A Makronóm Intézet friss elemzése szerint a magyar járműipari gyártókapacitás 2027-re akár 800 ezer darabosra is nőhet. A jövőbeli versenyképességünk okán azonban a felsőoktatási intézmények és az ipar közötti együttműködés ebben az ágazatban különösen lényeges, hiszen az elektromobilitás és az energiatárolási rendszerek fejlesztése komplex technológiai hátteret igényel. A hazai felsőoktatásban 52 ezer diák tanul autóipari, 43 ezer pedig zöldenergiatárolóképzéseken. A duális képzések bővítése révén a hallgatók piacvezető cégeknél szerezhetnek gyakorlati tapasztalatot, erősítve ezzel a jövőbeli innovációs képességet.
Ez a cikk eredetileg az UNI in&out 2025-ös kiadványában jelent meg.
A Makronóm Intézet friss elemzése szerint a magyar járműipari gyártókapacitás 2027-re akár 800 ezer darabosra is nőhet. A jövőbeli versenyképességünk miatt a felsőoktatási intézmények és az ipar közötti együttműködés ebben az ágazatban különösen lényeges, hiszen az elektromobilitás és az energiatároló rendszerek fejlesztése komplex technológiai hátteret igényel. A hazai felsőoktatásban 52 ezer diák tanul autóipari, 43 ezer pedig zöldenergiatároló-képzéseken. A duális oktatás bővítése révén a hallgatók a piacvezető cégeknél szerezhetnek gyakorlati tapasztalatot, erősítve ezzel a jövőbeli innovációs képességet.
A járműipar meghatározó szerepet játszik mind az európai, mind a magyar gazdaságban, hiszen hazánkban a GDP jelentős részét ez adja. Az ágazaton belül az elektromobilitás térnyerése egyértelműen a globális járműipar jövőjét jelenti. Bár a geopolitikai konfliktusok és az EU-ban sokfelé jellemző központi támogatások viszszavonása miatt az e-autókra történő átállás lassabb, a hosszú távú trend vitathatatlan. Magyarország az adottságai és a szektorban korán megtett lépései révén jól pozicionálja magát, hogy kihasználja az elektromobilitásra való átállás előnyeit. Ebben a fontos ágazatban központi szerep jut a kutatás-fejlesztésnek és az ágazat felsőoktatási együttműködéseinek.
A Makronóm Intézet idén októberben elkészült elemzése szerint a járműipari szektor 3,9 százalékkal járul hozzá a GDP-hez, és évi 27,6 milliárd dollár gyártási értéket állít elő; tavaly Magyarországon 507 ezer gépkocsit állítottak elő, de a jövőbeli beruházások, mint a debreceni BMW-, a szegedi BYD-üzem megnyitása és a kecskeméti Mercedes-gyár bővítése révén 2026–2027-re az éves kapacitás elérheti a 800 ezer darabot.
Az iparág folyamatos fejlődése azonban nem csak a hagyományos vagy éppen az elektromos autók gyártásához kötődik, egyre kiemeltebb jelentőségű a hozzá kapcsolódó technológiák, különösen az energiatároló rendszerek előállítása. Magyarország ezen a területen látványosan teljesít: a világ negyedik, Európában pedig a második legnagyobb energiatároló-gyártó kapacitás épül ki az országban.
Ebben a növekedésben is meghatározó szerepe van a hazai egyetemeknek és kutatóhelyeknek, mert az elektromos járművek terjedése és az energiatároló rendszerek fejlesztése teljesen új ökoszisztéma felépítését, valójában egy új zöldiparág kiépítését jelenti. Ehhez pedig olyan komplex technológiai háttér szükséges, amelyhez elengedhetetlen a szoros együttműködés a felsőoktatási intézményekkel. Természetesen az országban már most is jelentős ipari és kutatás-fejlesztési potenciál található, ám ezt tovább kell erősíteni, hogy lépést tudjunk tartani a globális versenyben – húzza alá a Makronóm Intézet anyaga.
