Az átalakult szakképzési rendszer számos változást hozott az elmúlt években. A változások okozta eredmények lassan beérni látszanak. A tapasztalatokról és az eredményekről a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) elnöke, Magyar Zita beszélt.
A szakmai elméleti vizsgáztatás, az egyre népszerűbb szakképzés a gyakorlati irányba mozdult el, az oktatók bérezése is teljesítményre épül. Az NSZFH elnöke azt is kiemelte, hogy a tanárképzős hallgatók pozitívan tekintenek a szakképzési rendszer változásaira- írta meg a Magyar Nemzet.
Korszerű, gyorsan kiértékelhető szakképzési vizsgarendszer
A szakképzés szereplői felkészülten várták a szakképzési rendszer új interaktív elméleti vizsgáit, amelyet februári tesztelési időszak után az évvégi vizsgákon vezettek be általánosan. Mint arról korábban hírt adtunk megváltozott szakmai elméleti vizsga formája.
A tanév végén az összes tantárgyból elektronikusan zajlott az elméleti szakmai vizsga. A számítógépen végezhető teszt jellegű feladatsorok révén a vizsgák papírmentessé, a kiértékelések gyorsabbá váltak.
A sikerhez az intézmények és az NSZFH megfelelő felkészültségére is szükség volt. Infrastrukturális és szakmai szempontú elvárásokat is teljesíteni kellett a tanulók vizsgáztatásához szükséges feltételek biztosítása érdekben.
– mondta az NSZFH elnöke.
Idén több, mint 35 ezer diákot érintett a szakmai vizsga. Villanyszerelő szakmában vizsgáztak a legtöbben, a második legnépszerűbb a szakács szakma, míg a harmadik helyen a pénzügyi-számviteli ügyintéző szakmában vizsgázók állnak.
Emellett sokan vizsgáztak kereskedelmi értékesítő, hegesztő, gépjármű-mechatronikai technikus és cukrász szakmákból is.
Az elnök szerint a felkészültség már a vizsga első napján megmutatkozott, amikor a vizsgabizottságok profi módon tudták kezelni a nagy vihar okozta áramszünetet. Nem vesztek el a dolgozatok, a vizsgázó diákok folytatni tudták a feladatok kitöltését.
Nem csak a vizsga formája, hanem a szerkezete is megváltozott
Az átalakult szakképzési rendszerben a szakmai vizsga két részből áll: egyrészt a már említett interaktív elméleti vizsgából, másrészt pedig a projektfeladatból, ami szintén megújult: a vizsgázóknak több szakmában, a képzési és kimeneti követelményben leírtak szerint előzetesen vizsgaremeket kell készíteni, majd a szóbeli vizsgán be kell mutatni.
Az NSZFH elnöke úgy véli, hogy a szakképzési törvény 2020. évi bevezetése óta eltelt időszak azt mutatja, hogy jó úton haladnak.
A pályaválasztás előtt álló tanulók közel 43 százaléka választotta az ötéves technikusi képzést. 2022-ben a technikum volt a legnépszerűbb iskola a 9. évfolyamra jelentkezők körében.
A technikumban tanuló diákok a felsőoktatásban és a munkaerőpiacon is helytállnak- mondta az elnök.
Egyre többen választják az oktatói pályát
Magyar Zita a tanárképzős hallgatókkal beszélgetve úgy látja, a szakképző iskolákban és a technikumokban egyaránt nyitottak a változásokra.
Fontos, hogy ők is tudják: az érettségire felkészítő tárgyak esetében ugyanazok a követelmények, ugyanazt tanulják a tanulók a technikumokban is, mint amit a gimnáziumokban – fogalmazott az NSZFH elnöke.
Bizakodva tekint a jövőben azt reméli, hogy a tanárképzősök közül egyre többen választják majd oktatóként a szakképzést.
Megújulás az oktatók teljesítmény értékelésében is
Az átalakított szakképzési rendszerben az intézményvezetők kiemelt feladata a jól teljesítő oktatók megtartása. Ennek érdekében az oktatók folyamatos szakmai teljesítését megítélni képes, az intézményvezető által végzett értékelés került előtérbe.
Az ehhez szükséges feltételek kialakítását a szakképzési törvény módosítása tette lehetővé.
Az NSZFH elnöke a Magyar Nemzet kérdésére válaszolva elmondta, hogy az IKK szakmai támogatásával a szakképzésben oktatók legutóbbi, 15 százalékos béremelését már az intézményekben zajló oktatói teljesítményértékeléssel is összekötötték.
Az elnök tapasztalatai szerint a kor igényeihez igazodó szakmák megújulása az oktatókat is motiválttá teszi a legújabb technikák megismerésében. Ezt támogatja a duális képzőhelyek nagy szakmai tapasztalattal rendelkező oktatóinak bekapcsolódása a gyakorlati oktatásba.
