Több kutatás is alátámasztotta, hogy a sport jótékony hatásai vitathatalanok, azonban nem egyszerű egy iskolás gyerek időbeosztását összeegyeztetni a tanulással és az edzésekkel. Miért éri meg mégis ez a nehézség? Cikkünkben erre a kérdésre keressük a választ.
A kulcs az időbeosztás
Az óvodás és kisiskolás korú gyermekek lételeme a mozgás, akkor érzik magukat a legjobban és akkor fejlődnek megfelelően, ha erre biztosítjuk nekik a lehetőséget. De ahogy egyre nő a feladatok mennyisége az iskolában, felmerül a kérdés, hogy hogyan osszuk be a gyerekek idejét, hogy a pihenésre is jusson lehetőség. Általában ilyenkor hangzik el az a klasszikus szülői mondat, hogy: „a sport nem mehet a tanulás rovására”. Pedig annyi bizonyos, hogy a sportra szánt időt nem érdemes csökkenteni. Több kutatás is rámutatott, hogy a fizikai és mentális egészségen túl az iskolai teljesítményre is pozitív hatással van a rendszeres fizikai aktivitás. Az edzések és a tanulás összehangolásához szigorú, előre megtervezett időbeosztásra van szükség.
A sport jótékony hatásai
Mozgás során fokozódik az agyba irányuló vér- és oxigénáramlás, a megemelkedett növekedési faktorok elősegítik az új idegsejtek létrehozását és támogatják az idegrendszeri rugalmasságot, az információátvitel hatásfokát az agyban. A megnövekedett noradrenalin- és endorfinszint csökkenti a stresszt, javítja a hangulatot, ezáltal hatással van a teljesítményre is. A rendszeresen mozgó gyerekek általában nyugodtabban tudnak a feladatokra koncentrálni, nem ficergéssel töltik az időt.
A sport kitartásra nevel, megtanít a siker kezelésére, a kemény munka tiszteletére, az öröm megélésére és a vereség elfogadására. Növeli az önbizalmat, fejleszti a szociális kompetenciákat, megfelelő értékrendet és normákat közvetít, segíti a tanulók jobb teljesítményét az élet más területein is.
Azt is érdemes megemlíteni, hogy a sportoló gyerekek általában jobb ellenálló képességgel rendelkeznek a betegségekkel szemben, mint azok a társaik, akik nem sportolnak.
A sport fontosságát Hankó Balázs felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért, felnőttképzésért felelős államtitkár is kiemelte.
Milyen sportot válasszunk?
Kisebb korban a változatos mozgásformákban lelik örömüket a gyerekek, nekik még nem feltétlenül szükséges egy konkrét sportágat kiválasztani. Általános iskolás korban a legtöbb gyerek még keresi, milyen mozgásformában érzi jól magát. Néhányan már fiatalon megtalálják a hozzájuk legjobban passzoló mozgásformát, de sokaknak ez a keresés egy egész életen át zajlik. A későbbiekben az egyéni képességek is döntőek abból a szempontból, hogy ki milyen sportot választ.
Érdemes kipróbálni több sportágat, hogy a gyerekek eldönthessék, melyiket élvezik a leginkább. Szülőként adhatunk tanácsot, javaslatot, hiszen ismerjük annyira a gyerekünket, hogy fel tudjuk mérni, milyen típusú mozgás illik hozzá a legjobban.
Az egyéni sportok előnye, hogy a sportoló a felelősséget csak a saját eredményeiért vállalja, viszont ez egyfajta magánnyal is társulhat. A csapatsportokban a küzdelem és a győzelem közös, a közösségben megtanulnak együttműködni a cél érdekében, erős kapocs alakul ki a csapattársakkal és az edzővel is.
A cél a sport öröme és az egészséges életmód
Nem kell mindenáron élsportolót nevelni a gyerekekből, a cél a rendszeres mozgás, a sport örömének fenntartása és az egészséges életmód. Ha a gyerek az adott mozgásformát nem élvezi, nem érdemes erőltetni, inkább kutakodjunk és próbáljunk ki egy másik irányt. Megoldás lehet még a szervezett sport helyett vagy mellett, ha családilag építjük be az életünkbe a mindennapi mozgást, legyen ez akár biciklizés, kirándulás, vagy csak egy nagy séta a környéken.
A Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) szervezésében Dr. Csisztu Zsuzsa, Szécsényiné dr. Fekete Irén, Hal Melinda és Dr. Hornyik Zsuzsanna beszélgetett a sport mindennapi életünkre és a tanulásra gyakorolt hatásairól.
A sportedző és sportszervező feladatairól egy korábbi cikkünkben olvashatsz, de a weboldalunkon megtalálod a szakma leírását is.
