Ma gyújthatjuk az első gyertyát az adventi koszorún. Megkezdődött az advent, a karácsonyt megelőző négy hét várakozással, készülődéssel teli időszaka.
Mozgó ünnep
Mivel idén a szenteste vasárnapra esik, nem volt egyértelmű, mikor is gyújthatjuk meg az első gyertyát. Az adventi időszak mozgó ünnep a naptárban. Advent első vasárnapja legkorábban november 27-ére, legkésőbb december 3-ára eshet. Szent András napjához, azaz november 30-hoz legközelebb eső vasárnapon kezdődik, és négy héten át, szentestéig tart.
Ha ezek alapján számolunk, idén advent első vasárnapja mára, azaz december 3-ára esik, advent negyedik vasárnapja pedig december 24-én lesz. Ez furcsának tűnhet, de a szenteste hivatalosan még nem karácsony, a kétnapos ünnep csak éjfél után, december 25-én kezdődik.
Advent története
Az advent története egészen a 4. századig nyúlik vissza. Akkoriban ez a gallikán liturgiában a vízkeresztkor tartott felnőttkeresztelésre előkészítő négyhetes időszak volt. A 4. század környékén jelölték ki december 25-ét karácsony napjának, ami kiegészült az adventi időszakkal. Ez eleinte hat hétig tartott, Szent Márton napjától, november 11-től december 24-ig.
Szimpliciusz pápa idejétől kezdve az advent négy hetessé vált. VII. Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok számát, és a nyugati kereszténységben ez a mai napig változatlan maradt.
Az advent szó jelentése eljövetel, ami a latin adventus Domini, azaz az Úr eljövetele kifejezésből származik. Régebben egyes vidékeken „kisböjtnek” nevezték ezt az időszakot.
Az adventi koszorú
Napjainkban az advent egyik legfontosabb szimbóluma az adventi koszorú, rajta a négy gyertyával. A koszorú ősét 1839-ben készítette Johann H. Wichern németalföldi evangélikus lelkész: egy örökzöldekkel díszített szekérkeréken 24 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig. Így szemléltette a karácsonyig még hátralévő időt a gyerekeknek egy hamburgi árvaházban.
Napjainkban a koszorún már csak az adventi vasárnapokat szimbolizáló négy gyertya áll. Keresztény hagyományok szerint három gyertya lila színű, egy pedig rózsaszín – ezt advent harmadik vasárnapján kell meggyújtani. A lila szín a böjt, a bűnbánat, az önvizsgálat színe, míg a rózsaszín az örömöt szimbolizálja.
A gyertyák külön-külön is jelentéssel bírnak. Az első lila gyertya jelképezi a hitet, a második a reményt. A sorban a harmadik, vagyis a rózsaszín az öröm gyertyája, míg a negyedik, ugyancsak lila gyertya a szeretetet szimbolizálja.
Gerhard adventi naptára
Az adventi naptár történetéért a XIX. századi Németországba kell visszamennünk, ahol élt egy türelmetlen kisfiú, Gerhard.
Mivel Gerhard már hetekkel karácsony előtt türelmetlenkedett, ezért anyukája kitalálta számára az adventi naptárt: egy kartonlapot 24 részre osztott fel és mindegyik részre rátűzött egy-egy apró édességet. Ebből Szentestéig minden nap egyet ehetett meg a kisfiú, így láthatta, mennyit kell még várnia karácsonyig.
Felnőve Gerhard Lang vállalkozó lett, az ő nevéhez fűződik az első nyomtatott adventi naptár, melyet a XX. század elején adtak ki. Az első csokoládéval töltött adventi naptár 1926 körül került forgalomba.
A hagyományos adventi naptár egy kartonból készített vékony dobozka, amelyen 24 ablak jelzi a december 1-jétől karácsonyig fennmaradó 24 napot. Az ablakokból naponta egyet nyithatunk ki, mögöttük kis csokoládé formákat találunk.
Az adventi naptár formavilágának és a benne található kis ajándékoknak ma már csak a képzelet szabhat határt. Akár wc-papír gurigából is készülhet mutatós alkotás, ezzel pedig a hulladék mennyiségét is csökkenthetjük.
