Hello, szeptember!

Szerző: | 2023. szeptember. 12. | Kikapcs

Egy noteszen egy toll és egy számológép mellett a hello szeptember felirat látható

Megérkezett a szeptember, és vele elkezdődött az ősz. Ezzel együtt újra kezdetét vette az iskolaidőszak, és lassan sárgulni fognak a levelek, jönnek a szüreti mulatságok, de ebben a hónapban vetik el az év utolsó gabonáját is. A szeptemberi hónap a régi naptárak szerint a hálaadás időszaka. Ilyenkor már megtörtént az aratás, folyamatban volt a betakarítás, az emberek látták, hogy milyen készletekkel kell nekivágniuk a téli időszaknak, és az utolsó munkálatokat látták el a földeken. Lássuk hát, hogy honnan ered a szeptember elnevezés, és hogy milyen régi népszokások, hiedelmek kapcsolódtak a hónaphoz!

A szeptember eredete

A jelenleg használt naptárunkban a szeptember a kilencedik hónap, ennek ellenére a régi római naptárban a hetedik hónap volt. Már az augusztusi hónap során írtunk róla, hogy a régi római naptár március elsejével kezdődött, így ha elkezdjük számolni a hónapokat oly módon, hogy a március az első hónap, akkor kijön az, hogy hogy szeptember a hetedik hónap. Innen ered az elnevezés is, a „septem” azt jelenti, hogy hét.

Egy másik eredete is van az elnevezésnek. A rómaiak a görög kultúrát igen nagyra becsülték, sok volt közöttük a hasonlóság, az átfedés. A hetes szó görögül a hepta, de ez a szó a hepo igéből ered, ami azt jelenti, hogy „követni”, illetve „ujjal rámutatni”. Ha elkezdjük számolni a hónapokat a bal kezünkön, és március a bal kéz hüvelykujjára kerül, majd április a bal kéz mutatóujjára, és így tovább, akkor a szeptember a jobb kéz mutatóujjára esik. Márpedig az ujjal mutogatást általában jobb kézzel csináljuk, tehát a hepo ige, mint „ujjal mutogatni”, és a hónapok számolás az ujjakon eredménye összecseng.

További érdekessége a hónapnak, hogy sosem változtatták meg a nevét, kivéve Nero Germanicus császár idejében, amikor ő úgy gondolta, hogy ha van július Julius Ceasar után, akkor neki is jár egy hónap, és ő a szeptembert keresztelte át Germanicusra. Halála után ez a változtatás eltörlésre került, és újra szeptembernek nevezték a szeptembert.

Ami még a római naptárhoz köthető, hogy volt olyan időszak, amikor az év nem márciusban, hanem szeptember 1-jével kezdődött.

Hagyományok, népszokások a hónapban

Szeptember hónapnak két régi magyar neve is ismert. Hívják a Mérleg havának, Szent Mihály havának is. Szeptember 23-án van az őszi napéjegyenlőség ideje (mármint nálunk, a bolygó északi félgömbjén, hiszen ez a déli félgömbön pont fordítva van), és innentől lesznek nálunk rövidebbek a nappalok, ami egészen a tavaszi napéjegyenlőség idejéig tart.

Fa kockákból a szeptember 1-je látható a képen
Az első szeptemberi nap nem csak az iskolakezdést hozza el, hanem eleink ekkor kezdték meg a búza, a rozs vetését is (Fotó: 123rf.com)

Elődeinknek a szeptemberi hónapban az alábbi dátumok voltak kiemelten fontosak:

  • Szeptember 1. Egyed napja

Ma ez a dátum az iskolakezdés miatt a legismertebb, de ezen a napon ünnepeljük az Egyed névnapot is. Őseink ekkor kezdték meg a búza, másutt a rozs vetését, és az a legenda tartotta magát, hogy ha ezen napon vetik el a búzát, akkor bő termésre lehet számítani. Továbbá ezen a napon kezdték hízlalni a karácsonyi vágásra szánt malacokat is.

Egy kis népi meteorológia: a hagyomány úgy tartja, ha Egyed napján esik az eső, akkor  esős lesz az ősz. 

