A hosszantartó élelmiszerek készítője – tartósítóipari technikus szakma

Szerző: | 2024. február. 1. | Mi leszek?

Fehér köpenyes, sapkás, maszkos és kesztyűs férfi tablettel a kezében áll egy élelmiszergyárban.

Az élelmiszeripar izgalmas és változatos ágazata számos lehetőséget kínál azoknak, akik érdeklődnek az élelmiszerek előállítása és minőségellenőrzése iránt. A tartósítóipari technikusok kulcsszerepet játszanak a folyamatban, amelynek során például a lekvárok, sűrítmények, pürék és más hosszan eltartható élelmiszerek készülnek.

Mi is az a tartósítóipari technikus?

A tartósítóipari technikus az élelmiszeriparban dolgozó szakember, aki felelős az élelmiszerek fizikai és kémiai összetevőinek vizsgálatáért, valamint a tartósítóipari folyamatok irányításáért és felügyeletéért.

A szakember olyan laboratóriumi munkákat végez, mint a melegítés, hűtés és sterilizálás. Emellett részt vesz az élelmiszerek gyártásában is, beleértve a lekvárok, sűrítmények és pürék készítését.

Hogyan válhatsz tartósítóipari technikussá?

A tartósítóipari technikus szakma öt éves technikusi képzés keretében tanulható. Az élelmiszeripar területén dolgozó, ideális szakember szabálykövető, pontos, csapatjátékos és önálló munkára is alkalmas.

Emellett kiemelkedő színlátással és ízérzékkel rendelkezik, és képes kezelni a mérőeszközöket, valamint szervezett módon elvégezni a gépek beállítását és karbantartását.

Lekvárkészítés és más hosszantartó élelmiszerek

A tartósipari technikusok képzésük és munkájuk során részt vehetnek a lekvár, sűrítmény és püré gyártásában, létrehozva olyan termékeket, amelyek hosszú ideig frissek maradnak. A lekvárkészítés példájaként vizsgáljuk meg, mi kell ahhoz, hogy valaki igazi szakértővé váljon ezen a területen:

1. Nyersanyagok és mennyiségek mérése:

 A tartósítóipari technikusok felelősek a nyersanyagok pontos mennyiségének és minőségének ellenőrzéséért. A lekvárkészítésnél fontos, hogy minden összetevőt megfelelően mérjenek és ellenőrizzék a minőségüket is.

2. A teljes folyamatban való részvétel:

A tartósítóipari technikusoknak részt kell venniük a lekvárkészítés minden fázisában. Ez magában foglalja az összetevők keverését, a főzést, a sterilizálást és a csomagolást is.

Üvegeket töltenek egy erre alkalmas géppel.
A tartósipari technikusok képzésük és munkájuk során részt vehetnek a lekvár, sűrítmény és püré gyártásában, létrehozva olyan termékeket, amelyek hosszú ideig frissek maradnak. (Fotó:123rf)

3. Mintavétel és minőségellenőrzés:

A kész lekvárokat és más édes termékeket szigorú minőségellenőrzési folyamatoknak vetnek alá. A tartósítóipari technikusok felelősek a termékek ízének, színének és állagának ellenőrzéséért.

4. Munka- és környezetvédelem:

A tartósítóipari technikusoknak gondoskodniuk kell a munkavédelmi és környezetvédelmi előírások betartásáról a munkaterületen. Ez magában foglalja a megfelelő tisztaságot és higiéniát is.

 A tartósítóipari technikus szakma tehát nem csupán egy laboratóriumi munkát jelent, hanem lehetőséget kínál különféle élelmiszerek gyártásában való részvételre is. A termékek gyártása nem csupán egy feladat, hanem minőségbiztosítási tevékenység is, amelynek eredménye az, hogy az ízek és aromák hosszú időn keresztül élvezhetők maradnak.

Az élelmiszeripari tartósítóipari technikus szakma ideális választás azok számára, akik szeretnének hozzájárulni az egészséges és finom élelmiszerek előállításához. A lekvárkészítés és más hosszantartó élelmiszerek gyártása csak egy kis ízelítője ennek a szakmának, amely izgalmas és változatos karrierutat kínál.

Ha érdekel a tartósítóipari technikus szakma, akkor olvasd el a szakmaleírásunkat:

A szerzőről:

Szigetvári Vilma
Pszichológia alapképzését nemrég fejezte be, így még frissen élnek benne az egyetemi hallagatóként szerzett tapasztalatai a felsőoktatási rendszerről. Sok éves cserkészvezetői múltjával fontos küldetésének érzi a fiatalok segítését. Számára is nehéz feladat volt a szakmájának megtalálása, így szeretne minél inkább segíteni, hogy másoknak megkönnyíthesse ezt a folyamatot.

Ez is érdekelhet:

[difl_blogcarousel post_display=”by_category” item_spacing=”10px” speed=”1000″ centered_slides=”on” loop=”on” autoplay=”on” autospeed=”6000″ pause_hover=”on” equal_height=”on” wrapper_margin=”||0px||false|false” wrapper_padding=”||0px||false|false” item_wrapper_padding=”||0px||false|false” item_margin=”||0px||false|false” item_padding=”||0px||false|false” item_spacing_tablet=”10px” item_spacing_phone=”0px” item_spacing_last_edited=”on|phone” _builder_version=”4.20.0″ _module_preset=”default” max_height=”300px” custom_margin=”||0px||false|true” custom_padding=”||0px||false|false” global_colors_info=”{}”][difl_postitem type=”image” _builder_version=”4.20.0″ _module_preset=”default” global_colors_info=”{}”][/difl_postitem][difl_postitem type=”title” title_tag=”p” element_padding=”|20px||20px|false|true” _builder_version=”4.20.0″ _module_preset=”default” post_font_style_font=”Montserrat|700|||||||” post_font_style_text_color=”#030E6E” post_font_style_font_size=”0.9rem” post_font_style_line_height=”1.3em” global_colors_info=”{}”][/difl_postitem][/difl_blogcarousel]