Adatalapú módszerekkel választott ki a Makronóm Intézet 14 kitörési pontot, lényegében olyan fejleszthető, innovatív területeket, amelyek alacsony kitettséggel és fejleszthető magyar adottságokkal rendelkeznek. A cél, hogy a fókuszált gazdaságpolitikát követve ezeket kiemelten támogassuk és gazdasági élénkülést, bővülést érjünk el.
A cikk eredetileg 2024. szeptemberében, az UNI in&out Innováció 2024 kiadványban jelent meg.
Az elkövetkező évtizedben jelentős kihívások várnak az európai és a magyar gazdaságra: a bér- és anyagköltségek, valamint a kamatszintek nem tértek vissza a pandémia előtti alacsony szintre, a földgáz és a villamos energia ára jelentősen megemelkedett, és valószínűtlen, hogy a 2020 előtti szintekre csökkenne. A geopolitikai változások zavart okoznak az ellátási láncokban, míg a fejlett világban egyre nagyobb a képzett munkaerő hiánya, ami akadályozhatja a gazdasági növekedést. Ezenfelül a digitális és zöldátállás is jelentős nehézségeket hordoz. Magyarországnak kulcsfontosságú, hogy e kihívások ellenére megőrizze, sőt növelje világgazdasági részesedését, különösen a növekedés minőségi szemléletére helyezve a hangsúlyt.
A Makronóm Intézet kutatásának keretében 43 ígéretes területből adatalapú módszerrel 14 kitörési pontot választottunk ki, amelyek jó piaci kilátásokkal, alacsony kitettséggel és fejleszthető hazai adottságokkal büszkélkednek. A kiválasztást egy százfokozatú pontrendszer alapján végeztük, amely figyelembe vette a piaci körülményeket, a hazai adottságokat és kitettségeket. A megmaradt 14 területet részletesen megvizsgáltuk, ötven szakértői interjút készítve hazai vállalatok vezetőivel, egyetemi kutatókkal és KFI-központok képviselőivel. Ebbe az alábbi területek tartoznak: munkaszervezés-automatizáció, digitális logisztikai technológia, robotika, virtuális, kiterjesztett és kevert valóság (VR/AR/ MR), felhőalapú számítástechnika, SaaS, mesterséges intelligencia, gépi tanulás, adattudomány – Big Data, kiberbiztonság, pénzügyi szolgáltatások és technológia, önvezető járművek, bio-, egészségügyi, élelmiszer-, agrártechnológia.
Egészségügyi technológia: az egyik legnagyobb potenciállal büszkélkedő terület. Az egészségügyi technológia magában foglalja a gyógyításban alkalmazott megoldásokat, eljárásokat, anyagokat és eszközöket. Idetartoznak a gyógyszerek, a tápszerek, a diagnosztikai és terápiás eljárások, valamint az orvostechnikai eszközök. A globális egészségügyi igények növekedésével együtt nő a kereslet az innovatív technológiák iránt, különösen a gyógyszer- és vakcina-előállítás, a diagnosztika, valamint a terápiák terén. A kitörési pont fő területei a nano-, a biotechnológia, a 3D-nyomtatás és a robotika.
A nemzetközi adatok alapján az egészségügyi technológia globális piaca 2022-ben 75 ezermilliárd forint volt, ami 2030-ra 267 ezermilliárdra nőhet, évi 17 százalékos bővüléssel. Magyarországon a piac mérete 2030-ra elérheti az 1336 milliárd forintot. A piac már növekedési fázisban van, így a biotechnológiába való befektetések középtávon (2025–2030) megtérülhetnek. A piac mérsékelten koncentrált, sok beszállítóval és kevés vevővel, a verseny még nem túl intenzív. Az USA dominál a legnagyobb szereplőkkel, mint a Henry Schein Practice Solutions és az Epic Systems Corporation, de a japán Olympus is jelentős. A technológiai kitörési pontok általában jelentős humánerőforrás-igényt támasztanak, és ez különösen igaz az egészségügyi technológia területén. Az interjúk és a szakirodalmi források alapján öt kulcsfontosságú szakmai végzettséget azonosítottunk, amelyekre a következő években különösen nagy figyelmet kell fordítani. Ebből négy jelenleg hiányszakmának számít.
A mesterséges intelligencia (MI) egyre fontosabb szerepet játszik az egészségügyben is, mivel segíti a betegellátást, a diagnosztikát és a kezelések hatékonyságát. Az MI nemcsak a nyilvánvaló területeken, hanem a háttérfolyamatokban is támogatja az orvosokat, segítve az információk jobb megértését és a betegek hatékonyabb kezelését. A vállalatvezetők 83 százaléka szerint az MI világszerte megoldásokat nyújt az egészségügyi problémákra.
A Harvard Egyetem kutatásai szerint a mesterséges intelligencia használata akár a felére csökkentheti a kezelés költségeit és 40 százalékkal javíthatja az eredményét. Például a mellrák szűrésében az MI akár 30-szor gyorsabban és 99 százalékos pontossággal képes diagnosztizálni a mammográfiás vizsgálatok során. A University of Hawaii kutatása is megerősíti, hogy az MI, amely több millió képet elemez, jobban felismeri a rákos elváltozásokat, mint az orvosok.
A mesterséges intelligencia nemcsak a diagnosztikában, hanem az MRI-vizsgálatok során is segíthet, ahol akár tizedére csökkentheti az adatfeldolgozás idejét. Ezenkívül az egészségügyi dolgozók adminisztratív munkáját is gyorsíthatja, időt szabadítva fel a betegellátásra. Az Accenture felmérése szerint az adminisztratív feladatok 70 százalékát lehet automatizálni, ami további jelentős előnyöket hozhat az egészségügy számára.
A teljes cikket elolvashatod az UNIside oldalán, ide kattintva.
