A közösségi média és az okoseszközök térnyerésével kapcsolatainkat a digitális felületeken ápoljuk. A magánéletünk a különböző platformoknak köszönhetően a nyilvánosság kereszttüzében zajlik. Ugyan egyéni döntésünk, hogy mennyire és milyen gyakorisággal tesszük ezt, de általánosságban elmondható, hogy az emberek többsége örömmel vesz részt ebben a folyamatos online kommunikációban. Követ, reagál, lájkol, szivecskéz és kommentel. Másokat inkább nyomaszt ez a folyamatos online jelenlét, és igyekszik csökkenteni az internetezésre fordított időt. A FOMO és a JOMO fogalmával már nevet is adunk ezeknek a viselkedési mintáknak, ami már közel 20 éve az életünk része, mégis keveset foglalkozunk tudatosan a kérdéssel.
Ezt jelenti valójában a FOMO
A FOMO egy mozaikszó, ami az Fear of Missing Out angol kifejezés betűiből keletkezett. Magyarul azt jelenti: félelem a kimaradástól, a (feltételezett) lehetőségek végtelen sora miatt elkerülhetetlen veszteség érzése.
Több pszichológiai elmélet szerint az ember alapvető szükséglete, hogy érezze, tartozik valahova. Egészségesebbnek, boldogabbnak, kiegyensúlyozottabbnak érezzük magunkat, ha támogató közösség(ek) állnak mögöttünk. Ha tudjuk, számíthatunk másokra a bajban, és van kivel megosztani a sikereinket. A kitaszítottságtól való félelem, már az emberiség kialakulásával egyidős, hiszen a túlélésünk is ezen múlt már ősemberként is. Ezt a belénk kódolt alapvető félelmet erősítik a modern kommunikációs csatornák, jellemzően a közösségi média felületek.
Elsősorban olyanokra jellemző, akik gyenge énképpel, kevés önbizalommal rendelkeznek. (Kép: freepik.com)
A FOMO tehát – bármilyen modern kifejezés is – ősi egzisztenciális szorongásaink modernkori megnyilvánulása. Ilyen alapvető szorongás például: Van értelme az életemnek?
Elsősorban olyanokra jellemző, akik gyenge énképpel, kevés önbizalommal rendelkeznek. Az ilyen emberek gyakran magányosak, általában meglehetősen kevés elismerést kapnak és nincs elég valódi emberi kapcsolatuk.
Több hasonló fogalom megszületését inspirálta
A FOBO (Fear of Better Option) mozaikszót arra használjuk, amikor szorongunk attól, hogy a ma meghozott döntésünk leeértékelődik, mert bármikor jöhet egy jobb lehetőség.
A ROMO (Reality of Missing Out) rövidítését a koronavírus járvány hívta életre. Azt az érzést írja le, amikor tudjuk, hogy semmiről nem maradunk le.
A FOMOMO (Fear Of the Mystery Of Missing Out) a FOMO egy szélsőségesebb esete, amely akkor fordul elő, amikor a mobiltelefonunk meghibásodik és használhatatlanná válik. A közösségi médiától elzárva úgy érezhetjük, hogy az ismerőseink jobban érzik magukat nálunk.
A NEMO (Nearly but not full Missing Out) azokra az emberekre utal, akik ugyan fenn vannak a különböző közösségi oldalakon, de nem ellenőrzik azokat túl gyakran.
A MOMO a (Mystery Of Missing Out) rövidítés, szintén egy a szorongást ír le, amit akkor érezhetünk, amikor barátaink nem tesznek közzé semmit a közösségi médiában. A gyanús csendben megpróbáljuk kisakkozni, hogy mi minden lehet az, amiről esetleg lemaradunk.
A SLOMO (Slow to Missing Out) rövidítése azt a lassan kibontakozó szorongó érzést írja le, amikor úgy érezzük, hogy kimaradunk valamiből.
A FOJI (Fear Of Joining In) = láthatatlan ember érzés. Ebben az állapotban a közösségi médiában félünk bármit posztolni, mert úgy gondoljuk, hogy senki sem fog reagálni rá, vagy senki sem fogja lájkolni.
A BROMO azt az helyzetet írja le, amikor a barátaink szándékosan nem posztolnak például egy buliról, hogy mi nehogy kirekesztve érezzük magunkat.
A FOMO ellentéte: a JOMO
Van, akit nem nyomaszt, ha kimarad a közösségi felületek hírfolyamából. Sőt! Boldoggá teszi. Ez a dopaminnal feltöltött boldogság érzése. A JOMO-ban érintett emberek gyakran hangoztatják, hogy az összes közösségi média és digitális eszköz leállítása boldogító lehet. Ők hamarabb és nagyobb örömmel nyírják a kertben a bukszust, minthogy a képernyőt bámulva azt nézzék, hogy bárki posztolt e valami világrengető hírt.
A JOMO nemcsak a digitális eszközökről való lecsatlakozással van összefüggésben. Hétköznapi példa: barátaid el akarnak menni veled közösen egy éjszakai buliba, ami végül meghiúsul. Így boldogan bújsz a plüss pizsibe, nyitod a chipses zacsit, és bekuckózva töltöd az estét sorozatokat nézve.
Téged is elkapott a FOMO? Tehetsz ellene!
A FOMO leküzdésére atombiztos megoldást kínálunk. Kapcsold az okostelefonod, vagy töröld magad a közösségi oldalakról. Ez azonban csak az első lépés, és csupán tüneteket kezeled vele. Az önismeret fejlesztése egyszerű, de hosszú és nehéz folyamat.
Ha tisztában vagy az erősségeiddel és a gyengeségeiddel, ha elfogadod, hogy ki vagy, ha életcélt választasz, akkor az önbizalmad egészséges mértékben megnő, értékrended pedig stabillá válik. Így a “ jajj, tuti lemaradok valamiről” érzése automatikusan megszűnik. Ez azonban folyamatos munka, ami sok esetben szakember (pl: pszichológus, terapeuta) irányításával lehet igazán sikeres. Ha úgy érzed, hogy önértékelési problémákkal küzdesz, ne félj segítséget kérni!
