Az Ifjúságkutató Intézet legfrissebb kutatása szerint a 15–39 éves magyar fiatalok közel negyede (huszonnégy százalék) egészségügyi problémák miatt kénytelen tudatosabban étkezni. Ez azt jelenti, hogy számukra a diéta nem trend vagy divat, hanem a mindennapok kényszere.

A kutatás 2025 januárjában zajlott: ezer, 15–39 éves magyar fiatalt kérdeztek meg online kérdőív formájában, reprezentatív mintavétellel

Kik a leginkább érintettek?

• A tudatos táplálkozásra kényszerülők aránya az életkor előrehaladtával nő: míg a 15–17 évesek körében 17 százalék, a 25 év felettieknél már huszonöt százalék.

• A nők között többen számoltak be ilyen helyzetről (26 százalék), mint a férfiak (22 százalék).

• Budapesten magasabb az érintettek aránya (28 százalék), mint vidéken (23 százalék)

• A dolgozó fiatalok körében 25, a tanulóknál 23, míg a nem dolgozó, nem tanuló fiataloknál mindössze 16 százalék az érintettek aránya.

Étkezési szokások és hozzáállás

A fiatalok harmada szerint bizonyos élelmiszercsoportok, így a cukor, a glutén,  a tej, vagy a hús önmagukban is károsak az egészségre. A fogyasztási szokások azonban vegyes képet mutatnak:

• minden negyedik fiatal naponta iszik cukrozott üdítőt,

• közel felük napi szinten eszik húst,

• viszont a friss zöldség- és gyümölcsfogyasztás aránya csak 39 százalék.
  Emellett 26 százalékuk naponta szed vitamint, 12 százalékuk táplálékkiegészítőt.

Minden második fiatal gyakran néz utána az egészségügyi témáknak az interneten

A tudatos étkezés iránti érdeklődés a közösségi médiában is megjelenik: a fiatalok közel harmada követ rendszeresen egészséges életmóddal kapcsolatos tartalmakat. Ez főként a nőkre (35 százalék) és a budapestiekre ( 38 százalék) jellemző.

Nemzetközi kitekintés

A tendencia nem magyar sajátosság. Az Eurostat adatai szerint az EU-ban minden ötödik fiatal nő és minden hatodik férfi krónikus betegséggel él. A WHO pedig arra figyelmeztet: Európa-szerte egyre kevesebb serdülő fogyaszt napi szinten zöldséget vagy gyümölcsöt, pedig az ajánlás napi öt adag lenne.

Az Ifjúságkutató Intézet kutatásából az is kiderül, hogy a magyar fiatalok többsége nem tartja trendinek a gyorséttermeket, és egészségügyi szempontból is fontosnak tartják, hogy legalább hetente maguknak vagy családjuknak főzzenek.

 A friss adatok tehát azt mutatják, hogy a tudatos táplálkozás a magyar fiatalok körében sokszor nem választás, hanem szükségszerű, ugyanakkor egyre többen keresnek információt, inspirációt és támogatást az egészségesebb életmód kialakításához.

Ez jól mutatja, milyen fontos a minőségi, megbízható egészségügyi képzés, amely a jelen igényein túl a jövő kihívásaira is felkészít.

Ezt az igényt erősíti Móré Marianna, a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Kar dékánjának elgondolása is, aki szerint az egészségügyi képzéseket különös felelősség folytatni,  különösen korunk gyorsan változó munkaerőpiacán.

Kíváncsi vagy, mit gondol egy dékán a fiatalok egészségéről és a képzés felelősségéről? Kattints, és olvasd el a teljes interjút

Egészségügyi képzéseket folytatni különös felelősség – interjú Móré Mariannával, a Debreceni Egyetem Egészségtudományi Karának dékánjával