Valószínűleg sokan emlékszünk még a felhúzható karórákra, amiken egy kis gombocskát, a koronát kellett megtekerni ahhoz, hogy a mutatók működésbe lépjenek. Ezt az óratípust mechanikus órának nevezzük, és még ma is sok rajongója akad. Működése egyszerűnek tűnik, valójában azonban sok-sok apró alkatrész összehangolt, pontos működése szükséges hozzá. A finommechanikai műszerész az a szakember, aki munkája során az ilyen, és ehhez hasonló aprólékos, nagy odafigyelést igénylő eszközökkel foglalkozik.
A napórától a karóráig
Időmérésünk már a kezdetektől a csillagászati jelenségekhez igazodott. Kezdetben a Nap látszólagos járását figyelve alkották meg a napórát. A társadalom fejlődésével az élet megkívánta az időmérés kifejlesztését, amire számos módszert találtak ki, gondoljunk csak a homokórákra, vízórákra, de még gyertyaóra is létezett. A középkori városokban a toronyórák ütései jelezték az idő múlását.
Ebben az időszakban született meg az első mechanikus óra koncepciója. A 14. században olasz és német órakészítők olyan eszközöket fejlesztettek ki, amik fogaskerekeket és mechanikus alkatrészeket használtak az idő mérésére, azonban ezek az eszközök még meglehetősen pontatlanok voltak.
Az első hordható karórát a 17. században svájci órakészítők fejlesztették ki. Ezek a szerkezetek már elég pontosak voltak ahhoz, hogy az emberek számára praktikusak legyenek.
A mechanikus órák működése
A mechanikus órák lelke egy spirálrugó, valamint a korábban már említett korona, amivel ezt a rugót feszesre húzhatjuk. Ha ezt a spirálrugót szétnyitnánk, egy 20-30 cm hosszú acél szalagot kapnánk. Maga a rugó ezt a kinyújtott állapotot szeretné elérni, és ez az erő tartja mozgásban az óraszerkezetet. Az energia a kerékrendszeren áramlik keresztül: a fogaskerekek forgatásával az óra mutatóit tartja mozgásban.
A folyamat valójában nem ennyire egyszerű, az órában számos olyan apró és precízen működő alkatrész van, ami azért dolgozik, hogy az idő múlását pontosan követhessük. A nagy pontosságot igénylő eszközök szakembere a finommechanikai műszerész, aki az órák mellett többek között laboratóriumi és optikai eszközöket, valamint mérőműszereket is készít.
Mivel foglalkozik még a finommechanikai műszerész?
A finommechanikai műszerész olyan szakember, aki műszaki rajzok alapján nagy pontosságú és összetett mozgásokat megvalósító kis méretű eszközöket, például órákat, mérőműszereket, optikai, laboratóriumi és hajózási eszközöket készít, szerel össze és állít be. Feladatai közé tartozik az alkatrészek és gépelemek gyártása, a hibás alkatrészek cseréje, és a mérések elvégzése az eszközök működőképességének ellenőrzésére.
A finommechanikai műszerész felelős a gépszerkezetek állapotának felméréséért, valamint a hibák azonosításáért és javításáért, beleértve a sikló- és gördülő csapágyazásokat is. A szakember elektromos és mechanikai méréseket alkalmaz, gondoskodik a munkafolyamatok dokumentálásáról, ezzel is biztosítva a minőséget.
A finommechanikai műszerész szakember a műszer- és fémipar, valamint a gépgyártás területén végzi munkáját, többek között finommechanikai karbantartó, szervizműszerész, laboratóriumi műszerész, optikai műszerész vagy órás munkaköröket tölthet be.
