Világszínvonalú fejlesztési környezetet tudunk kínálni – interjú a magyarországi Continental csoport országigazgatójával

Szerző: | 2023. június. 3. | Iskolák, Munka

Azok a cégek, amelyek nem tartanak lépést a digitalizációval, tíz éven belül eltűnhetnek a piacról. Az Ipar 4.0 terjedését lelassította a koronavírus és az ellátási láncok zavara, viszont a versenyképesség megőrzése, valamint a munkaerőhiány enyhítése miatt be kell lépni a negyedik ipari forradalomba – véli Keszte Róbert, a magyarországi Continental csoport országigazgatója.

A cikk eredetileg 2022 decemberében, az UNI in&out Innováció 2023 kiadványban jelent meg.

Van munkaerőhiány a Continentalnál, a fiatalok mire számíthatnak a vállalatnál?

A munkaerőhiány egy komplex európai jelenség. Budapesten már 2015 óta kihívást jelent a megfelelő kompetenciával, szemléletmóddal felvértezett tehetségek megtalálása, és mára már vidéki üzemeinkben is mindenhol találkozunk ezzel a jelenséggel. Mivel a munkatársak hiánya a növekedésünket akadályozná, 6-7 éve elindultunk az automatizálás irányába, hogy létszámbővítés nélkül is tudjunk növekedni. A fiatalok számára fokozatos előremenetelt és világszínvonalú fejlesztési környezetet tudunk kínálni. Az innováció éllovasa a cég.

Mit jelent a Continental számára az Ipar 4.0?

Az Ipar 4.0 egy hívószó, mindenki másképp értelmezi. Számunkra azt jelenti, hogy az összes folyamatunkat digitális alapokra helyezzük, hogy később automatizálhassuk azokat, és ezzel elkerüljük a kontrollálhatatlan költségtényezőket. Azokat a tevékenységeket lehet hatékonyan automatizálni, ahol jól ellenőrizhető – digitálisan értelmezhető – paraméterek alapján működtetjük a folyamatainkat. A digitálisan rendelkezésre álló adatokból kiváló elemzéseket és előrejelzéseket tudunk készíteni valós időben, ennek köszönhetően pedig jó döntéseket hozhatunk. A Continentalnál a világ élvonalába tartozó fejlesztések zajlanak.

Milyen messze vagyunk ma a teljesen autonóm vezetéstől és milyen tendenciák relevánsak ezen a területen?

Igen, globálisan 20-25 éve fejlesztünk vezetéstámogató rendszereket. Különböző kamerarendszereket, radarokat, lidarokat, ultrahangos szenzorokat és az ezek jeleit feldolgozó, értelmező algoritmusokat. Magyarországon a budapesti Mesterséges Intelligencia Fejlesztési Központunk – amely a vállalatcsoportunkon belül a legnagyobb ilyen központ – vezető szerepet játszik az önvezető funkciók fejlesztésében. Az önvezetés különböző fokozatait egy ötös skálán mérjük. Európában jelenleg csak egy gyártónak van hármas szintű önvezetésre engedélyezett modellje, de kettes szintből már széles a választék. Technológiailag viszonylag gyorsan el tudnánk érni a teljes autonóm vezetést, viszont a tömeggyártás kialakulásához nagyon sok idő kell, mert ezek egyrészt meglehetősen drága rendszerek, másrészt az önvezetés társadalmi elfogadottságának is ki kell alakulnia. Jelentős változást idézett elő az európai politika az autóiparban azzal, hogy 2035-től nem kerülhet piacra károsanyagot kibocsátó gépjármű. A kereslet és a kínálat mindig megtalálja egymást. Az európai autógyártók elfogadták a döntést és elkötelezettek a karbonsemlegesség mellett. Keresleti oldalon még kérdéses, hogy a fogyasztók meg tudják-e majd fizetni az új technológiát. A háború kirobbanása előtt magabiztosan azt mondtam volna, hogy a vevők pénztárcája is elfogadja a döntést. A háború miatt egyrészt az elektromos autókhoz szükséges alapanyagok ára is drasztikusan megnőtt, másrészt a megélhetési költségek növekedése miatt a vásárlóerő is csökkeni fog. Így valószínűleg lassabb lesz az átállás, de visszautat nem látok.

Az emberek félnek az önvezetéstől, az autonóm járművektől?

Egy friss kutatásunk, Continental Mobility Study 2022 szerint Kínában a legmagasabb az önvezető autók elfogadottsága közel 90 százalékos értékkel, míg Európában ez az arány alig haladja meg az 50 százalékot. A bizalmatlanság fő oka, hogy a felhasználók nem tudnak eleget a technológiáról, illetve a tipikus európai járművásárlók alapvetően szeretik irányítani az eseményeket, amit jelen esetben a mesterséges intelligencia átvenne tőlük. Azaz le kell mondanunk az irányításról, ami úgy tűnik, sokaknak nem lesz egyszerű.

A pályára készülő fiatalokat is biztosan érdekli: a gyakorlatban mit jelent az ötös szintű autonómia?

Nincs vezető az autóban, ezek teljesen önjáró járművek. Már a tokiói olimpián is találkozhattunk ilyen eszközökkel, korlátozott sebességgel, ismert környezetben jól végezték a dolgukat.

Keszte Róbert, a magyarországi Continental csoport országigazgatója hangsúlyozta: a cégnél minden telephelyük szorosan együttműködik a regionális egyetemekkel. (Fotó: UNI in&out Innováció 2023)

Több mint 20 éve dolgozik a Continentalnál. Mit gondol, mi kellett ahhoz, hogy Magyarországon ön az első számú vezető a vállalatnál?

Folyamatmérnökként kezdtem a karrieremet a budapesti gyárban, a műegyetemi doktori iskola befejezése után. Nagyon sok karrierlépcsőt jártam ki itthon és külföldön is. 2001 és 2010 között felső vezetője voltam a cégnek. Ezt követően 2010-ben lettem a temesvári elektronikai gyár vezetője, majd 2014 óta vezetem a budapesti telephelyünket. 2021 januárjától pedig a teljes magyarországi Continental-jelenlét irányításáért is felelős vagyok mint országigazgató. Érdeklődő és nyitott személyiségem van, a komplexebb összefüggéseket szeretném megérteni és megoldást találni az adott kihívásokra. A stratégiai érzékemet és a szakmai ismereteimet a különböző megbízásaim során folyamatosan fejlesztem. Véleményem szerint lépést kell tartani a digitalizációval és a technológiával, a változó világunkban szükséges eltérő vezetési módszerekkel. Fontos számomra a partnerség és az együttműködés, az átlátható működés, valamint a világos célmeghatározás. Rugalmasnak maradni, miközben stabil folyamatokat és jól kialakított, standard megoldásokat alkalmazunk az értékteremtés során.

Voltak a mostanihoz hasonló nehéz időszakok a cég életében?

Természetesen igen, de még soha nem volt ilyen komplex a probléma. A technológia átalakulása (karbonsemlegesség, önvezetés), a koronavírus okozta sokk és az ellátási problémák együttes fennállása megnehezíti a munkánkat.

Szászi István, a Bosch régiós vezetője szerint csak akkor lehet sikeres egy gazdaság, ha az ipar és az egyetemek együttműködnek. Ezzel ön is egyetért?

Igen, egyetértek Istvánnal. Az egyetemekkel való együttműködés kulcsfontosságú mindkét fél számára. Több szempontból is: ha új területeken akarunk fejleszteni, akkor ennek a legegyszerűbb módja az egyetemi szakemberekkel való együttműködés. Ha pedig már ismert a technológia a munkatársaink számára, akkor annak rohamos fejlődése miatt kell őket folyamatosan képeznünk, aminek egyik jól bevált módja az egyetemi együttműködés. A cégeknek tőkét kell fektetniük a tudásba, hiszen csak így tudnak bekerülni a nemzetközi technológiai véráramba. A Continentalnál minden telephelyünk szorosan együttműködik a regionális egyetemekkel. Az oktatásban vállalt szerepünk mellett elengedhetetlen a munkatársaink folyamatos képzése és fejlesztése. A legújabb technológiák ismeretének és alkalmazásának elsajátítása a versenyképes működésünk, illetve az innovációs képességünk szempontjából is kulcskérdés.

Keszte Róbert

  • 50 éves.
  • Járműgépészmérnökként végzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, majd a Járművek és Mobil Gépek Tudományai szakon doktorált. Emellett közgazdászdiplomát szerzett a Budapesti Corvinus Egyetemen.
  • 2000-ben került a Continental budapesti gyárába mérnöki pozícióba, majd a telephely több részlegét is irányította. Nemzetközi karrierjét 2006-ban a cégcsoport nagyszebeni gyárában kezdte, 2007-ben a nürnbergi központjában folytatta. Ezt követően ismét a budapesti gyárban látott el gyáregységvezetői feladatokat, 2010-től pedig a Continental temesvári elektronikai gyárát vezette. 2014-ben tért vissza Magyarországra a Continental Automotive Hungary Kft. ügyvezetőjeként és a budapesti gyár vezetőjeként.
  • 2021 óta a hazai Continental csoport országigazgatója.

A szerzőről:

Németh Eszter

Promó

Promó

Promó

Kövess minket