Átfogó kutatás készített a Magyar Zenei Tanács (MZT) a magyarországi zeneoktatásról. A közel ezer fős mintán végzett felmérésben oktatókat és diákokat kérdeztek az újmédia-eszközök használatáról és a zenehallgatási szokásokról. Zsoldos Dávid, az MZT elnöke a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság támogatásával megvalósult kutatás eredményeit bemutató fórumon ismertette a felmérés részleteit.
Az október 3. és november 9. között zajlott kutatásban 929 válaszadó vett részt. A kutatás célcsoportja az alap-, közép- és felsőoktatásban résztvevő oktatók és a közép- és felsőoktatásban tanulók voltak.
A kutatás résztvevőinek pályaválasztásában kiemelt szerepe volt a gyerekkori zenei élményeknek
A válaszadók több mint fele napi rendszerességgel, egyharmada heti többször hallgat zenét. A kutatásban résztvevők szabadidejük egyötödét töltik – jellemzően főtevékenységként – zenehallgatással, főként digitális eszközökön.
Váradi Judit, az MZT elnökségi tagja, a Debreceni Egyetem professzora kifejtette, a zeneművészeti szakgimnáziumok növendékei arról számoltak be, hogy a zenei pálya melletti teljes elköteleződés miatt választották ezt a továbbtanulási irányt, és döntésüket jóval fiatalabban meghozzák, mint a más területen tanulók.
A hangszerüket többnyire saját maguk választották, többen hangszerbemutatókon, koncerteken ismerkedtek meg a különböző hangszerekkel. Pályaválasztásukban a gyermekkori zenei élmények meghatározó szerepet játszottak.
A szakgimnazisták többsége zenei pályán tanulna tovább
A kutatásban résztvevő középiskolások úgy látják, minőségi oktatást kapnak, 87 százalékuk teljes mértékben elégedett a fő tantárgyával. Úgy gondolják, a több koncertezési lehetőség javítaná a zeneoktatás hatékonyságát. A szakgimnazisták túlnyomó többsége, 87 százaléka zenei pályán szeretne továbbtanulni, negyedük gondolkodik külföldi tanulmányokon, harmaduk pedig teljesen elzárkózik ettől.
Az egyetemi hallgatók között végzett felmérés szerint is gyermekkorukban szabadon döntöttek a zenetanulás elkezdése mellett. A zenével való foglalkozás, az önkifejezés lehetősége az, ami a pályaválasztásuk során dominált.
A sikeres tanulmányokat negatívan befolyásoló tényezők között legtöbben a stresszt és a szorongást említették, ezért – ahogy már a középiskolások is – fontosnak tartanák a mentális segítséget, a szereplésre felkészítő lelki tréninget.
A hallgatók szeretnék, ha magasabb ösztöndíjat kaphatnának, mert ez minőségibb hangszerek megvásárlását tenné lehetővé, ami örömtelibbé tenné a gyakorlást – hangsúlyozta a kutató.
A kutatás résztvevői úgy vélik, hogy a több koncertezési lehetőség javítaná a zeneoktatás hatékonyságát. (Fotó: 123rf)
A zenepedagógusok – különösen alapfokon – a növendékek leterheltségét említették a legkomolyabb nehézségként. A társadalmi elismertség alacsony volta mellett problémaként értékelik a szakmai színvonal romlását, amely egyik okaként az ének-zenei iskolák számának csökkenését jelölték meg.
A diákok lemorzsolódásának hátterében az állhat, hogy a gyerekek gyakran magasabb óraszámban tanulnak szolfézst mint hangszeres zenét. A pedagógusok többsége szerint a szolfézsoktatásra továbbra is szükség van, az egyik megoldás lehet ennek összekapcsolása a hangszeres órákkal – közölte a professzor.
Balogh Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézet kutatója elmondta, a válaszadók napi 2-4 órát töltenek a közösségi média fogyasztásával. A felmérések legfontosabb következtetése, hogy az új média platformok használata jelentősen korrelál a zenei tanulmányok iránti elköteleződéssel.
Újmédia és zeneoktatás címmel, a kutatás eredményeit összefoglaló kiadvány a linkre kattintva érhető el.
