180 év földrajz tankönyveit digitalizálták a Szegedi Tudományegyetemen

Szerző: | 2023. július. 5. | Fősodor

Alapvető tanszerek gyűjteménye látható a képen: a globális tanulást jelképező földgömbtől a tudást szimbolizáló könyvekig, ceruzákig.

Az elmúlt 180 évben Magyarországon kiadott, csaknem száz földrajz tankönyvet digitalizáltak a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Klebelsberg Kuno Könyvtárában, az így létrehozott adatbázis néhány héten belül online formában az érdeklődők számára is kutathatóvá válik-számolt be róla az MTI. 

A tankönyvek Szilassi Péter, az SZTE oktatójának gyűjteményéből származnak, amelyek közül a legrégebben kiadott művet Arany János egykori nagykőrösi tanárkollégája, Kiss Lajos írta 1842-ben. A „Földrajzi tanítás a tanulóifjúság számára” című kötet megjelenése óta sokat változott a bolygónkról alkotott képünk és vele együtt a földrajzoktatás is. Számos, napjainkban is használt fogalom visszaköszön a kötetben azonban nem a ma használt formájában: 

  • földabrosz (térkép),
  • tengerfolyás (tengeráramlás), 
  • Északi fordító (Ráktérítő), 
  • hógörgeteg (lavina), 
  • tevepárducz (zsiráf), 
  • egymelegű vonal (izoterma vonal), 
  • vízbukkanás (zuhatag).

 Szilassi Pétert a földrajzi ismeretek fejlődésének nyomon követésén túl megragadta a tankönyvek archaikus nyelvezete, és az is, hogy mennyi érdekességet mesélnek el egy adott történelmi időszakról. Úgy véli, a 19. század közepének szerzői közül módszertani szempontból többen meghaladták korukat, hiszen már ekkor atlasz használatát javasolták a tanulóknak a földrajz tantárgy tanulásához.

A most digitalizált könyvek nemcsak korrajzok, de szórakoztató olvasmányok is, meglepő szófordulatokkal vagy tudományos állításokkal.

A képen egy régi földrajz atlasz és egy iránytű valamint ceruzák láthatóak.
A térképes könyveket Merccitornak 1595-ben megjelent Atlasz c. munkája óta nevezik így. Mercator a maga munkáját a mithológiai Atlasz-ról nevezte el. (Fotó:123rf)

 A nyelvészetileg is izgalmas művekben jól érzékelhető az 1848-49-es szabadságharctól, a trianoni békeszerződésen át a kommunista diktatúra ideológiájáig mindaz, ami az adott korra erős hatást gyakorolt. A gyűjteményben megtalálhatók olyan művek is, mint Teleki Pál korábbi miniszterelnök szakmódszertani könyve, vagy éppen Hunfalvy Jánosnak, a magyar tudományos földrajz megalapítójának a könyvei is.

A digitalizációt az SZTE Klebelsberg Kuno Könyvtárának csúcsminőségű szkennerével, a könyvtár munkatársainak segítségével Tóth Ádám, az SZTE biológia-földrajz tanárszakos hallgató végezte, aki szakdolgozatát is a gyűjteményből írja.

 Az SZTE Klebelsberg Kuno Könyvtárában már komoly hagyománya van a digitalizációnak. Az e-könyvek népszerűsége is nő, az SZTE statisztikái alapján havonta több mint 10 ezren töltenek le digitális tartalmakat a könyvtár honlapjáról.

A digitális formában archivált földrajztankönyvek olyan óriási, hamarosan minden érdeklődő számára online elérhető, kutatható adatbázist jelentenek, amely kutatásához a mesterséges intelligencia is segítséget nyújthat. A kulcsszavak, kifejezések statisztikai elemzését fel lehet majd használni például arra, mely korban milyen témaköröket – környezetvédelem, népesség, településföldrajz -, milyen módszerekkel és milyen hangsúllyal mutattak be a tankönyvek- tudtuk meg az SZTE MTI-hez eljuttatott közleményéből.

Neked milyen a földrajz tudásod? Tedd próbára és töltsd ki kvízünket a témában!

A szerzőről:

Oláh Erika
Széleskörű tapasztalatot szerzett a hazai oktatási rendszer működéséről. Részt vett az oktatás, a szakképzés területeinek fejlesztésében. Kiemelten fontosnak tartja a továbbképzéseket, a gyermekkori fejlesztéseket, a készségek fejlesztését. Elhivatott abban, hogy az oktatásban résztvevők olyan gyakorlati tudást szerezzenek, amelyet a mindennapi tevékenységeik során alkalmazni tudnak. Mottója: Közös jövőnk alapja a ma gyermekeinek fejlesztése.