Lexis Czumak-Abreu az orvosi pálya helyett a villanyszerelést választotta. Bár nőként egy férfias szakmában dolgozik, és néha szkeptikus reakciókkal találkozik, a szakmai hozzáértése és kitartása miatt elismerést szerzett a területen.
Élvezi a problémamegoldást
Lexis Czumak-Abreu az egészségügyi pályán dolgozó édesanyja nyomdokaiba készült lépni. Orvosi előkészítőre járt és sebésznek készült, azonban az egyetem alatt mérnöki munkákat vállalt, hogy a család keresetét kiegészítse. A Business Insidernek adott interjújában elmondta, hogy élvezte a problémamegoldást és a munka fizikai aspektusait, ezért úgy döntött, félreteszi az egészségügyi pályára vonatkozó terveit, hogy teljes munkaidőben villanyszerelőként dolgozhasson.
Lexis kifejezetten élvezi a villanyszerelői munkában, hogy rögtön látja az eredményét. Egy-egy feladat végén bekapcsolhatja az áramot, és láthatja, hogy az egész rendszer működik. Elmondása szerint villanyszerelők között nőtt fel, több férfi családtagja, köztük az édesapja is ebben a szakmában dolgozik, így ez számára természetes közeg. Amikor családjának keresetkiegészítésre volt szüksége, mellékállásban ő is heti 20-25 órában villanyszerelőként dolgozott.
Több munkakört is kipróbált
Lexis Czumak-Abreu sebész szeretett volna lenni, de tanulmányai során változtatott az elképzelésein, és a flebotómia szakirányt választotta, így betekintést nyerhetett a szakmába. A kórházban dolgozva aztán rájött, hogy nem ez az ő útja. Az egyetem ideje alatt több edzői képesítést is szerzett, mellékállásban személyi edzőként dolgozott. Bár jól boldogult a kommunikációval, mégsem szeretett az emberekkel foglalkozni, inkább magának való típusnak tartja magát.
2019-ben elvégezte az orvosi előkészítő szakon, és ezzel véget is ért az egészségügyi “karrierje”. A COVID-19 korlátozások miatt már nem dolgozhatott személyi edzőként se, így csak a villanyszerelés maradt, amivel foglalkozni tudott. Mivel munka nélkül nem maradhatott, így elkezdett teljes munkaidőben villanyszerelőként dolgozni. Mikor a pandémia véget ért, rájött, hogy ezt a munkát szeretné folytatni.
Nincs két egyforma nap
Lexis hetente 40 órát dolgozik, általában a megszokott 9-től 5-ig tartó munkarendben. Élvezi, hogy minden nap más helyszínen dolgozhat, különböző dolgokat tapasztalhat és különböző emberekkel találkozhat. Egy-egy feladat befejeztével elégedettséget és lezárást érez, így a munka nem egy végtelennek tűnő projekt számára.
A villanyszerelői munka veszélyekkel és kihívásokkal is jár. Voltak enyhébb áramütéssel kapcsolatos tapasztalatai, amik sokkal óvatosabbá tették. Komolyan azonban soha nem sérült meg. Mikor veszélyesebb berendezésekkel dolgozik, több védőfelszerelést visel. Azt is kiemelte, hogy tapasztalat szükséges a nagyobb feszültséggel való munkához – minél tapasztaltabb valaki, annál nagyobb feszültséggel dolgozhat.
A nehéz rézdrótok és a nagy csövek mozgatása fizikailag megterhelő munka. Hogy lépést tartson a férfi munkaerővel, Lexis rendszeresen edzi magát az edzőteremben is. Elmondta, hogy sokszor kimerülve ér haza egy-egy munkanap végén, de ezt jobbnak tartja, mint a monoton irodai munkát.
Nőként egy férfias szakmában
Mivel a villanyszerelés alapvetően férfias munkaként él a köztudatban, sokszor úgy érzi, hogy az emberek nem veszik komolyan. Bár kevés negatív megjegyzést kapott, néha az emberek testbeszéde is árulkodó. Elmondása szerint a legrosszabb egy idős hölgy volt, aki megkérdezte a cégtől, hogy helyettesíthetné-e őt egy férfi kolléga.
Régebben bántották az ilyen megjegyzések, de mára megtanulta őket kezelni. Tudja, hogy ez a hozzáállás abból fakad, hogy az emberek előítéletesek, nincsenek hozzászokva, hogy a nő is képes helytállni egy ilyen férfiasnak tartott területen. A tapasztalatai szerint amikor látják, hogy hogy dolgozik és elégedettek a munkájával, az előítéleteknek már nyoma sincs.
