A Makronóm Intézet friss elemzése szerint a cégeknek hamarosan jóval kevesebb folyamatmenedzserre, rendszer-üzemeltetőre és irodai adminisztrátorra lesz szükségük. A munkaszervezés-automatizáció, vagyis a szervezeti folyamatok, tevékenységek és eljárások egyszerűsítése az egyszerűbb feladatokat végző munkavállalók állására veszélyt jelenthet, amennyiben nem alkalmazkodnak. Ám mérnökökre, programozókra és közgazdászokra annál nagyobb szükség lesz. Az alábbi cikk 2023. novemberében jelent meg az UNIside ipari digitalizációs kiadványában.

A Makronóm Intézet 2023-ban részletes kutatást készített, melynek fő célja a magyar gazdaság kitörési pontjainak és növekedési fókuszterületeinek meghatározása volt. A kutatás és a kapcsolódó elemzői tevékenység olyan területeket érintett, amelyek a 2023–2030-as időszak alatt lehetőséget adnak a gazdaság regionális súlyának és versenyképességének fenntartható növelésére. Tizennégy olyan terület képezte a Makronóm Intézet részletes elemzéseinek tárgyát, amely a meglévő gazdaságszerkezeti adottságokon felül reális új kitörési pontokként értelmezhetők Magyarország számára. Ezek közül ebben az írásunkban a munkaszervezés-automatizációt mutatjuk be, amely az első azonosított kitörési pont.

Mit jelent a munkaszervezés-automatizáció?

Ez egy önálló tevékenységi terület, amely nem összekeverendő az egyes ipari folyamatok automatizációjával. Valójában a szervezeti folyamatok, tevékenységek és eljárások egyszerűsítését vagy automatizálását jelenti. Ez a terület az adatok elemzésével, az emberi kognitív képességek imitálásával, vagy az önfejlesztésre, tanulásra való képességgel kivált egyes ismétlődő és időigényes munkafolyamatokat, támogatja az adatalapú problémamegoldást és döntéshozatalt. Az általános digitalizációs trendek a vállalatokat a nagyobb működési hatékonyság, a jobb munkaszervezés irányába terelik, és ez rugalmas, agilis, ügyfélközpontú működést tesz lehetővé. A munkaszervezés-automatizációs megoldások ebben segítik mind a kkv-, mind a nagyvállalati szektort.

Az UNI in&out ipari digitalizációs kiadványa – ami a hazai Siemens Zrt. fő támogatásával készült – a fentihez hasonló témákon túl (amelyek teljes terjedelemben elolvashatók a kiadványban) igen értékes rangsorokat tartalmaz. Mégpedig a digitalizáció terén releváns STEAM* képzési területeken.

E rangsorok az Oktatási Hivatal és a Clarivate megoldásai alapján készültek.

*A STEM a (Science, Technology, Engineering és Mathematics) felsőoktatási képzési területeket jelenti, ám újabban STEAM-ként is emlegetik, mert az A, mint Arts is a rövidítésbe ékelődik, hiszen a digitalizációban is elengedhetetlen a művészeti megközelítés.

Felhasználási területek

E kitörési pont felhasználási területei közé elsősorban a szoftverfejlesztés, a feladatmenedzsment, az IT-üzemeltetés és a folyamatautomatizáció tartozik – ez derült ki a témához kapcsolódó szakirodalmi kutatás, illetve az érintetti interjúkat követően.

A munkaszervezés-automatizáció piaci potenciálja

A munkaszervezés-automatizációhoz kapcsolódó piac méretét, illetve a terület növekedési potenciálját elsősorban a nemzetközi adatbázisok és a témával foglalkozó szakcikkekben foglalt információk alapján lehet meghatározni. Az említett források szerint a terület globális piaci mérete 2022-ben 59,9 ezer milliárd forint értékű volt, ám ez 2030-ra 102,5 ezer milliárdosra bővülhet, ami mintegy 7 százalékos évenkénti növekedés. Az előzetes várakozások szerint Magyarországon a munkaszervezés-automatizációs piac mérete elérheti az 512 milliárd forintot is 2030-ra, ami a viszonylag alacsony hazai bázis miatt mintegy 31 százalékos éves bővülés. Ahogyan ezt a fenti adatok is sugallják, a kitörési ponthoz tartozó piac jelenleg növekedési fázisban van, így a kapcsolódó prognózisok alapján a területre való befektetésekből már középtávon (2025–2030 között) jelentős előnyök realizálhatók.

