Milyen szakmát érdemes ma tanulni A KSH legfrissebb adatai segítenek eligazodni: megmutatják, mely képzések a legnépszerűbbek, és hol kínálkoznak a legjobb elhelyezkedési esélyek a jövőben.
A magyar szakképzési rendszer 2020 óta folyamatos átalakuláson megy keresztül, amelyben egyre fontosabb szerepet kap a gazdasági igényekhez való igazodás. Azzal a céllal, hogy a gazdaság számára szükséges, piacképes tudással rendelkező szakembereket képezzen. Ennek megfelelően az elmúlt években egyre hangsúlyosabbá vált a gyakorlatorientált képzés, valamint a duális képzési rendszer erősítése.
A KSH legfrissebb „Helyzetkép” kiadványa pontos képet ad arról, hogy mely képzési területeket választják leginkább a szakképzésben tanulók a 2025/2026-os tanévben. Ez nemcsak oktatáspolitikai szempontból fontos, hanem a pályaválasztás és a munkaerőpiaci trendek megértéséhez is kulcs.
Magyarországon a középfokú oktatás jelentős része szakképzésben történik, ez jól mutatja, hogy a szakképzés továbbra is meghatározó út a fiatalok számára Magyarországon.
A 2025/2026-os tanévben a középfokú nappali képzésben tanulók több, mint fele ( 54 százalék) vesz részt szakképzésben, közülük 169 ezren szakképző évfolyamokon tanulnak, ami enyhe, 1,3 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest.
Jelentős területi különbség figyelhető meg: Budapesten a diákok 63 százaléka gimnáziumba jár, míg Somogy, Nógrád és Békés vármegyében a tanulók közel kétharmada a szakmai képzést kínáló iskolákat választja.
A szakképző iskolákban továbbra is a műszaki, ipari és építőipari területek dominálnak (50 százalék), a legnépszerűbb szakmák a hegesztő és a villanyszerelő, míg összességében a szakács és a kereskedelmi értékesítő képzések vezetik a listát.
A technikumi és szakgimnáziumi képzésekben a tanulók 63 százaléka szolgáltatási, műszaki vagy üzleti területen tanul, ahol kiemelkedik a pénzügyi-számviteli ügyintéző szakma több mint 10,5 ezer tanulóval.
