A középiskolás évek tele vannak kihívásokkal: dolgozatok, felvételi, érettségi, sport, közösségi elvárások. Nem véletlen, hogy egyre többet hallunk a stresszről, és annak fő hormonjáról, a kortizolról. De pontosan mi a kortizol, hogyan működik a tinédzserek szervezetében, és mikor válik károssá?
Ebben a cikkben kutatásokra támaszkodva mutatjuk be, hogyan hat a kortizol a tanulásra, az alvásra és a mentális egészségre.
Kortizol, amely támogat… és néha ellenünk dolgozik
A kortizolt legtöbben egyszerűen csak stresszhormonként ismerik, pedig jóval összetettebb szerepet játszik a mindennapjainkban, mint gondolnánk.
A mellékvese által termelt szteroid hormon finomra hangolt rendszeren – a hipotalamusz–hipofízis–mellékvese tengelyen – keresztül szabályozza azt, hogyan reagál a szervezet a kihívásokra, legyen szó egy határidős projektről, egy vizsga előtti feszültségről vagy éppen egy váratlan helyzetről.
A kortizol nélkülözhetetlen a gyors energiabiztosításhoz, az immunrendszer működéséhez és az ébrenlét ritmusának fenntartásához is. Rövid távon támogat és éberebbé tesz, segít koncentrálni egy felelésnél vagy jól teljesíteni egy sportversenyen, hosszú távon azonban könnyen a szervezet ellenségévé válhat.
Kortizol és tanulmányi teljesítmény
A stressz és a teljesítmény közötti kapcsolatot az ún. Yerkes–Dodson törvény írja le: mérsékelt stressz javíthatja a teljesítményt, túl magas viszont rontja.
A Columbia Egytem, Pszichológiai-, Idegtudományi és Viselkedéstudományi Tanszéke által publikált összefoglaló szerint a krónikus stressz negatív befolyásolja a memóriát és a végrehajtó funkciókat, különösen serdülőkorban, amikor az agy – főként a prefrontális kéreg – fejlődésben van.
A serdülők agya érzékenyebb a stresszhormonokra, ezért tartósan magas kortizolszint:
- rontja a memóriát,
- csökkkenti a koncentrációt,
- növeli a szorongás esélyét.
Mit mutatnak a kutatások?
Iskolai stressz és kortizolszint
Egy 2019-ben publikált, több európai országra kiterjedő vizsgálat kimutatta, hogy vizsgaidőszakban a középiskolások reggeli kortizolszintje magasabb volt, mint tanítási szünetben. A tartósan magas szint összefüggést mutatott:
- alvasproblémákkal,
- hangulatozó adozással,
- teljesítménycsökkenéssel.
Az World Health Organization (WHO) serdülők mentális egészségére vonatkozó jelentése szerint a 10–19 éves korosztályban a mentális zavarok előfordulása növekszik, és a krónikus stressz az egyik legfontosabb kockázati tényező.
Kortizol és alvás – Miért ilyen fáradtak a tinik?
A kortizol – a test természetes ébresztőhormonja – egész nap egy jól beállított ritmust követ.
Reggel magasabb, hogy beindítsa az energiát, estére pedig csökken, hogy a szervezet felkészülhessen az alvásra.
Csakhogy a tinédzserkor már önmagában is egy felborult ritmus, és ehhez jön még a késő esti tanulás, a görgetés a telefonon, a szorongás, illetve a folyamatos pörgés. Mindez könnyen megemeli az esti kortizolszintet, és innen már borulhat az egész éjszaka.
A magasabb esti kortizolszint:
- megnehezíti az elalvást,
- csökkenti a mélyalvás mennyiségét,
- másnap fáradtságot, szétszórtságot és koncentrációs nehézségeket okozhat.
Kutatások szerint a krónikus alváshiány tovább emeli a stresszhormon szintet, így egy ördögi kör alakulhat ki.
Hogyan legyél jobb tanuló kevesebb stresszel? – Hatékony tanulási módszerek