A globális piac – annak több mint 9600 szereplőjével – alapvetően versenyzőnek tekinthető, tehát nem beszélhetünk jelentős koncentrációról, ami biztató lehet az újonnan belépő cégek számára. A terület legjelentősebb vállalatai (például Microsoft, Cisco) elsősorban az Egyesült Államokhoz köthetők, de az európai hátterű cégek (például Atos, Ubisense) is meghatározó piaci jelenlétet harcoltak ki maguknak. Az új szereplők belépését segítheti, hogy a terület kapcsán nem beszélhetünk sem jelentős energiaigényekről, sem komolyabb K+F+I-beruházási igényről (például szuperszámítógépek, lézerek, laborok). A könnyű belépést segítheti az is, hogy a területhez köthető ellátási láncok kapcsán sem állapíthatunk meg számottevő importfüggőséget vagy kritikus nyersanyagszükségletet.

A terület humánerőforrás-szükséglete

Fontos azonban megemlíteni, hogy humán erőforrás tekintetében igenis jelentősnek mondható igényei vannak a területnek. Az érintett interjúk tapasztalatai és a releváns szakirodalomban olvasottak alapján – a valódi kitörési ponttá váláshoz szükséges kompetenciák figyelembevételével – öt kiemelkedő szakmai végzettség rajzolódott ki, amely- nek a fejlesztése elengedhetetlennek tűnik.

Fejlesztő, programozó: bármilyen programozási nyelvet ismerő munkaerő könnyen el tud helyezkedni a szektorban. A programozók között az egyéb területen is képzett munkavállalók (marketing, projektmenedzsment stb.) a legkeresettebbek.

Gazdaságinformatikus: nagy szükség van az informatikát és a digitális technológiákat magabiztosan alkalmazni képes közgazdász szakemberekre. 

Közgazdász (vállalkozásszervezés): közgazdász, aki jártas a vezetési, szervezési területen, képes az üzletmenetet, az értékesítést, a HR-t, a termékfejlesztést komplex módon támogatni és ismeri a technológiai hátteret. 

Mérnök: lényegében bármilyen mérnöki területről érkező, IT-affinitással felvértezett szakember, aki képes megérteni és lefordítani az ügyfelek irányából érkező igényeket. 

Nemzetközi értékesítő: képzett értékesítési szakértő, aki képes a terméket megérteni, az üzleti terv alapján célzottan, nemzetközi szinten értékesíteni, globálisan gondolkodni. 

Az automatizáció kockázatot is hordoz

A Makronóm Intézet augusztusi munkaerőpiaci elemzése is foglalkozott a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemzetközi foglalkoztatási helyzetet vizsgáló kiadványával (Employment Outlook 2023), amely szerint azokban az országokban, ahol az álláshelyek között magas arányt képviselnek a feldolgozóipari pozíciók, illetve ahol jellemzően egyszerűbb jellegű feladatokat kell elvégezni, az automatizáció nagyobb kihívást jelenthet a helyi munkaerőpiac számára.

Az OECD-államok közül a visegrádi négyek, azok között is Magyarország munkaerőpiaca a leginkább veszélyeztetett e tekintetben. Az adatok alapján az összes hazai foglalkoztatott 36,4 százaléka, tehát mintegy 1,7 millió fő dolgozik olyan feladatkörben, amely – többé vagy kevésbé – automatizált eljárások keretében is elvégezhető. Ez a jövőben komoly kihívást jelenthet  nem csupán a hazai munkaerőpiacon, hanem a szakképzési és felsőoktatási rendszer kapcsán. 

A vizsgálat eredményei alapján kijelenthető, hogy a magyar munkaerőpiac számára elengedhetetlen az automatizáció minden formájához való magas fokú alkalmazkodás, így a munkaszervezés-automatizáció humánerőforrás-szükségleteit is a lehető leghamarabb és a lehető legteljesebb formában szükséges kielégíteni. 

Érdekel a technológia? A digitalizáció friss trendjei? Ez az anyag teljes terjedelmében megtalálható az alábbi, fent már említett, a Siemens Zrt. fő támogatásával elkészült kiadványunkban is!

Itt megtalálod továbbá a STEAM képzési területek listáit is. Benne van az innovációhoz kapcsolódó képesítések, szakmák, a top középiskolák listája is!

Nézz bele az innovációs kiadványunkba, amit nyomtatott verzióban most meg is vásárolhatsz!