Ma lenne 117 éves Selye János, a stresszkutatás atyja

Szerző: | 2024. január. 26. | Egészség

A képen Selye János látható egy kísérleti patkánnyal a kezében.

„A stressz az élet sója“ – vallotta Selye János, a stresszelmélet osztrák-magyar származású, világszerte ismert megalkotója. Élete során 17-szer jelölték orvosi Nobel-díjra, de végül egyszer sem kapta meg.

Világhírű stresszkutató

Selye János osztrák-magyar származású vegyész, belgyógyász, endokrinológus és stresszkutató 1907. január 26-án született Bécsben. Édesanyja osztrák, édesapja magyar volt, ő maga Komáromban nőtt fel, és magyarnak vallotta magát. Orvosi diplomáját 1929-ben szerezte meg a prágai Károly Egyetemen, később ugyanott vegyészetből is doktorált. 

A világ a stresszel kapcsolatos kutatásai nyomán ismerte meg, első erről szóló publikációja 1936-ben jelent meg a Nature folyóiratban. A magyar közönség Életünk és a stressz című könyvét 1964-ben ismerhette meg. 

Selye János kíváncsi ember és jó megfigyelő volt

Selye orvosként és kutatóként is rendkívül jó megfigyelő volt, és mindig próbált magyarázatot találni arra, ami nem volt érthető. Érdeklődésének középpontjában az állt, hogy hogyan reagál szervezetünk a környezeti és egyéb hatásokra, amik minket érnek.

Selye János nevétől szinte elválaszthatatlan a stresszelmélet, amit hosszú és alapos kutatómunkával dolgozott ki. Kísérleteiben a stresszingerek által kiváltott hormonális és szervi elváltozásokat vizsgálta. 

Selye orvosként és kutatóként is rendkívül jó megfigyelő volt, és mindig próbált magyarázatot találni arra, ami nem volt érthető. Kísérleteiben a stresszingerek által kiváltott hormonális és szervi elváltozásokat vizsgálta. (Fotó: deltakn.sk)

Általános adaptációs szindróma

A külső ingerek jelenlétének hatására a szervezetben beindul egy összetett folyamat, amelyet Selye János először általános adaptációs szindrómának nevezett el, csak később keresztelte a minden nyelven érthető stressz névre. Értelmezésében a stressz a szervezet bármilyen fizikai vagy pszichés terhelésre adott nem specifikus válasza. 

Ebben a folyamatban a központi idegrendszer érzékeli a külső ingereket, melyekre válaszul a hipotalamusz aktiválja az agyalapi mirigyet (hipofízist). Az agyalapi mirigy által kiválasztott adrenokortikotropin (ACTH) hormon serkenti a mellékvese kortizol termelését. Megduzzad a mellékvese, miközben sorvad a csecsemőmirigy (thymus) és a nyirokszövet.

Az általános adaptációs szindróma felismerésével Selye bizonyította a központi idegrendszer és az endokrin rendszer összefüggéseit, és igazolta a stressz kóros hatását is. A kutató a provokáló tényezőket gyűjtőnéven stresszoroknak hívta, míg az állapotot stressznek nevezte el.

A külső ingerek hatására a szervezetben beindul egy összetett folyamat. Az első szakaszban beindul az „üss vagy fuss“ reakció, a második szakasz egy alkalmazkodás a megoldatlan helyzet elviselése érdekében. A harmadik szakasz a kimerülés fázisa. (Fotó: 123rf.com)

Felfokozott aktivitás, alkalmazkodás, majd kimerülés

Munkássága során Selye arra is rámutatott, hogy a stressz önmagában nem káros, sőt, akár nagyobb teljesítményt is kiválthat belőlünk. Károssá akkor válik, ha hosszan tartó, krónikus, ezáltal szervezetünk elkezdi felélni a tartalékait. 

Selye kísérletei és megfigyelései során arra a következtetésre jutott, hogy egészen eltérő negatív hatásokra is nagyon hasonló lehet a szervezet válaszreakciója, amit három szakaszra bontott fel. Az első szakaszban beindul az „üss vagy fuss“ reakció, a szervezet felfokozott aktivitással reagál a stresszhelyzetre. A nem létfontosságú funkciókat átmenetileg blokkolja, miközben aktívabb működésre ösztönzi például a légzést vagy a vérkeringést.

A második szakasz egy alkalmazkodás a megoldatlan helyzet elviselése érdekében, ezt az ellenállás fázisának is nevezhetjük. Ebben a szakaszban a nehézségeket a szervezet már rutinosan kezeli.

