A PIAAC kompetenciamérés szerint kimagasló a magyar felnőttek számolási készsége. A nemzetközi vizsgálat eredményei alapján a munkaképes korú felnőtt lakosság számolási készségeit mérő átlagpontszáma jelentősen meghaladja az OECD-országok átlagát. A jobb magyar eredmény különösen annak tudható be, hogy a nők jól teljesítettek a számolási készség területen, viszont a magyar fiatalok teljesítménye nem jobb az idősebbeknél. A szövegértési készség kismértékben alul marad az OECD átlagtól, a problémamegoldó készség pontszáma pedig az OECD átlagát közelíti. A felmérésben részt vett országokhoz képest nálunk nyolc százalékkal magasabb azoknak a felnőttek az aránya, akik a munkavégzéshez egyáltalán nem használják a problémamegoldási készségeket.
A felmérésre Magyarországon a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, a Pénzügyminisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal konzorciumi együttműködésben megvalósuló GINOP-6.2.1-VEKOP-15-2015-00001 azonosítószámú, „Részvétel az OECD felnőttek képesség- és kompetenciamérése programjában (PIAAC)” című projekt keretében került sor. Az uniós forrás felhasználásával megvalósuló projekt magyar része a Széchenyi 2020 programban 2,2 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatással jött létre.
Mit kell tudni a PIAAC felmérésről?
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kezdeményezésére jött létre. A 2008-ban indult PIAAC (Programme for the International Assessment of Adult Competencies – Nemzetközi Felnőtt Képesség- és Kompetenciamérési Program) a felnőttek készségeiről eddig elkészített legátfogóbb nemzetközi kutatás.
A reprezentatív felmérés során statisztikai módszerekkel véletlenszerűen kiválasztott 16 és 65 év közötti felnőtteket keresnek meg, akik először egy demográfiai háttérrel, tanulmányokkal, foglalkoztatottsággal, a hétköznapokban és a munkájuk során használt készségeikkel kapcsolatos kérdőívet töltenek ki, majd az olvasási és számolási készséget, illetve az adaptív problémamegoldást vizsgáló, életszerű feladatokat oldanak meg.
A felmérésben való részvétel önkéntes, a résztvevők személyét nem lehet azonosítani, a megadott információkat pedig kizárólag statisztikai és kutatási célokra használják fel. A tervek szerint a felvételt tízévenként megismétlik.
PIAAC Magyarországon, a felmérés eredményei
Magyarország 2015-ben a harmadik adatfelvételi hullámhoz csatlakozott. A magyarországi felmérést Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, a Pénzügyminisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal konzorciumi együttműködésben valósítja meg. A felmérés második ciklusa 2018-ban 32 ország, köztük Magyarország részvételével indult, az adatfelvétel Magyarországon 2022. szeptember 1-től 2023. február 15-ig zajlott, amelynek eredményeit várhatóan 2024 végén hozzák nyilvánosságra.
A PIAAC felmérés első adatfelvételének eredményeit bemutató hazai jelentése szerint a magyar felnőtt lakosság a problémamegoldás terén az OECD-átlag körül, a szövegértés területén kicsivel az OECD-átlag alatt (264 vs. 266), ám a számolási készség terén jóval az OECD-átlag felett (272 vs. 262 pont) teljesített.
A számolási készség terén a jobb magyar eredmény különösen annak tudható be, hogy a nők jól teljesítettek a számolási készség területen. Átlagosan 15 ponttal magasabb eredményt értek el, mint az OECD-átlag. A nők jobb teljesítménye különösen a középkorú nők relatíve jobb eredményének köszönhető– olvasható az NSZFH által készített jelentésből.
Magyarországon OECD-viszonylatban is igen magasak az eltérések a teljesítményekben
A szövegértési eredményeket tekintve a diplomás 25-65 évesek az OECD-országokban átlagosan 61 pontszámmal teljesítettek jobban, mint a legfeljebb érettségivel rendelkezők, Magyarországon ez a különbség 77 pont.
