A Margit híd Budapest második állandó hídja, mely a Margit-sziget déli végét érintve köti össze a Szent István körutat és a Margit körutat. 148 évvel ezelőtt, 1876. április 30-án avatták fel.
A híd teljes hossza 607,6 méter. A középső pillérnél csatlakozik a hídhoz az 1900. augusztus 19-én megnyitott, Margit-szigetre vezető szárnyhíd, amelynek megépítéséig a sziget csak vízi úton volt megközelíthető.
Négy évig építették
A főváros közlekedésében fontos szerepet játszó Margit híd 1872 és 1876 között épült. Tervezésekor 43 pályamunka érkezett, a díjnyertes tervet Ernest Goüin francia mérnök nevéhez fűződik.
A hidat eredeti állapotában 1876-ban adták át a forgalomnak, azóta több átalakításon és felújításon ment keresztül. Kezdetben lóvasutat üzemeltettek rajta, majd 1894-ben megindult a hídon a villamosforgalom is. A hidat Mihailich Győző tervei alapján 1935–1937 között déli irányban kiszélesítették, ekkor helyezték középre a villamos pályáját is. A második világháború során a híd jelentős sérüléseket szenvedett, így szerkezetét 1947-48 során újjáépítették.
Közel 46 éve lett sárga színű
A következő nagyobb felújítás 1978-ban történt, a munkálatok márciustól október végéig tartottak. A Margit híd alapos vizsgálaton esett át, melynek során több ezer szegecs és hegesztési varrat állapota került ellenőrzésre. Számos korróziós problémát kijavítottak, és a hídpályát is átépítették. A parti nyílásokban új, egyforma magasságú vasbeton tartókat építettek, hogy ne akadályozzák a magasabb járművek áthaladását. A híd festését is megváltoztatták, az eredeti szürke helyett okkersárgára festették át, valamint a pesti és a budai hídfőnél is új gyalogos-aluljárók épültek.
Felújítások a közelmúltban
A 2009-ben kezdődött és 2011-ben befejeződött felújítás során igyekeztek visszaállítani a második világháború előtti megjelenést, az eredetihez nagyon hasonló kovácsoltvas felsővezeték-tartókat és lámpákat helyeztek el rajta. A korábbi vasbeton helyett acél pályalemezt építettek rá, új korlátokat helyeztek ki, és díszkivilágítással látták el. Kibővítették a járdát és kerékpárutat alakítottak ki, valamint megszüntették az aluljárót.
A munkafolyamatokat a hídépítő és -fenntartó technikus irányítja
A hidak létrehozásában, felépítésében és fenntartásában nagy felelősség hárul a mérnökök mellett a hídépítő és -fenntartó technikusokra is, akik az új hidak kivitelezési, és a régebbi hidak fenntartási munkái során közvetlenül irányítják a munkafolyamatokat.
A hídépítő és -fenntartó technikus megszervezi, kiadja és ellenőrzi a munkások napi feladatait, biztosítja az anyag- és gépellátást. Munkája során az építés és a fenntartás minden fázisával találkozik. Részt vesz a tervezési feladatokban, vezetői utasítás mellett terveket készít, és elvégzi a hozzájuk kapcsolódó műszaki számításokat, elkészíti a költségvetést. Részt vesz az időszakos hídvizsgálatokban, adminisztrál, és jelentéseket készít.
5 éves technikumi képzés
A hídépítő és -fenntartó technikus szakma az építőipar ágazat 5 éves képzése során sajátítható el, ami érettségivel és technikus szintű szakképzettség megszerzésével zárul. A képzés során az ágazati alapokatáson túl tanulhatsz többek között talajmechanikáról, geodéziáról, építészervezésről, valamint hídépítésről és hídüzemeltetésről is. A képzés része az összesen 140 óra szakmai gyakorlat, melyből 70-70 órát kell a 11. és 12. évfolyamon teljesítened.
A hídépítő és -fenntartó technikus szakma olyan műszaki beállítottságú fiatalok számára ajánlott, akik szeretnek nagy alkotásokban részt venni, szeretnek látványos eredményeket elérni és mozgalmas munkára vágynak.
Ha szeretnél többet megtudni a hídépítő és -fenntartó technikus munkájáról és feladatairól, itt találod a szakma leírását:
