Új szakmai díj erősíti a felnőttképzés presztízsét

Szerző: | 2026. június. 3. | Fősodor

Május 31-én lezárult a nevezés „Az Év Fel nőttképzője Díj”-ra, amely a hazai felnőttképzési szektor kiemelkedő teljesítményeit hivatott láthatóvá tenni. A díjat idén először hirdették meg, amelyre 56 pályázat érkezett. A kezdeményezés célja, hogy kiemelje azokat a képző intézményeket, amelyek valódi munkaerőpiaci értéket teremtenek.

Több mint elismerés: minőségi iránytű a képzési piacon

A díj különlegessége, hogy nem pusztán szakmai presztízst jelent, hanem egyfajta minőségi iránytűként is szolgálhat a felnőttképzési piacon. Magyarországon jelenleg mintegy 18 ezer szervezet kínál felnőtteknek szóló képzéseket, így egyre nagyobb az igény arra, hogy a valóban hasznos és hatékony képzések kiemelkedjenek a tömegből.

„Az Év Felnőttképzője Díj” -ra több kategóriában lehetett nevezni, köztük nyelvi, informatikai, soft skill, szakmai képzési, valamint innovatív megoldások területén. A szervezők szerint a cél nem csupán az elismerés átadása, hanem a jól működő, fenntartható képzési gyakorlatok bemutatása és a szakmai tudásmegosztás ösztönzése.

Intézményi támogatás és jövőbeli minősítési rendszer

A kezdeményezést a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is támogatja, amely 2027-től a felnőttképzők minősítési rendszerének kidolgozásáért felel majd. A szakmai szereplők szerint ez kulcsfontosságú lépés a minőségbiztosítás erősítésében és a piac átláthatóságának javításában.

Azt látjuk, hogy rengeteg komoly szakmai munka zajlik a felnőttképzésben, mégis kevés figyelem jut rá. Ezen szeretnénk változtatni – hangsúlyozta Markovics András a díj alapítója.

A számok is jól mutatják a szektor jelentőségét: 2020 és 2026 eleje között több mint 9 millió részvétel történt különböző képzéseken, ami közel 3 millió egyedi résztvevőt jelent. Ez bizonyítja, hogy az élethosszig tartó tanulás ma már nem opció, hanem a munkaerőpiaci boldogulás alapfeltétele.

Gazdasági szempontból is komoly súlya van a területnek: évente 150–300 milliárd forintnyi forgalmat generál a felnőttképzési szektor, a teljes tanulási piac pedig akár az 500 milliárd forintot is elérheti.

A zsűri: a hitelesség garanciája

A díj célja egyértelmű: erősíteni a szakmai párbeszédet, növelni a képzések iránti bizalmat, és bemutatni azokat a jó gyakorlatokat, amelyek valóban értéket teremtenek. Az eredményhirdetésre 2026 szeptemberében kerül sor.

Egy díj rangját mindig azok az emberek adják, akik mögötte állnak – „Az Év Felnőttképzője” zsűrije pedig pontosan ezt az erőt képviseli: szakmai hitelességet, piaci rálátást és gyakorlati tapasztalatot.

  • Pap Máté – a rendszerépítő szakember
    Az MKIK szakképzési igazgatójaként Pap Máté a hazai képzési struktúrák egyik kulcsfigurája. Ő az, aki stratégiai szinten látja, hogyan kapcsolódik össze az oktatás a gazdaság igényeivel. Gondolkodásában kiemelt helyet kap a minőségbiztosítás és a szakmai együttműködés erősítése – nem véletlen, hogy a díj szemlélete is ezt tükrözi.
  • Zsuffa Ákos – a piac hangja
    A Felnőttképzők Szövetségének elnökeként Zsuffa Ákos a szektor egyik legjobb „radarja”: pontosan látja a piac rezdüléseit, a képzők kihívásait és lehetőségeit. Egyszerre képviseli a szakmai közösséget és a fejlődés iránti igényt, miközben aktívan dolgozik azon, hogy a képzési piac átláthatóbb és versenyképesebb legyen.
  • Markovics András – a láthatóság motorja
    A HR Portál ügyvezetőjeként és a díj megálmodójaként Markovics András célja világos: reflektorfénybe állítani azokat a képzőket, akik valódi értéket teremtenek. Ő az a szakember, aki felismerte, hogy a felnőttképzésben rengeteg minőségi munka zajlik – és ideje, hogy ez szélesebb nyilvánosságot kapjon.
  • Pádár Tivadar – a minőség őre
    Felnőttképzési rendszerfejlesztőként és az EDUCERT ügyvezetőjeként Pádár Tivadar a szakmai standardok és minősítési rendszerek specialistája. Nevéhez olyan módszertani megközelítések kötődnek, amelyek segítik a képzések hatékonyságát és mérhetőségét – pontosan azt, amire egy modern tanulási piacon szükség van.
  • Tengerdi Dóra – a gyakorlati nézőpont képviselője
    HR szakemberként Tengerdi Dóra nap mint nap a munkaerőpiac valóságával dolgozik: toborzás, kiválasztás, karrierutak. Ő az, aki testközelből látja, milyen tudásra van valóban szükségük a munkavállalóknak és mit várnak el a munkáltatók – így hidat képez a képzés és a tényleges piaci igények között.

A zsűri ereje éppen a sokszínűségében rejlik: stratégiai döntéshozók, érdekképviseleti vezetők, médiapiaci szakember, minőségbiztosítási szakértő és gyakorlati HR-es együtt határozza meg, kik érdemlik az elismerést. Ez biztosítja, hogy a díj valóban a legjobbakról szóljon – nem csak papíron, hanem a valós munkaerőpiaci hatás alapján is.

Milyen eredményeket hozott valójában a felnőttképzés?

A számok mögé néznél? Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a FAR-adatok alapján jól kirajzolódik, hogy milyen képzések mozgatják ma a felnőttképzési piacot, és mely szakmák iránt a legnagyobb a kereslet. Több millió képzési részvétel, közel 3 millió tanuló és egyértelmű trendek: a gyakorlatias, azonnal hasznosítható tudást adó képzések dominálnak.  Ez is érdekelhet: Felnőttként is lehet ingyen szakmát tanulni

 

A szerzőről:

Oláh Erika
Széleskörű tapasztalatot szerzett a hazai oktatási rendszer működéséről. Részt vett az oktatás, a szakképzés területeinek fejlesztésében. Kiemelten fontosnak tartja a továbbképzéseket, a gyermekkori fejlesztéseket, a készségek fejlesztését. Elhivatott abban, hogy az oktatásban résztvevők olyan gyakorlati tudást szerezzenek, amelyet a mindennapi tevékenységeik során alkalmazni tudnak. Mottója: Közös jövőnk alapja a ma gyermekeinek fejlesztése.

Promó

Kövess minket