Az elektromobilitás kiemelt szerepe
Az elektromosautó-ipar kapcsán Magyarország kifejezett stratégiai célja,hogy összekapcsolja a nyugati és keleti ipari szereplőket. Ennek jó példája a debreceni BMW-üzem és az ott működő kínai CATL-akkumulátorgyár együttműködése, amely világosan jelzi, hogy hazánk a zöldátállás és az elektromobilitás terén vezető szerepre törekszik. Emellett az olyan infrastruktúrák, mint a ZalaZone járműipari tesztpálya, valamint az egyetemek kutatóközpontjai nélkülözhetetlenek a jövő technológiáinak kifejlesztésében. Az ipari szereplők és a felsőoktatási intézmények közötti együttműködés révén a magyar járműipar ugyanis kifejezetten képes lesz fenntartani és növelni a versenyképességét nemcsak az elektromosautó-gyártásban, hanem az ezen ágazathoz (is) szorosan kapcsolódó, már említett energiatároló rendszerek területén is.
Az egész gazdaságot felpörgethetik ezek a beruházások
Ez azért is lényeges, mert a Makronóm Intézet elemzése szerint az elektromobilitást ösztönző beruházások akár 528,7 milliárd forint többletértéket is generálhatnak az alappályához képest 2030-ra, ami 0,4 százalékkal magasabb GDP-arányos növekedést jelentene. A cél, hogy a külföldi beruházásokat integrálni lehessen a magyar gazdaságba, növelve a hazai beszállítók arányát, valamint támogatva a magasabb hozzáadott értékű tevékenységeket, különösen a kutatás-fejlesztés (K+F) és az innovációs együttműködések terén.
A jövőbeni fejlődéshez elengedhetetlen a keleti és a nyugati vállalatok integrációja, mivel az elektromos autók gyártásában Kína dominál, amely tavaly megelőzte Japánt, és a világ legnagyobb autóexportőrévé vált, az elektromos járművek globális eladásának 60 százalékát adva. Kína költségelőnye jelentős, akár 25 százalékkal olcsóbban is tudja értékesíteni az elektromos autóit (EV-it) a vertikálisan integrált ellátási láncainak köszönhetően, miközben a nyersanyagellátási láncok nagy részét is ellenőrzi.
A globális energiatároló piac szintén gyors növekedés előtt áll: a lítiumion-akkumulátorok teljes ellátási lánca 2030-ig évente átlagosan 27 százalékkal bővülhet, és meghaladhatja a 400 milliárd dollárt. A következő évtizedben világszerte 120-150 új akkumulátorgyár felépítése szükséges a globális kereslet kielégítéséhez, és Magyarország jó helyzetben van, hogy ezen fejlesztések központjává váljon. Igaz, közben a hazai tudásközpontokkal való tudományos és oktatási együttműködések, valamint a magyar beszállítói szektor támogatási programjai kulcsfontosságúak lesznek az ökoszisztéma megerősítésében.
Érdemes erősíteni a tudományos és oktatási együttműködéseket
A Makronóm Intézet elemzése kiemeli: a proaktív járműipar-politika megvalósításának feltétele, hogy a magyar vállalatok minél nagyobb hozzáadott értékű munkákat végezve tudjanak becsatlakozni a jármű- és energiatároló-gyártó cégek értékláncaiba. A még magasabb hozzáadott érték elérésének feltétele pedig a külföldi gyártók, a magyar vállalatok és a hazai tudományos, felsőoktatási és szakképzési intézmények közötti kapcsolatok további erősítése.
Az elemzés kiemeli: hazánk már felismerte a zöldtechnológiákban rejlő lehetőségeket, bevonzotta a piacvezető vállalatokat, amelyek a hazai egyetemekkel és kkv-kkal együttműködve olyan ipari ökoszisztémát hoztak létre, amely további magas hozzáadott értékű munkahelyeket teremt. Az utóbbi évtizedben – abszolút értéken – háromszorosára emeltük az ország kutatás-fejlesztési kiadásait, GDP-arányosan pedig 2011 és 2021 között 1,2-ről 1,6 százalék felettire nőttek a K+F-ráfordítások.
