanulmány arra jutott, hogy minél jobban megbíznak az emberek az MI által adott válaszokban, annál ritkábban ellenőrzik azokat önállóan. Ez hosszabb távon gyengítheti a kritikai gondolkodást és az önellenőrzés képességét.
Önbizalom kontra valós tudás
Egy, a metakogníció és túlzott önbizalom kapcsolatát vizsgáló pszichológiai kutatás szerint az MI használata torzíthatja az önértékelést: könnyű összekeverni az eszköz által nyújtott jó eredményt a saját tudással. Ez metakognitív problémákat okozhat, vagyis romolhat a képességünk arra, hogy reálisan megítéljük, mit tudunk valójában.
Fontos megjegyezni: nincs olyan tudományos bizonyíték, amely szerint az MI önmagában elbutítaná az embereket. A kockázat nem technológiai, hanem használati kérdés.
Lustává tesz? Csak ha hagyjuk
Az MI akkor válik veszélyessé, ha:
- kritikátlanul elfogadjuk a válaszait,
- nem kérdezünk vissza,
- nem ellenőrzünk.
De ha partnerként használjuk, kérdezünk, vitatkozunk, továbbgondoljuk, akkor épp ellenkező hatást ér el: segít tanulni, rendszerezni, mélyebben megérteni a dolgokat.
Ahogy a számológép sem tette feleslegessé a matematikát, az MI sem teszi feleslegessé a gondolkodást. Csak átalakítja, arra, amire szükség van.
Az MI mint tükör
A mesterséges intelligencia felerősíti azt, ahogy általában viszonyulunk bizonyos dolgokhoz:
- aki megúszni akar, annak mankó lesz,
- aki fejlődni akar, annak katalizátor.
Ezért az MI nem elvesz tőlünk, hanem tükröt tart elénk. Megmutatja, mennyire tudunk jól kérdezni, kritikusan gondolkodni és felelősen dönteni.
A kérdés nem az, hogy lustábbak vagy butábbak leszünk-e az MI miatt, hanem az, hogy milyen emberek szeretnénk lenni egy MI-vel együttműködő világban.
A jövőben nem a lekszikális tudás lesz érték, nem az az elsődleges cél, hogy mindent fejből tudjunk, hanem az, hogy
- jól kérdezzünk,
- kritikusan értelmezzünk,
- kreatívan alkalmazzuk a tudást,
- és tudatosan használjuk az eszközöket.
A mesterséges intelligencia nem a gondolkodás vége. Inkább egy új korszak kezdete. Ha azt szeretnénk, hogy a mesterséges intelligencia ne butítson hanem fejlesszen érdemes saját kérdéseinket tovább gondolni, nem csak elfogadni a választ. A mesterséges intelligencia óriási lehetőségeket nyit meg, segít a tanulásban, gyorsítja a munkavégzést. Ugyanakkor nem helyettesíti az emberi gondolkodást, és a kutatási eredmények is azt igazolják, hogy ha kritika nélkül használjuk nemcsak a kritikus gondolkodásunkat, hanem az önértékelésünket is torzítja.
AI minden órarendben: már tavasszal kötelező lesz a mesterséges intelligencia a szakképzésben