A harmadik szakasz akkor következik be, ha ha a stresszhatás túl hosszú ideig vagy túl gyakran jelentkezik. Ilyenkor elérkezik a kimerülés fázisa. Míg az első két szakasz hasznosnak tekinthető, ez a szakasz már kóros, hiszen a tartósan fennálló megterhelés következményeként súlyos pszichés zavarok, vagy akár szív- és érrendszeri, emésztő- és immunrendszeri panaszok és hormonális zavarok is kialakulhatnak.

Az eustressz és distressz különbözőségéről Selye nem csak tanulmányok tucatjaiban, hanem önálló kötetekben, például a Stressz distressz nélkül című könyvében is értekezett. (Fotó: deltakn.sk)

Eustressz és distressz

Kutatásai nyomán a közvélemény a stresszt elsőszámú közellenségnek kiáltotta ki, ezért Selye az 1960-as és 1970-es években új, egyértelműbb fogalmakat próbált bevezetni: a jót eustressznek, a rosszat pedig distressznek nevezte el. 

Az eustressz egy olyan pozitív stressz fajta, amelyet jó dologként érzékelünk. Motivál, javítja a teljesítményt, aktivizálja a szervezetet. Pozitív stresszorok okozzák, amik izgalmat váltanak ki, és általában nem tart hosszú ideig. 

A negatív hatású distressz szorongást okoz, csökkenti a teljesítményt, és egészségügyi problémákhoz vezethet . Az egészségkárosító hatás mértéke függ a stressz intenzitásától és időtartamától is.

A kétféle stresszről Selye nem csak tanulmányok tucatjaiban, hanem önálló kötetekben, például a Stressz distressz nélkül című könyvében is értekezett.

Fontos, hogy mindennapi életünk során a testünk egészsége mellett a lelkünkre is odafigyeljünk, hogy a stressz negatív hatásait elkerülhessük. (Fotó: 123rf.com)

Így védekezhetünk a distressz ellen

Mindennapi életünk során fontos, hogy testünk egészsége mellett a lelkünkre is odafigyeljünk, hogy a stressz negatív hatásait elkerülhessük.

  • A legalapvetőbb az egészséges táplálkozás, valamint a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás. A tartós kialvatlanság rontja a mentális állapotunkat, csökkenti a koncentrációs képességet, hosszabb távon pedig akár vérnyomás- és keringési problémákat is okozhat. 
  • A rendszeres testmozgásnak több jótékony hatását is felsorolhatjuk. Mozgás során fokozódik az agyba irányuló vér- és oxigénáramlás, és a megnövekedett noradrenalin- és endorfinszint csökkenti a stresszt, ezáltal javítja a hangulatot.
  • A gondolkodásunk átformálása is sokat segíthet mentális egészségünk megőrzésében. Igyekezz a jelenben élni és megtalálni magad körül a szépet, ezzel sokat tehetsz a jó közérzetedért! Ha pedig úgy érzed, hogy szükséged van rá, ne szégyelld szakember segítségét kérni!
  • Ezeken felül az is elengedhetetlen, hogy barátainkkal, szeretteinkkel, sőt, saját magunkkal is minőségi időt töltsünk. A kikapcsolódás és feltöltődés ugyanolyan fontos, mint az, hogy a munkádban és feladataidban sikereket érj el.

Kiemelt képünk forrása: deltakn.sk

A szerzőről:

Szakmát Szerzek
A Szakmát Szerzek! szerkesztőségének célja a hazai szakképzés presztizsének valós erősítése, például sikertörténetekkel, tudományos elemzésekkel a témában. A weboldalon helyet kapnak a szakképzést érintő aktualitások, hírek, valamint a friss kutatási eredmények ismertetései, munkaerőpiaci adatok egyaránt.

Ez is érdekelhet:

[difl_blogcarousel post_display=”by_category” item_spacing=”10px” speed=”1000″ centered_slides=”on” loop=”on” autoplay=”on” autospeed=”6000″ pause_hover=”on” equal_height=”on” wrapper_margin=”||0px||false|false” wrapper_padding=”||0px||false|false” item_wrapper_padding=”||0px||false|false” item_margin=”||0px||false|false” item_padding=”||0px||false|false” item_spacing_tablet=”10px” item_spacing_phone=”0px” item_spacing_last_edited=”on|phone” _builder_version=”4.20.0″ _module_preset=”default” max_height=”300px” custom_margin=”||0px||false|true” custom_padding=”||0px||false|false” global_colors_info=”{}”][difl_postitem type=”image” _builder_version=”4.20.0″ _module_preset=”default” global_colors_info=”{}”][/difl_postitem][difl_postitem type=”title” title_tag=”p” element_padding=”|20px||20px|false|true” _builder_version=”4.20.0″ _module_preset=”default” post_font_style_font=”Montserrat|700|||||||” post_font_style_text_color=”#030E6E” post_font_style_font_size=”0.9rem” post_font_style_line_height=”1.3em” global_colors_info=”{}”][/difl_postitem][/difl_blogcarousel]