November 4-én Jakab Dezsőre, az Országos Társadalombiztosító Intézet székházának, Budapest első toronyházának társtervezőjére emlékezünk. Az 1931-ben átadott tornyot hatalmas méretei miatt „Budapest első felhőkarcolójaként“ emlegették.
A magyar szecessziós építészet meghatározó alakja
1864. november 4-én született Jakab Dezső műépítész, a magyar szecessziós építészet meghatározó alakja. Tanulmányait a budapesti Műegyetemen végezte, majd egy ideig a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozott: az ő tervei alapján készültek a Millenniumi Kiállításnak az őstermelés ágait bemutató pavilonjai.
1897-től Komor Marcellel együtt középületek sorát tervezte, többek között a marosvásárhelyi kultúrpalotát, a szabadkai városházát és zsinagógát, a pozsonyi és a nagyváradi vigadót, a dévai színházat és a budapesti Liget Szanatóriumot. 1918-tól Sós Aladárral dolgozott, együtt tervezték az óbudai izraelita hitközség bérházát és templomát, a Szabadsághegyi Szanatóriumot és több magánvillát. Társtervezője volt Komor Marcellel és Márkus Gézával a Népoperának, a mai Erkel színház épületének.
Budapest első „felhőkarcolója“
Bár az épületet mai értelemben nem neveznénk felhőkarcolónak, a XX. századi Magyarországon mégis annak számított. A VIII. kerületben található, 1912–1913-ban, art déco stílusban épült székház először a Budapest Kerületi Munkásbiztosító Székházaként működött, csak később lett az Országos Társadalombiztosító Intézet székháza. Tervezője Komor Marcell és Jakab Dezső volt.
Az épületet 1930-1931-ben egy újabb épületszárnnyal egészítették ki, és az amerikai felhőkarcolók mintájára egy 73 méter magas, 18 emeletes tornyot is kialakítottak. A torony tetejére tulipános pártázat került, négy sarkán kétemelet magas szobrok kaptak helyet, és a torony mind a négy homlokzatát egy-egy óra és egy-egy kettős kereszt díszítette. Hatalmas mérete miatt „Budapest első felhőkarcolójának” is nevezték a székházat.
A második világháború alatt az épület kisebb sérüléseket szenvedett, ezeket 1945 után helyreállították. Az időközben alkalmatlannak nyilvánított anyagból (bauxitbeton) épült tornyot 1969-ben visszabontották, így a torony ma már csak 11 szintes. Az 1990-es évekre az épület állapota erősen leromlott, ezért 2002–2004-ben felújították. Jelenleg Budapest Főváros Kormányhivatala Nyugdíjbiztosítási Főosztálya működik az épületben.
Budapest legmagasabb építményei
Ha körbenézünk a főváros legmagasabb építményei között, az első négy helyen adótornyokat és erőművek kéményeit találjuk. Budapest és az ország legmagasabb irodaépülete a 2022. decemberében átadott, 28 emeletes, 143 méter magas MOL Campus. Az országház a maga 96 méteres magasságával a top listán szerepel, de a neoreneszánsz stílusú Szent Isván Bazilika kupolája szintén ilyen magas. A MOL Campus megépítése előtt a Semmelweis Egyetem 88 méter magas Nagyvárad téri Elméleti Tömbje volt Magyarország legmagasabb irodaépülete.
Felhőkarcolók a nagyvilágban
A világ legmagasabb épülete jelenleg az Egyesült Arab Emírségek területén, Dubajban található Burj Khalifa, melyet 2010-ben adtak át. Az épület 828 méter magas és 163 emeletből áll, luxus apartmanok, éttermek, csúcskategóriás szállodák és irodák kaptak benne helyet.
A 2023 októberében megnyitott Merdeka 118 (korábbi nevén Menara Warisan Merdeka) Malajzia területén, Kuala Lumpurban található. 678,9 méteres magasságával, 118 emeletével a világ második legmagasabb épülete. Az épületet gyémánt alakú üveghomlokzatok keverékével tervezték, hogy ezzel jelképezzék a malajziaiak sokszínűségét.
A harmadik legmagasabb épület Japán területén, Tokióban található. A Tokyo Skytree nevű adótornyot 2012 februárjában adták át, tekintélyes 634 méteres magassággal rendelkezik.
Építészet témában két kvíz ajánlunk neked, amiket a linkre kattintva érhetsz el: az egyik Budapest híres épületeiről szól, a másikban pedig építészeti remekművekkel kapcsolatban tesztelheted a tudásodat.
Kiemelt kép forrása: Magyar Nemzeti Digitális Archívum / Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