A szakmunkás és az általános iskolai végzettségűek teljesítménye között viszont alig tapasztalható különbség. A magasabb végzettséggel rendelkezők mindhárom képességterületen jobb teljesítményt nyújtottak, de a különbség a végzettségi kategóriák között és a képességterületek szerint nem egyforma. Az általános iskolai végzettségűekhez viszonyítva, a 8 osztálynál alacsonyabb végzettségűek lemaradása szövegértésből és számolási készségben 50, illetve 54 pont.
A PISA vizsgálatokhoz hasonlóan a PIAAC felmérésnél is megfigyelhető, hogy a családi háttér teljesítményre gyakorolt hatása nagyon erős. Minél inkább iskolázottak valakinek a szülei, ő maga is annál jobban teljesít. Szövegértés területen egy diplomás szülő 41 ponttal megemelte a várható teljesítményt az OECD országok körében, míg Magyarországon ez az érték már 57 pont. Számolási készség esetében pedig 61 pont előnyt jelentett az, ha valakinek legalább az egyik szülője diplomás, míg az OECD-országokban ennél jóval kevesebbet, átlagosan 44 pontot. Problémamegoldás területen az alacsony végzettségű szülőkkel rendelkezők 36%-a az 1. képességszintet sem éri el, viszont a legmagasabb végzettségű szülők esetében ez már csak 7%.
A jelentés arra is rámutat, hogy számolás terén a magyar fiatalok teljesítménye nem jobb az idősebbekénél. Míg általánosnak mondható jelenség, hogy a készségek szintje a korral csökken, nálunk ez a folyamat kevésbé egyértelmű. A szövegértés terén feltűnő, hogy a felsőfokú végzettségűek közt a fiatalok (16-24 éves, illetve 25-34 éves korosztály) nem teljesítenek jobban, mint a középkorúak (35-44 éves korosztály). A számolási készség terén viszont már egyértelműen nem a legfiatalabbak érték el a legjobb eredményeket, hanem – a legidősebbek kivételével – az adott végzettségi kategórián belül az összes idősebb korcsoport jobb eredményt produkált.
Alig használjuk a készségeinket a munkahelyeken
Magyarországon érdekes módon az OECD átlag felett vagyunk a számolási készség mindennapi használatában, és az átlag alatt ugyanezen készség munkahelyen történő használatának intenzitásában. A problémamegoldási készségek használata – egyszerűbb vagy összetettebb problémák megoldása – terén Magyarország az OECD-átlagtól kissé elmarad, és a többi országhoz képest nálunk 2 százalékponttal magasabb azon felnőttek aránya (8 százalék), akik a munkahelyükön egyáltalán nem végeznek olyan tevékenységeket, amikhez problémamegoldási készségeiket mozgósítani kellene – olvasható a jelentésben.
A magyar munkavállalók a szociális készségeiket is kevésbé intenzíven használják a munkahelyükön, bár kisebb azok aránya, akik egyáltalán nem vonódnak be olyan tevékenységekbe, amelyekhez szociális kompetenciák használata szükséges – emeli ki a PIAAC első adatfelmérés eredményeit bemutató jelentés.
Az a tény pedig, hogy a számolási készségben már a fiataloknál is elmaradás látszik, felhívja a figyelmet arra, hogy a köznevelés és a szakképzés terén erősíteni kell a kompetenciafejlesztést. De a felsőoktatás terén is látszanak gondok, hiszen a felsőfokú végzettségűek esetében a fiatalok készségei nem magasabbak, mint a középkorú diplomásoké. A szakképzésben elindult reformok, amelyek nagyobb rugalmasságot engedélyeznek az oktatók foglalkoztatásban és a tananyagban is, valamint a projektmódszerre való alapozás és a tantárgyaktól való elmozdulás biztatónak tűnnek. Hasonló, a kreativitást, problémamegoldó készséget fejlesztő változtatásokra lenne szükség a köznevelésben és a felsőoktatásban is – fogalmazzák meg javaslatként a jelentés szerzői.
Ez is érdekelhet. Milyen kompetenciák lesznek meghatározók a következő években?
