Az év utolsó, és az újév első napjához számos babona és hagyomány kötődik. Napjainkban ezek a régi szokások már egyre kevésbé játszanak szerepet, de azt, hogy mik kerülnek a szilveszteri asztalra, mégis nagyban meghatározzák.
Minden hagyományos szilveszteri étel mögött megbújik egy hagyomány vagy magyarázat, hogy miért érdemes vagy nem ajánlott őket ilyenkor fogyasztani. Lássuk, mik is ezek!
Szilveszteri malacsült
A sertés fogyasztása a legtöbb helyen együtt jár a szilveszterrel. Egyes magyarázatok szerint azért vált az ünnep állatává, mert orrával előre túr, azaz a jövőbe mutat, és kifordítja a szerencsét a földből. Egy másik megközelítés szerint a malac kövérsége, hája a jólét szimbóluma.
A sertést nem csak sültként tálalhatjuk, napjainkban elterjedt, hogy virsliként fogyasztjuk az éjféli menü részeként. A kocsonya, ami a sertés különböző részeivel készül, szintén nagy hagyományokkal rendelkező ünnepi étel.
Érdekesség, hogy Ausztriában az állatot nem csak húsként fogyasztják, hanem marcipánból kis szerencsemalacokat is készítenek, amiket a barátoknak és családtagoknak ajándékoznak a jó szerencse reményében.
Lencse, a pénzhozó
A hagyományok szerint az apró szemű termések, mint a lencse, a gazdagságot és a szerencsét jelképezik. Készülhet belőle leves, főzelék, saláta, ez csak a fantáziánkra és a szokásainkra van bízva. Ha a lencse nem tartozik a kedvenceid közé, akkor sincs gond, számos termés van, amivel helyettesítheted, például a bab, a borsó, de egyes vélemények szerint akár a rizst is ide sorolhatjuk.
A lencséhez kapcsolódott egy másik hiedelem is: a babona szerint, ha egy mandulaszemet, vagy más apróságot főztek a lencsefőzelékbe, akkor az a lány, aki ezt megtalálta, férjhez ment a következő évben.
Szerencsehozó szilveszteri pogácsa
Ahogy a sós sütemények ma is nélkülözhetetlenek a szilveszteri asztalról, úgy régen is sok helyen hagyomány volt szilveszterkor pogácsát sütni. A sütemények közül egybe egy megtisztított pénzérmét rejtettek el. Aki ezt megtalálta, és a pogácsát még éjfél előtt el is fogyasztotta, arra a következő évben nagy szerencse várt.
Hosszúra nyúlt szerencse rétestésztával
Úgy tartották, hogy a rétes jól kinyújtott tésztája azt jelképezi, hogy a szerencsénk a következő évben hosszúra nyúlik. Töltheted akár mákkal is, hiszen az aprószemű terméssel készült ételek az anyagi gyarapodást vetítették elő.
A káposzta is pénzt hoz a házhoz
Egyes mendemondák szerint a káposzta azért került be a szerencsehozó ételek közé, mert az amerikaiak szerint kinézete egy tekercs dollárra emlékeztet. Ez alapján azonban nem csak a káposzta, hanem bármilyen zöld leveles zöldség is az anyagi gyarapodás szimbóluma lehet.
Az ellentmondásos hal
A hallal kapcsolatban még ma is különböző hagyományok élnek. Folyó menti vidékeken fogyasztását szerencsésnek tartották, mert úgy gondolták: ahány pikkely, annyi pénz áll a házhoz. Hazánk nagy részén úgy vélték, hogy fogyasztása szilveszterkor nem ajánlott, mert a hallal elúszik a szerencse.
A csirke elkaparja a szerencsét
A hagyományok szerint szilveszterkor nem ajánlott csirkét fogyasztani, ugyanis ez az állat elkaparja a szerencsét. Más hiedelmek szerint a szárnyasok elrepülnek a szerencsével, így semmilyen szárnyasból készült étel nem ajánlott.
Mediterrán szilveszteri hagyomány
Bár hazánkban ez nem volt szokás, érdekességképpen megemlítenénk a mediterrán és latin-amerikai országok egyik szilveszteri hagyományát: Az éjfélt 12 szem szőlővel vagy mazsolával várták, amikből óránként egyet kellett elfogyasztani. A gyümölcs édessége vagy savanyúsága az elkövetkező 12 hónapot vetítette előre.
