136 éves az első budapesti villamos

Szerző: | 2023. november. 28. | Kikapcs

A nagykörúti próbavillamos és „kocsiszínje” a Nyugati pályaudvar előtt

136 évvel ezelőtt a mai napon indult útjára az első budapesti villamos. A jeles nap alkalmából néhány érdekességet és a közlekedés és szállítmányozás ágazat szakmáit hoztuk el nektek.

Kezdetben a városi vezetők körében nem volt népszerű a próba villamos indításának ötlete. Amikor Balázs Mór, a Budapesti Városi Villamosvasút Társaság alapító vezérigazgatója vállalta, hogy próbapályát épít a Nagykörút Nyugati pályaudvar és a Király utca közötti szakaszán. A város vezetése aggódott az utcákat behálózó vezetékek látványától, ezért a belső kerületekben elzárkóztak a felsővezetékes villamospályák létesítésétől. Ennek dacára az első villamos 1887. november 28-án délután fél háromkor indult el a Nagykörúton. Azóta sokat fejlődött a villamos közlekedés, bár bizonyára a délutáni csúcsforgalomban a 4-6 villamoson ülve ezt nem mindig így gondoljuk.

Az első villamos

A Siemens & Halske villamosjárata a Nagykörúton Nyugati pályaudvar és a Király utca között közlekedett. Az 1000 mm nyomtávolságú vonalon két motor- és egy pótkocsi közlekedett maximum 10 km/h sebességgel, de az Andrássy utat ennél is lassabban lehetett keresztezni, ahol lovas rendőr figyelte és segítette a közlekedést.

A képen a budapesti nagykörúton közlekedő 4-6 villamos látható.
A budapesti nagykörúton közlekedő villamos Európa legforgalmasabb villamosának számít. (Fotó:123rf)

Azóta sokat fejlődött a villamos közlekedés, mára Európa legforgalmasabb villamosvonala lett a nagykörúti 4-6-os villamos, amellyel naponta közel 200 ezren utaznak. A vonalon közlekedő Siemens Combino Supra típusú villamosok 2006-ban a világ leghosszabb utasszállító villamosainak számítottak.

Tudtad, hogy a budapesti villamosvonalakat 1910 óta számozzák? És, azt tudod, hogy melyik a leghíresebb magyar villamosvonal?

A 2-es jelzésű villamos a Jászai Mari tér és a Közvágóhíd között közlekedik a Dunával párhuzamosan a pesti felső rakparton. 2012-ben a villamosvonalat a National Geographic 7. helyen beválasztotta világ tíz legszebb villamosvonala közé.

2 villamos Budapesten-
A 2-es villamos nem csupán turistalátványosság, hanem hosszú évtizedek óta a főváros mindennapjainak szerves része. (Fotó:123rf)

Többé már nem akadály a távolság

A technikai és technológiai fejlődés hatására a közlekedés és szállítmányozás területén is legyőzte a távolságból eredő korlátokat.  A megújult szakképzési rendszerben nyolc szakma tanulható az ágazat iránt érdeklődőknek. A szakmaterületek esetében a közös műszaki alapozás kerül előtérbe, ezzel biztosítva az egyes szakterületek közötti rugalmas átjárhatóságot. Az ágazati alapoktatás keretében olyan ismereteket sajátíthatsz el, amelyek valamennyi műszaki szakmában azonosak.

Az ágazati oktatás után van lehetőség a szakmaválasztásra. Jelenleg a szakképző iskolában két szakma tanulható. A képesített hajós és a kishajóépítő-, és karbantartó szakmához kapcsolódó végzettséget hároméves képzésben lehet szerezni. Az ötéves technikumi képzésben hat szakma közül választhatnak azok a fiatalok, akik a közlekedés és szállítmányozás szektorban szeretnének munkát találni.

A közlekedés és szállítmányozás ágazatban kínált képzések elvégzése után a hajózás, vasút, légi-és közúti fuvarozás, szállítmányozás, vagy a logisztika területén lehet elhelyezkedni.

A szerzőről:

Oláh Erika
Széleskörű tapasztalatot szerzett a hazai oktatási rendszer működéséről. Részt vett az oktatás, a szakképzés területeinek fejlesztésében. Kiemelten fontosnak tartja a továbbképzéseket, a gyermekkori fejlesztéseket, a készségek fejlesztését. Elhivatott abban, hogy az oktatásban résztvevők olyan gyakorlati tudást szerezzenek, amelyet a mindennapi tevékenységeik során alkalmazni tudnak. Mottója: Közös jövőnk alapja a ma gyermekeinek fejlesztése.

Ez is érdekelhet:

[difl_blogcarousel post_display=”by_category” item_spacing=”10px” speed=”1000″ centered_slides=”on” loop=”on” autoplay=”on” autospeed=”6000″ pause_hover=”on” equal_height=”on” wrapper_margin=”||0px||false|false” wrapper_padding=”||0px||false|false” item_wrapper_padding=”||0px||false|false” item_margin=”||0px||false|false” item_padding=”||0px||false|false” item_spacing_tablet=”10px” item_spacing_phone=”0px” item_spacing_last_edited=”on|phone” _builder_version=”4.20.0″ _module_preset=”default” max_height=”300px” custom_margin=”||0px||false|true” custom_padding=”||0px||false|false” global_colors_info=”{}”][difl_postitem type=”image” _builder_version=”4.20.0″ _module_preset=”default” global_colors_info=”{}”][/difl_postitem][difl_postitem type=”title” title_tag=”p” element_padding=”|20px||20px|false|true” _builder_version=”4.20.0″ _module_preset=”default” post_font_style_font=”Montserrat|700|||||||” post_font_style_text_color=”#030E6E” post_font_style_font_size=”0.9rem” post_font_style_line_height=”1.3em” global_colors_info=”{}”][/difl_postitem][/difl_blogcarousel]