131 éve pontosan ezen a napon, január 30-án született Sávoly Pál Kossuth-díjas mérnök, az Erzsébet híd tervezője. Ebből az alkalomból szeretnénk nektek bemutatni a hídépítő és -fentartó technikus szakmát is, ami remek választás műszaki beállítottságú fiatalok számára.
Gyerekkorát Budapesten töltötte
1893. január 30-án született Sávoly Pál Kossuth-díjas mérnök és statikus. Az ő tervei alapján készült a Lánchíd és a Margit híd aluljárója, és az Árpád-híd felüljárója. 1945 után részt vett a lerombolt Duna-hidak újjáépítésében, a Szabadság híd és a Lánchíd helyreállításában.
Gyermekkorát Budapesten töltötte, itt is érettségizett. Az első világháborúban tűzharcosként szolgált a 30. honvéd gyalogezrednél. Diplomáját a budapesti József Műegyetemen szerezte, majd egy holland tervezőirodánál helyezkedett el, ahol részt vett az amszterdami központi pályaudvar tervezésében is.
Sávoly Pál hazai munkássága
1925-ben tért vissza Magyarországra, és megnyitotta mérnöki irodáját. 1929-ben tanácsadó volt a budapesti autóbuszgarázs építésénél, 1930-ban részt vett a bánhidai ún. Talbot-villamosmű építésében. Az állami tervezővállalatok létrehozása után a Mélyépítési Tervező Vállalatnál volt a hídosztály vezetője.
Több külföldi munka mellett részt vett az óbudai Duna-híd (Árpád híd) tervezésében. Ő tervezte a Boráros téri Petőfi híd hídfőit, alul- és felüljáróit, továbbá az angyalföldi szennyvízátemelőt.
A második világháború után számos híd újjáépítésében is közreműködött. Ő tervezte meg a budapesti Ferenc József-híd (Szabadság híd), majd a Széchenyi lánchíd helyreállítási munkálatait.
Legkiemelkedőbb alkotása az új budapesti Erzsébet híd tervezése és építése volt, amiért 1965-ben Állami Díj I. fokozat elismerésben részesült.
Az új Erzsébet híd
Az első, vagy régi Erzsébet hidat (eredetileg Eskü téri híd) 1903-ban adták át, majd 1945 januárjában a visszavonuló német csapatok felrobbantották. Az újjáépítés Sávoly Pál tervei alapján történt 1961 és 1964 között. Magyarország első kábelhídja modern külsőt kapott, de a helyreállításhoz az eredeti pilléreket használták, így az újjáépítés egyszerre volt gazdaságos és korszerű.
Az 1964. november 20-i megnyitóra több tízezres tömeg gyűlt össze, majd vette birtokba gyalogosan a hidat. Az eseményt a televízió egyenes adásban közvetítette. A forgalom számára a hidat másnap, november 21-én adták át.
A 6300 tonnás acélhíd 29 hídtagból áll, ezt a terhet valamivel több mint ezer tonnányi kábel tartja. Az új Erzsébet híd közel tíz méterrel lett szélesebb a réginél, eredetileg 2-szer 2 sávos volt, mindkét oldalon elkülönített járdával, középen sínpárral.
A villamosok dinamikus hatása miatt a híd lemezei repedezni kezdtek, ezért a 2-es metró elkészülte után megszüntették rajta a villamosforgalmat. A híd a villamosforgalom megszüntetése óta irányonként három sávos, a két oldalon szintben elkülönített járdával.
További munkálatok az Erzsébet hídon:
– 1985.: új kopóréteg, korlát-átalakítás
– 1990.: járdaépítés, külső kezelőjárda kiépítése, kábelbilincs-ellenőrzés és -csere, merevítőtartó külső mázolása
– 1992.: kopóréteg-csere a teljes pályán
– 1997.: kábelek és kapuzat felületvédelme
– 1998.: szélső sávban új kopóréteg
– 2001.: mázolás, budai hídfőn új szigetelés és burkolat
– 2009.: díszkivilágítás, amit november 17-én, a főváros napján adtak át hivatalosan
– 2018-2020.: A fővárosi hőgyűrű kialakításának részeként távhővezetéket szereltek a híd aljára.
A munkafolyamatokat a hídépítő és -fenntartó technikus irányítja
A hidak létrehozásában, felépítésében és fenntartásában nagy felelősség hárul a mérnökök mellett a hídépítő és -fenntartó technikusokra is, akik az új hidak kivitelezési, és a régebbi hidak fenntartási munkái során közvetlenül irányítják a munkafolyamatokat.
A hídépítő és -fenntartó technikus megszervezi, kiadja és ellenőrzi a munkások napi feladatait, biztosítja az anyag- és gépellátást. Munkája során az építés és a fenntartás minden fázisával találkozik. Részt vesz a tervezési feladatokban, vezetői utasítás mellett terveket készít, és elvégzi a hozzájuk kapcsolódó műszaki számításokat, elkészíti a költségvetést. Részt vesz az időszakos hídvizsgálatokban, adminisztrál, és jelentéseket készít.
5 éves technikumi képzés
A hídépítő és -fenntartó technikus szakma az építőipar ágazat 5 éves képzése során sajátítható el, ami érettségivel és technikus szintű szakképzettség megszerzésével zárul. A képzés során az ágazati alapokatáson túl tanulhatsz többek között talajmechanikáról, geodéziáról, építészervezésről, valamint hídépítésről és hídüzemeltetésről is. A képzés része az összesen 140 óra szakmai gyakorlat, melyből 70-70 órát kell a 11. és 12. évfolyamon teljesítened.
Aki szeretne továbbtanulni, a felsőoktatásban például építőmérnöki alapképzésben teheti meg.
A hídépítő és -fenntartó technikus szakma olyan műszaki beállítottságú fiatalok számára ajánlott, akik szeretnek nagy alkotásokban részt venni, szeretnek látványos eredményeket elérni és mozgalmas munkára vágynak.
Ha szeretnél többet megtudni a hídépítő és -fenntartó technikus munkájáról és feladatairól, itt találod a szakma leírását:
Kiemelt képünk forrása: https://commons.wikimedia.org/