  • Szeptember 8., másnéven a Kisasszony napja

Ezt a napot a 11. század óta Szűz Mária születésének napjaként tartja számon a keresztény vallás. Egyes helyeken ekkor kezdték meg a gabona vetését, ami azzal kezdődött, hogy hajnalra virradóra, még éjjel kitették a vetőmagot. De őseink ekkor kezdték meg a dió betakarítását, és ekkor indultak hosszú útjukra a fecskék. Később ez a nap lett általánosan elfogadva arra, hogy a cselédek szolgálatba lépjenek.

Természetesen erre a napra is volt időjárásjósló elképzelés: ha szeptember 8-án bugyborékosan esik az eső, akkor a néphit szerint csapadékos ősz vár ránk.

  • Szeptember 12. Mária napja

Szintén a keresztény valláshoz kapcsolódó ünnep, hiszen ez Szűz Mária neve napja.

  • Szeptember 15. Hétfájdalmú Szűzanya

Ezen a napon a keresztény vallás szerint Mária anyai fájdalmára emlékeznek a hívők, egyébként ennek a vallási metódusnak állít emléket az Ómagyar Mária-siralom.

  • Szeptember 21. Máté napja

Némely tájegységben ekkor kezdték meg az őszi búza vetését. Szokás szerint ezt a munkát a férfiak szótlanul végezték, majd a munka befejeztével a vetőabroszt feldobták a magasba, ezzel kívánva, hogy nagyra nőjön a búza. Más tájegységeken a néphagyomány szerint ezen a napon tilos volt szántani, mert úgy gondolták, hogy aki ekkor szánt, annak a földjét fel fogja verni a gaz.

A népi meteorológia és a szőlész-borász hagyományok szerint ha ezen a napon tiszta az idő, akkor jó lesz a bortermés.

Egy földgömb és sok színes ceruza mellett egy fa naptáron a szeptember 29-i dátum látható
Szeptember 29. Szent Mihály napja, így a hónapban kiemelten fontos dátum volt (Fotó: 123rf.com)
  • Szeptember 29. Szent Mihály napja

Szent Mihály arkangyal ünnepe, a keresztény hit szerint ő az, aki a túlvilágra érkező lelkek bírája és kísérője. Arról már írtunk egy korábbi cikkünkben, hogy a haszonállatokat hagyományosan Szent György napján (április 24.) hajtották ki a legelőre. Ezeket az állatokat Szent Mihály napján hajtották vissza az istállóba, éppen emiatt ez a nap lett a pásztorok elszámoltatásának és szegődtetésének időpontja is.

A népszokások szerint Szent Mihály napja után kezdődik az úgynevezett kisfarsang ideje, a lakodalmazások őszi időszaka, mely Katalin napjáig (november 25.) tart.

Egy kis könnyítés volt a nőknek, hogy ehhez a naphoz kapcsolódik egy hagyomány, ilyenkor női munkatilalom van érvényben. Aki ilyenkor mos, annak kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég.

A népi meteorológia szerint ha Szent Mihály éjszakáján a haszonállatok összebújtak, akkor a tél hosszú lett és erős. Ha ezen a napon dörgött az ég, akkor is kemény télre lehetett számítani.

  • Szeptember utolsó napja

A népi hagyomány úgy tartotta, hogy ezen a napon nem ajánlatos vetni, mert akkor a vetés zöld marad és nem érik be.

Ezen utóbbi elképzelésen és néphiten szerintem nem lehet csodálkozni: hiszen a gazdák vetettek szeptember 1-jén és 21-én is, nem csoda, hogy a szeptemberi hónap utolsó napját már elutasították.

Ha érdekel az augusztus hónapról készített összefoglalónk, azt itt olvashatod el. Ebben a cikkben a pék szakma is bemutatásra került, hiszen augusztust az új kenyér havának is nevezték.

A szerzőről:

Kisanyik Tímea
Újságíró-szerkesztő. Sokéves szakképzési területen szerzett munkatapasztalattal rendelkezik, korábban a feladatai közé tartozott a szakmák népszerűsítése. Újságíróként elhivatottan támogatja azt a célt, hogy a szakképzéshez és a felnőttképzéshez kapcsolódó információk minél több emberhez jussanak el. Szereti a sikertörténeteket, amelyek inspirálóak mások számára, a jövő oktatásához tartozó – akár digitális – fejlesztéseket, amelyek könnyebbé tehetik a munkavégzést. Figyelemmel kíséri a magyar és nemzetközi trendeket, valamint a szakmai versenyeket, rendezvényeket.