A Pékek Világszövetsége 2001-ben nyilvánította október 16-át a Kenyér Világnapjává. A kezdeményezés célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a kenyérre, amely a világ legfontosabb élelmezési cikkének számít. Napjainkra már közel 30 ország ünnepli a Kenyér Világnapját, ezen a napon a pékek adományaikkal támogatják a rászorulókat. Az ünnep másik célja, hogy népszerűsítse a pékek munkáját, valamint eszünkbe idézze a kenyér fontosságát. Ezen a napon a kenyérrel kapcsolatos hagyományokkal és pék-cukrász szakma bemutatásával készülünk nektek.
Kenyér és babona
Magyarországon a kenyér alapélelmiszernek számít. Minden család ismeri, és minden asztalon van helye a kenyérnek, emellett a legtöbb ételt elődeink kenyérrel együtt ettek. A kenyér a termékenység, a gazdagság szimbóluma volt, emellett az augusztust a kenyér havának is nevezték elődeink, erről már írtunk egy korábbi cikkünkben is.
A kenyér népszerűsége miatt több babona, népszokás is kapcsolódik a kenyérsütés folyamataihoz. Elődeink például úgy gondolták, hogy vannak olyan napok, amikor tilos kenyeret sütni. Ilyenek voltak a keddi és a pénteki napok (utóbbi babona a nagypéntekből eredeztethető), illetve az ünnepek közül Luca és Borbála napja. A leggyakoribb nap a kenyérsütésre a szombat volt, amikor a háziasszony egy hétre elegendő kenyeret készített.
A kenyérkészítés minden folyamatához tartozott valamilyen szokás. Az egyik ilyen hiedelmünk az volt, hogy a kovászolás folyamatát nem láthatja senki, csak az, aki a kenyeret készíti. Másik babonánk, hogy a kenyértésztának a dagasztás során cuppogni kell. Így az, aki a kenyér tésztáját készítette, folyamatosan cuppogott, míg a munka tartott. Majd a tészta a kemencébe került, ekkor a háziasszony megemelte a szoknyáját. A szakajtót pedig felborították, hogy ezzel is arra ösztökéljék a kenyeret, hogy az minél magasabbra nőjön. Emlékszem, hogy gyerekkoromban a nagymamáim még úgy szelték meg a kenyeret, hogy először a késsel keresztet rajzoltak az aljára.
Emellett a kenyér és a só már az ókorban is az élet és az örökkévalóság szimbólumai voltak. A szláv népeknél gyakori szokás volt, hogy a vendégeket sóval és kenyérrel kínálták, valamint az esküvő után az ifjú pár kenyeret és sót kapott a hagyomány szerint, amit együtt fogyasztottak el, így mutatva, hogy mindenen osztozni fognak. De a kenyérhez jóslás is kapcsolódott: a babona szerint a sütés közben megrepedő kenyér egy családtag halálát jelentette.
Hazánkban a kenyérhez az augusztus 20-i rendezvénysorozathoz kapcsolódó “Ország Kenyere” díj kiosztása őrzi a kenyér fontosságának emlékét, amelyről itt olvashattok.
Mivel foglalkozik egy pék-cukrász?
A pék-cukrász szakmát hároméves szakképző iskolai képzés keretében sajátíthatják el a tanulók. Aki ezt a szakmát választja, annak megtanítják a pék és a cukrász szakma alapjait is. Napjainkban a pékek már nem csak kenyeret készítenek, hanem cukrász termékeket is, és ez fordítva is igaz. Ehhez a szakmához szükség van jó állóképességre, mert a készülő termékek egyenként talán nem nehezek, de együtt már igen. Jó kézügyességre is szert kell tenni, mert hiába a gépesített üzemhelység, a tésztát minden helyzetben el kell készíteni, akkor is, ha épp nem áll rendelkezésre elég eszköz. Szükség van a fizikai érzékek jó működésére is, mert a jó pék-cukrásznak látnia kell az alapanyagok színét, állagát, ismernie kell az elérni kívánt ízeket, és a jó szaglás jelezheti, ha a termékek túl régóta vannak a sütőben. Amellett, hogy ez a szakma biztos kereseti forrásnak számít, vannak hátrányai is: a pékségek vagy cukrász üzemek jelentős része éjszaka működik vagy hajnalban. Emiatt bírni kell a korai kelést, és a folyamatos állást, ami fizikailag megerőltető lehet. Noha a jó szakember szabálykövető, ismeri a recepteket, szükség van némi kísérletezésre, kreativitásra annak érdekében, hogy a kínálatot folyamatosan frissíteni tudja.
Fizetés
A www.fizetesek.hu oldal szerint egy pék havi bruttó 232 ezer forint és 488 ezer forint között kereshet, míg egy cukrász 232 ezer és 411 ezer forint közötti összegre számíthat. Már sokszor kiemeltük, hogy a fizetés jelentősen függ a tapasztalattól, a választott munkahelytől és a lokációtól is. Ebben a szakmában azt is fontos megemlíteni, hogy akinek fejlettek a vállalkozói kompetenciái, azoknak érdemes a saját vállalkozás indítását is megfontolni, hiszen hazánkban is egyre nagyobb az érdeklődés a különleges pékáruk és cukrászati termékek iránt.
