A budapesti központú, high-tech fejlesztő nemzetközi cég, a Semilab egyike azoknak a technológiaintenzív K+F-vállalatoknak, ahol igen jó eséllyel tudnak elhelyezkedni a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) 2023 szeptemberében induló új képzésének, az angol nyelvű fizikus-mérnök alapszak leendő végzősei. Pongrácz Anitával, a cég applikációs és termékmarketingrészlegének vezetőjével többek között arról beszélgettünk, hogy cégük milyen lehetőségeket tud felkínálni az új képzés biztosította két szaktudás kombinálására.
A cikk eredetileg 2022 decemberében, az UNI in&out Innováció 2023 kiadványban jelent meg.
A napokban jelentette be a BME, hogy 2023 szeptemberétől új alapszakként – Magyarországon elsőként – angol nyelvű fizikus-mérnök képzést indít, amely az innovatív vállalatok szakemberigényét kívánja orvosolni. A BME előrejelzése szerint a végzett fizikus-mérnök hallgatók azonnal elhelyezkedhetnek majd innovatív k+f cégeknél, mint amilyen a Semilab is. Önöknél mekkora kereslet van a frissen végzett, természettudományi diplomát szerzett szakemberekre?
Cégünk – amelyet 1989-ben alapítottak meg az MTA-ból kivált fizikusok, és amely mára 1300 fős globális, de még mindig száz százalékban magyar tulajdonú vállalat – folyamatosan keresi a fiatal szakembereket. Jelenleg több mint 100 nyitott pozícióba várunk munkatársakat. A Semilab Zrt. erősen kutatás-fejlesztési központú vállalat, közel 200 fizikust alkalmazunk, emellett rengeteg mérnököt és természettudományi végzettségű szakembert. A csipgyártás, a napelem- és a kijelzőipar számára mérőberendezéseket gyártunk és fejlesztünk, amelyeket a különböző gyártási folyamatok ellenőrzésében, a kész termékek minőségellenőrzésében világszerte alkalmaznak a gyártó vállalatok. Ehhez a tevékenységhez igen komoly szakembergárdára van szükségünk, de általánosságban is elmondható, hogy a természettudományi diploma ma igen piacképesnek számít a világban, így Magyarországon is, amivel könnyen el lehet helyezkedni.
A Műegyetem az új szakkal kapcsolatban azt is kiemelte, hogy a fizikus-mérnök hallgatók már a képzés alatt, gyakornokként elhelyezkedhetnek a technológiaintenzív k+f vállalatoknál. A cégük milyen gyakornoki lehetőségeket tud felkínálni?
Folyamatosan fogadunk gyakornokokat, diplomamunkára is szívesen várunk egyetemistákat, e téren szorosan együttműködünk a BME-vel, az ELTE-vel, a Szegedi Tudományegyetemmel és a Debreceni Egyetemmel. Gyakornokaink modern munkakörnyezetben tanulhatják meg a szakma csínját-bínját az idősebb mentor kollégáktól. Nagyon gyakran előfordul, hogy a gyakornokként nálunk dolgozó egyetemisták a diploma megszerzése után a cégünknél helyezkednek el. A globális vállalatunk kutatás-fejlesztési tevékenységének – amely amerikai k+f leányvállalatokat is magában foglal – a központja Budapesten épült ki, azonban Szegeden is van egy irodánk, ez indokolja a Szegedi Tudományegyetemmel való szoros együttműködésünket.
A két szaktudást kombináló új fizikus-mérnök szak jelentette szinergiákat mennyiben lehet majd hasznosítani a cégüknél?
Nálunk nagyon sok mérnöki feladatot kell megoldani, miközben igen mély, atomi szintű anyagtudományi problémákat kell megértenünk ahhoz, hogy jó megoldásokat kínáljunk, – a véleményem szerint az emberiség egyik csúcstechnológiájának számító félvezetőchipgyártás számára. E tekintetben a fizikus-mérnök szakkal egy ideális kombináció alakul majd ki számunkra. Mi a félvezetőipar globális vezető szereplői számára fejlesztünk és gyártunk optikai vagy elektromos mérési elveken alapuló mérőberendezéseket, amelyekkel a gyártás során a készülő termékeik – a számos hétköznapi elektronikai cikkben (például mobiltelefonban, laptopban, táblagépben) vagy az autókban megtalálható csipek – minőségét tudják ellenőrizni. A mérőberendezéseink fejlesztése, gyártása több szakterület képviselőinek csapatmunkáját igényli, aminek átlátásához komplex tudás szükséges. Nálunk a teljes innovációs láncot végig lehet követni: egy adott ipari probléma felvetésétől kezdve a megoldás kitalálásig, addig, hogy miként lesz sorozatgyártható a berendezésünk, vagyis az anyagtudománytól indulunk, majd eljutunk egy ipari berendezés legyártásáig. Ehhez a komplex, összetett tevékenységhez mérnöki szemléletre is szükség van, nem csak fizikusira. Az anyagtudomány vonatkozásában azt is ki kell emelni: nagyon kell értenünk ahhoz, hogy atomi szinten milyen kémiai folyamatok hatnak a csipek alapanyagára. Az általam vezetett mintegy 20 fős csapatban – amely a közvetlen kapcsolatot tartja fenn a termékeink vásárlóival, így például az európai, tajvani, koreai félvezetőgyártókkal – fizikusok mellett vegyész-, villamos– és gépészmérnök is megtalálható.
Egyre több olyan kezdeményezésről hallani, amelynek célja, hogy minél több nő válasszon műszaki, természettudományi pályát. Cégüknél mekkora a nők aránya?
A Semilabnál nagyon sok fiatal fizikus, mérnök kolléganő helyezkedik el, így nálunk jók az arányok, bár természetesen kevesebben vagyunk, mint a férfiak. Én biztatom a lányokat, hogy ezt a pályát válasszák. Én is anyuka vagyok, egészen kicsi gyerekeim vannak. Amikor öt éve az akadémiai szférából átjöttem a Semilabhoz, akkor még nagyon pici volt a második kisfiam, részmunkaidőben kezdtem el dolgozni, és most is heti 36 órában vagyok. Emellett home office-ra is van lehetőség, vagyis cégünk támogatja a rugalmas munkavégzést, ami fontos lehet a családok számára. A cégkultúra is rendkívül nyitott és elfogadó, ami nemtől függetlenül támogató és motiváló közeget teremt a munkavégzésre.
Ön mérnök-fizikusként végzett, majd fizikai tudományokban szerezte PhD-fokozatát. Nőként mi vonzotta ehhez a pályához?
Kicsi korom óta érdekelt a természet megismerése, hogy milyen természeti törvények alakítják a világunkat, így már hétévesen csillagász akartam lenni. Emiatt magától értetődő volt, hogy természettudományi pályát válasszak. A szüleim hamar felismerték az érdeklődésemet és támogattak ebben, így matematika-tagozatos gimnáziumba jártam.
Pongrácz Anita
- A Semilab Zrt. applikációs és termékmarketing-részlegének vezetője.
- 42 éves, egy 6 és egy 9 éves gyermek édesanyja.
- 2004-ben mérnök-fizikusként diplomázott a BME-n, ezt követően másfél évig dolgozott a kaliforniai Berkeley Egyetemen, itt sajátította el mélyebben a félvezetőtechnológiával kapcsolatos szaktudását.
- 2010-ben szerezte PhD fokozatát a BME-n fizikai tudományokból félvezetőnanotechnológia témában a párizsi CRNS kutatóközponttal együttműködésben.
- 2010 és 2018 között az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutató Intézet munkatársa.
- 2018 óta dolgozik a Semilabnál.