Az internethasználat nemcsak a széleskörű információszerzésre és tanulásra alkalmas, ajtót nyit olyan káros trendeknek is, amelyek a gyermekek, kamaszok sérülését vagy akár halálát is okozhatják. Ezek a veszélyes online kihívások közé tartozik az úgynevezett blackout vagyis “áramszünet kihívás, ami a nyáron egy 15 éves tinédzser életét követelte.
Az ehhez hasonló jelenségekkel a tizenévesek közel 40 százaléka találkozott már, 5 százalékuk pedig részt is vett valamilyen veszélyes kihívás teljesítésében. A témában a Nemzeti Hírközlési- és Médiahatóság (NMHH) végzett kutatást.
A kihívások olykor szórakoztatók, de van, hogy súlyosabb következményekkel járnak
Az online formában terjedő kihívásokkal kapcsolatos kutatásban több mint 1300 fő, 11-17 év közötti fiatal vett részt. A kihívások változatosak, lehetnek közöttük teljesen ártalmatlan, veszélytelen próbatételek, de életveszélyesek is.
A veszélytelen kategóriába sorolhatók az olyan kihívások, mint a Tetris vagy az Ice Bucket Challenge. Az életveszélyesek köré pedig az olyanok, amelyek mérgező anyagok fogyasztásával, a test önkárosításával járnak, esetleg bűncselekmény elkövetését megkövetelő bátorságpróbák. Ide tartozik például a mosókapszula-kihívás vagy a vonatszelfi.
Sok oka lehet, amiért a tizenévesek hajlandóak a kockázatvállalásra
Sokaknak érthetetlen, hogy miért olyan népszerűek ezek a kihívások. A szakemberek ezt a a „fear of missing out”(FOMO), vagyis a „kimaradástól való félelem” jelenségének tulajdonítják. A kihívások teljesítésével jár egyfajta társadalmi státusz, a barátok, iskolatársak elismerése. Az ilyen jellegű megmérettetések hozzájárulnak az idealizált énkép megteremtéséhez is.
A magyar fiatalok szerencsére kevésbé vakmerőbbek, mint nyugati társaik
„A kutatási eredményekből kiderül, hogy a megkérdezettek 72%-a hallott már valamilyen online kihívásról, legtöbben a közösségi médiából és barátaiktól, ismerőseiktől. Az összes megkérdezett 58%-a már látott is ilyet, sőt 38%-uk olyat is, amely a feladatot teljesítő gyermek számára akár veszélyes is lehetett. A megkérdezettek mindössze 5%-a jelezte, hogy részt vett már számára veszélyesnek tűnő kihívásban, azonban az is kiderült, hogy többségük ezt társakkal, legfőképpen barátokkal tette. Aki találkozott már netes online kihívással, annak az egyharmadát kérték már meg arra, hogy vegyen is részt benne. Aggasztó tendencia ugyanakkor, hogy a részvételre buzdító személyek 30%-a ismeretlen volt a gyermek számára, de gyakran családtag vagy egy követett influencer volt a felkérő.” – olvasható az NMHH közleményében.
A magyar tizenévesek szerencsére inkább csak szemlélői és kevésbé résztvevői ezeknek az online trendeknek a nyugati országokban élő társaikhoz képest. A veszélyes kihívásban részt vevő tizenévesek száma ugyan alacsonynak tekinthető, ennek ellenére fontos, hogy az iskola, a szülők a szűkebb és tágabb környezet résen legyen, hiszen túl sok a kezdetben frappánsnak tűnő, népszerű kihívás, amely aztán súlyos vagy akár végzetes következményekkel is járhat.
A közösségi média oldalak számítanak a legjobb “lelőhelynek”
A kutatásból az is kiderül, hogy a megkérdezettek nagy többsége aktívan használ valamilyen közösségi platformot, ebből 75 százalékuk a YouTube-ot, 74 százalékuk a Facebook Messengert használja, de dobogós helyen végzett a TikTok is, amit a megkérdezett fiatalok 60%-a használ napi rendszerességgel.
Nem ördögtől való arra következtetni, hogy a közösségi média digitális arénaként működik, ahol a monitorról figyelő közönség megköveteli a folyamatos szórakoztatást. Az online kihívásokat teljesítők pedig öntudatlanul is az arénában küzdő, modernkori gladiátorok, akik keveset nyernek viszont brutálisan sokat veszíthetnek. Ellentétben az ókori arénákkal, ahol a rabszolgáknak sok beleszólásuk nem volt az életük alakításába, ma már a résztvevők a legtöbb esetben önként és dalolva viszik vásárra a bőrüket.
A közösségi oldalak aktivitása nem elég, fontos a felelős magatartás is
A közösségi oldalak több olyan technológiai megoldást is alkalmaznak, hogy csökkentsék a fizikai és lelki problémákat okozó online jelenségek számát. Több platformnak is van veszélyes online kihívások szűrésére és tiltására vonatkozó irányelve. Ezek közé tartozik például a hashtag alapú tiltás, amely lehetővé teszi az egymáshoz kapcsolt káros tartalmak egész láncolatának eltávolítását. De a legnagyobb közösségi oldalak folyamatosan fejlesztik a panaszkezelési struktúrájukat, így a káros tartalmakat viszonylag hatékonyan távolítják el.
Hiába monitorozzák a platformok a feltöltött tartalmakat, ha a részvételhez kapcsolódó motivációkat nem kezeljük, nem csökken a csoportnyomás, a megfelelési kényszer, ha nem törekszünk a kockázatvállaló magatartás mérséklésére a gyerekek és tizenévesek körében, akkor az algoritmus általi monitorozás és tiltás nem lesz több, mint tüneti kezelés.
Ezért szülőként fontos figyelmet fordítani arra, hogy a tinédzserek tudatos és felelős internethasználatára. Az onnan származó manipulációs céllal létrehozott információk, káros videók és szöveges tartalmak a megfelelő, kritikus szemlélettel jobban kiszűrhetők és elkerülhetők. A prevenció a legjobb módszer arra, hogy a tizenévesek ne váljanak önkéntes gladiátorokká a digitális arénában.
