Veres Pálné a reformkor egyik kiemelkedő magyar alakja, és ami kiemelten fontos: nőalakja. Ebben a korszakban a nők taníttatása nem volt általánosan elfogadott tevékenység. A tehetősebb családok gyermekei közül elsősorban a fiúkat, fiatal férfiakat taníttatták, a lányok csak a nagyon gazdag családok esetében kaphattak bizonyos oktatást.
Ez az oktatás nem olyan volt, mint a fiú kortársaik oktatása, hanem sokkal egyszerűbb. Mikszáth Kálmán írta korábban azt a nők taníttatásáról, hogy a lányok
“többnyire a helyi kántortól tanultak írást, olvasást, számolást, zongorázást, míg a mamától főzni és varrni tanultak meg, a városi rokonoktól pedig táncolni”.
Ki volt Veres Pálné?
Beniczky Hermin néven született 1815-ben a (mai) Szlovákiához tartozó Lázi pusztán. Ősi, jómódú, nemesi magyar család gyermeke volt, aki édesapját nagyon korán, egy éves korában elveszítette. Édesanyja nevelte egészen 1831-ig, amikor áldozatul esett a pusztító kolerajárványnak. Ekkor nemesi nagyapja vette őt magához, aki odafigyelt a lány oktatására, és végül a fővárosba került az apai nagynénjéhez. 24 éves korában férjhez ment Farádi Veres Pálhoz, akinek egy lányt szült.
Veres Pál otthonában egyfajta kulturális és politikai szalont alakítottak ki, ahová olyan neves személyek jártak vendégségbe, mint Kossuth Lajos, Szontágh Pál és Madách Imre, akikkel kifejezetten jó barátságot ápolt a pár.
A magyarországi nőképzés kezdete
Veres Pálné a kislánya nevelése során vette észre, hogy a saját tudása is hiányos, így ő is részt vett a lánya oktatásain, és maga is tanulni kezdett. Ekkor látta be azt is, hogy milyen rossz állapotban van a magyarországi leányképzés helyzete. Amikor a lánya felnőtt, és elhagyta a szülői házat, Veres Pálné belevetette magát a hazai nőképzés előkészítési munkálataiba. Fellépett a nőképzés intézményesítése mellett, de hiába állt eszméi mögött valós társasági igény, nagyon nehezen tudta ezt elfogadtatni a korabeli férfitársadalom képviselőivel. Egy komoly támogatója volt a munkájában: Deák Ferenc.
Jókai Mór lapjában, a “Hon”-ban jelent meg egy kiáltványa, amely az első nyilvános fellépése volt. 1867-ben pedig megalapította az Országos Nőképző Egyletet, amelynek célja a vagyontalan hölgyek fejlesztése volt azzal a nem titkolt céllal, hogy az önfenntartásukat támogassák.
Veres Pálné és az első nőképző iskola
1869. október 17-én indult el az első nőképző iskola, ahol 14 lány oktatása zajlott. A gyerekek többek között magyar, német és francia nyelvet, irodalmat, számtant és lélektant, esztétikát és természettant tanulhattak. Az iskola nemzetközi hírűvé vált, külföldről is érkeztek a hallgatók, például Németországból és Franciaországból.
Többek között Veres Pálné munkásságának köszönhető, hogy 1895-ben Ferenc József engedélyezte a lányoknak a gimnáziumi érettségi szerzését, valamint az egyetemi tanulmányokra történő jelentkezést. Ezt azonban a nagy újító már nem élte meg, ugyanis 1895-ben Váchartyánban meghalt.
Érdekességek Veres Pálnéról
- Ő volt az első nő, akit munkásságáért Koronás Arany Érdemkereszttel tüntetett ki az uralkodó.
- Magyarországon róla készült az első női szobor, amelyet ma is megtekinthetünk a róla elnevezett utcában.
- Az iskolája vezetését halála után a lánya vette át.
A lányok képzése napjainkban már nincs olyan rossz helyzetben, mint a reformkorban, de vannak olyan szakma területek, ahol a nők részvétele jelentősen alulreprezentált. Ilyenek a STEM tantárgyakra épülő szakmák. Ennek megoldására született meg a Lányok napja rendezvény, amelyről itt olvashatsz többet.
