Az építőipar az EU gazdaságának egyik legmeghatározóbb ágazata. Mintegy 13,5 millió embert foglalkoztat és az GDP-jének mintegy 6 százalékát adja. Az idegenforgalmi és autóipari ágazatok elemzését követően a Cedefop legfrissebb jelentése az építőipari ágazat kihívásaiba nyújt betekintést.
A Cedefop készség-előrejelzése szerint az építőiparban dolgozók nyugdíjba vonulás továbbra is nagy keresletet teremt a távozók pótlására. Ez nagyrészt az ágazat kulcsfontosságú foglalkozásait fogja érinteni, például az építőmunkásokat, az építőmérnöki technikusokat és az elektrotechnikai dolgozókat.
Az építőipar foglalkoztatási tendenciájának alakulása
Az építőipar gazdasági ciklusa érzékenyebb, mint a gazdaság egésze. Az építési projektek hossza és költségei, valamint a pénzügyi piaci trendektől -pénzügyi politikák, kamatlábak- való függőség arra készteti a vásárlókat és az építőket, hogy a befektetési döntéseket gondosan értékeljék.
A pénzügyi válság előtt az építőiparban foglalkoztatottak száma 2008-ig emelkedő tendenciát mutatott. Azóta az általános foglalkoztatási szintek még nem álltak helyre teljesen. A gazdasági válságot követően a foglalkoztatás nagyon meredeken csökkent. 2008 és 2014 között az ágazat 3,5 millió munkahelyet veszített el. Azóta a lassú és folyamatos fellendülés közel 700 ezer munkahelyet hozott vissza. Ez a növekedés 2020 elején tetőzött, amikor a Covid-19 okozta gazdasági recesszió több mint 800 ezer munkahely megszűnéséhez vezetett, és az ágazatot az elmúlt 15 év legalacsonyabb foglalkoztatási szintjére hozta.
A gazdaságok világjárvány utáni újranyitása során, 2021 tavaszán világszerte megugrott az építőipari tevékenység, és 2022 közepén a foglalkoztatás visszatért a járvány előtti szintre. Az EU-ban növekvő inflációs nyomás és az újabb recesszió kockázata ellenére az építőiparban foglalkoztatottak száma 2022 második felében sem csökkent újra, 13,5 millió fő.
Az építőmunkások megfelelő készségekkel való felvértezése a szakképzés fontos feladata
Az építőiparban felmerülő készségigényekre gondolva figyelembe kell venni a készségek iránti kereslet változásának valószínű mozgatórugóit. A jövőbeli készségigényeket befolyásoló tényezők hat nagy kategóriába sorolhatók.
Környezeti: Az uniós gazdaság környezet-barátabbá tétele jelentős hatást gyakorol az építőiparra. Ez az ágazat felelős az EU teljes hulladéktermelésének mintegy 35 százalékáért és a szén-dioxid-kibocsátás mintegy 40 százalékáért. Az éghajlatváltozás, valamint a víz, az energia és más erőforrások szűkössége növeli az új és meglévő épületek környezeti lábnyom csökkentésének szükségességét.
Technológiai: Az új technológiák (pl. BIM, virtuális valóság, 3D nyomtatás és moduláris felépítés) nagyobb mértékű elterjedése pozitívan befolyásolja az építőipari vállalatok működését (költséghatékonyabbá téve őket) és a végső kivitelezés minőségét, amely a munkaerő készségeire is hatással van.
Politikai: A közbeszerzést és a hatékony szervezeti terveket fontosnak tekintik a pénzügyi válságot és a Covid19-et is magában foglaló évtized utáni helyreállítás előmozdításához. Úgy tűnik, hogy a kereslet legnagyobb mértékben az infrastruktúra-építés iránt ugrik meg. A magánszektort is arra ösztönzik, hogy klímasemlegességen és energiahatékonyságon alapuló városrehabilitációs projektekben vegyen részt.
Gazdasági: A versenyképesség megőrzése és a túlélés érdekében az ágazat átlagos termelékenységének és jövedelmezőségének növelésére van szükség, különösen a kkv-k esetében. A termelékenység és a jövedelmezőség növelése új építési módszerek és innovatív anyagok alkalmazása, valamint az épületek energiahatékonyságát központba helyezése révén érhető el.
A strukturális munkaerőhiány: A népesség elöregedése, amely az építőiparban dolgozók nyugdíjba vonulásához vezet, és az ágazat viszonylagos vonzereje a fiatal pályakezdők számára a képzett és képzett munkaerő hiányát eredményezi. A szükséges munkaerő pótlása így leginkább alkalmi munkavállalókkal biztosítható. Az alkalmi munkára való támaszkodás azonban visszatartja a cégeket attól, hogy beruházzanak munkavállalóik továbbképzésébe és átképzésébe.
Szabályozási: Az újonnan épített és felújított épületeknek, valamint a vállalatok működésének és munkaszervezésének módjának számos szabályozásnak kell megfelelnie. Ezenkívül szigorú egészségügyi és biztonsági előírásokat kell bevezetni a munkaerő biztonságának fenntartása érdekében. Ez jelentős többletkeresletet teremt az ágazatban a képzések iránt.
Ezek a tényezők, amelyek közül sok kölcsönhatásban alakítják az ágazat jövőbeli készségigényét. A legfontosabb, hogy az építőipari ágazat vonzza és megtartsa a képzett munkavállalókat, akiket szükség szerint megfelelően fel kell készíteni és át kell képezni. A készségek szempontjából az Európai Bizottság rámutat arra, hogy az ágazatnak számos tevékenységet kell folytatnia a fenti kihívások kezelése érdekében, többek között a következőket:
- a speciális képzések fejlesztése annak érdekében, hogy lépést lehessen tartani a technológiai fejlődéssel;
- az ágazat vonzerejének növelése a szakképzés és egyetemek leendő tanulói számára.
A Cedefop európai készség- és munkahely-felmérése egy időszakos felmérés, amely az európai felnőtt munkavállalók reprezentatív mintáinak felhasználásával a munkahelyi kompetencia követelményekről, digitalizációról, a munkaerő-hiányáról és munkahelyi képzésekről gyűjt információt. A legfrissebb jelentés a 2014-ben készült első felmérésre épül. A harmonizált nemzetközi adatok gyűjtése és a közös módszertani megközelítés alkalmazása, lehetővé teszi a gazdasági ágazatok, foglalkozások és más kulcsfontosságú társadalmi-gazdasági és demográfiai változók, országok közötti összehasonlítását. Az európai készségfejlesztési program és az európai digitális stratégia növekedési, fenntarthatósági törekvéseihez szorosan kapcsolódó felmérés kulcsfontosságú eszköze a szakképzés és a foglalkoztatás tervezését érintő szakpolitikai döntéshozatalnak.
