Melyik szakmák társadalmi megbecsülése a legnagyobb? Melyik munkakör túlértékelt, és melyiket érzik kifejezetten alulfizetettnek a magyarok? A No Fluff Jobs 2025 tavaszán megrendelt kutatásában ezekre a kérdésekre keresték a választ. Az eredmények sok esetben megerősítik, máshol viszont árnyalják a szakmákhoz kapcsolódó társadalmi sztereotípiákat.

A vizsgálatot 21 Kutatóközpont végezte 2025 áprilisában, a No Fluff Jobs megbízásából – számolt be róla az Eduline. A felmérés célja az volt, hogy feltérképezze, miként ítéli meg a magyar lakosság a legkülönfélébb szakmákat – nemcsak pénzügyi szempontból, hanem társadalmi hasznosság, érzelmi viszonyulás és nemi megítélés alapján is.

Az 1000 fős mintán végzett, online kérdőíves reprezentatív kutatásban a 18–64 év közötti, gazdaságilag aktív magyarok vettek részt. A válaszadók 15 különböző foglalkozásról nyilvánítottak véleményt, több szempont szerint értékelve azokat.

Egészségügy és oktatás: megbecsülve – de nem anyagilag

A legnagyobb társadalmi elismerést továbbra is az egészségügyben és az oktatásban dolgozók kapják. A magyarok túlnyomó többsége szerint ezek a szakmák kulcsszerepet játszanak a társadalom működésében:

• Orvosok: 95 százaléka tartja fontosnak a munkájukat,

• Ápolók: 97 százaléka értékeli kiemelkedő jelentőségűnek ezt a szakmát,

• Tanárok: 94 százalékuk szerint nélkülözhetetlenek.

Érdekes ugyanakkor, hogy ezeknek a szakmáknak az anyagi szempontú megítélése kevésbé kedvezőbb.  Az  orvosok esetében  tízből nyolc válaszadó gondolja úgy, hogy ennek a szakmának a képviselői, munkájukért nem kapnak megfelelő anyagi elismerést. Hasonlóan vélekednek az ápolók és a tanárok helyzetéről is. A felmérésben résztvvevő magyarok 77 százaléka szerint az ápolók alulfizetettek, a tanári bérek esetében ez az arány 59 százalék.

A túlfizetettnek vélt munkák: ha a fizetés és a társadalmi érték nincs egyensúlyban

A kutatás alapján a magyar társadalom a politikusokat, az influenszereket és a profi sportolókat tartja a leginkább túlfizetettnek:

• A politikusok esetében a válaszadók 87 százaléka véli úgy, hogy túl sokat keresnek

• Az influenszereket 70 százalék értékeli hasonlóan

• A sportolók esetében ez az arány 67 százalék

Ezeket a szakmákat sok válaszadó úgy látja, hogy keresetük nincs arányban a társadalmi hasznosságukkal, és ezekhez a szakmákhoz kapcsolódó érzelmi viszonyulás is túlnyomórészt negatív.

Hasznos, de „láthatatlan” szakmák

Vannak olyan munkák, így a programozó, a könyvelő vagy az ügyvéd,  amelyekre a társadalom funkcionális, de érzelmileg semleges munkaként tekint. A legtöbben úgy látják, hogy megfelelő a jövedelmük, ugyanakkor kevésbé váltanak ki pozitív vagy negatív érzéseket a magyar emberekből.

Ezek a munkák gyakran nélkülözhetetlenek a gazdaság és az intézményrendszer működése szempontjából, de a társadalmi láthatóságuk alacsonyabb – gondolták a felmérésben résztvevők.

Az influenszerek megítélése: a társadalmi hasznosság határán

Az influenszer/véleményvezér szakma a kutatás egyik legmegosztóbb kategóriája. A válaszadók:

• csak 2 százaléka tartja társadalmilag igazán fontosnak ezt a tevékenységet
• több, mint 60 százalék negatív érzelmekkel viszonyul hozzájuk és
• a válaszadó magyarok 70 százaléka szerint az influenszerek túlfizetettek.

Ez arra utal, hogy bár az online jelenlét és a szórakoztató tartalomgyártás ma már sokak megélhetése, a társadalmi elfogadottság egyelőre messze elmarad a láthatóság mögött.

Szakmák és nemi szerepek – változó percepciók

A kutatásban vizsgálták azt is, hogyan látják a magyarok a különböző szakmák nemi jellegét. A válaszok alapján elmondható, hogy a felmérésben részt vett magyarok körében

• a rendőri, mezőgazdasági és programozói pályák inkább férfiasnak számítanak
• az ápolás, HR és tanítás jellemzően nőiesnek tekintett szakmák körébe sorolják
• pozitív trend, hogy az orvosi, újságírói és tanári pályákat egyre többen nemileg semlegesnek látják.

A kutatás eredményei jól mutatják, hogy a társadalmi megbecsülés nem mindig jár együtt magas fizetéssel és ez fordítva is igaz. Aki tehát pályaválasztás előtt áll, érdemes átgondolni, számára mi a fontosabb:

• Az anyagi biztonság?
• A társadalmi hasznosság?
• A személyes érdeklődés és a hivatástudat?

A válasz nem egyszerű, de egyre több szakma esetében megfigyelhető az igény az egyensúly megteremtésére.