Ez részben annak köszönhető, hogy az itt lévő multinacionális vállalatok a magyar munkaerő potenciálja és az állami szerződéskötési kritériumok miatt nemcsak gyártósort telepítenek az országba, hanem a legtöbb esetben vállalják a hazai egyetemekkel való együttműködést és a K+F-tevékenységek előmozdítását is.
A hazai felsőoktatásban 52 ezer diák tanul az autóiparhoz köthető, 43 ezer pedig a zöldenergia-tárolókhoz kapcsolódó képzéseken. Az egyetemek és a piaci szereplők együttműködésén alapuló duális képzések bevezetése és bővítése pedig lehetőséget ad a diákoknak, hogy az idetelepedő piacvezető cégeknél végezzenek szakmai gyakorlatot.
Az AUDI HUNGARIA és Győr kapcsolata
Azt, hogy a külföldi cégek magyarországi tevékenysége nem áll meg a gyár kapujánál, jól szemlélteti többek közt az Audi kiváló kapcsolata a Budapesti Műszaki Egyetemmel és a győri Széchenyi István Egyetemmel: a vállalat munkatársai mára négy egyetemi tanszéket is vezetnek, és összesen 150 szakember vesz részt az egyetemi tevékenységekben. A sikerhez hozzájárul az is, hogy az Audi Hungaria mérnökként dolgozó munkatársainak több mint a fele a Széchenyi István Egyetemen végezte a tanulmányait. A cég folyamatosan támogatja az intézményt, tavaly átadták a győri Tudományos és Innovációs Parkot, amelyben olyan kutatási projekteket is indítanak, amelyek fókuszpontjában többek között a járműipar vagy a digitális technológia áll.
Kecskemét és a MERCEDES-BENZ HUNGÁRIA
A kecskeméti Mercedes-Benz Hungária Kft. is szoros kapcsolatokat ápol a helyi felsőoktatással. A vállalat 2012- ben elsőként a járműmérnöki szakot indította el a kecskeméti Neumann János Egyetemen. Ez már akkor megalapozta az intézmény és a cég közötti együttműködés hosszú távú, töretlen sikerét. Mára hét különböző egyetemi szak kapcsolódik a gépkocsigyártáshoz. Az elmúlt években megkezdődött a duális képzési programok bővítése az új technológiák, eljárások és infrastrukturális fejlesztésekkel járó beruházások révén.
A ZALAZONE tesztpálya szerepe
A magyar autógyártás egy sor hozzá kapcsolódó K+F-tevékenységet vonzott be számos új beruházáson keresztül. A már említett ZalaZone járműipari tesztpálya a 2019-es megnyitása óta dinamikusan fejlődött az odatelepülő innovációs központok miatt. E projekt keretében jött létre többek között az a 700 négyzetméteres innovációs intézmény, ahol olyan fejlett technológiák kutatására nyílik lehetőség, mint a drónos járműkövetés, az önvezető közlekedés és az elektromobilitásban használt hajtásláncok.
BOSCH Budapest Innovációs kampusz és a Zalzone melletti teszt kampusz
A másik kiváló példa a Bosch, amely 2022-ben adta át a 70 milliárd forintból megvalósuló, 90 ezer négyzetméteren 1800 új generációs munkahelyet teremtő Bosch Budapest Innovációs Kampuszát kutató- és tesztlaborokkal, valamint tesztcsarnokokkal kiegészülve. Éppen csak átadták a létesítményt, a cég már be is jelentette a következő beruházását: a ZalaZone szomszédságában 3500 négyzetméteren létesítették
a Bosch Kutató-Fejlesztő és Teszt Kampuszt, mintegy 10 millió eurós (38 milliárd forintos) beruházás keretein belül.
A 2025-ig megvalósuló központban 200 mérnök fejleszti majd a jövő meghatározó autóipari technológiáit, csaknem kétszer annyi, mint amennyi néhány évvel ezelőtt a Jaguar-Land Rover budapesti mérnöki központjában. A Boschnál itthon több mint 3500-an dolgoznak a kutatás-fejlesztés területén, és a cég évente mintegy százmilliárd forintot fektetett K+F-be, különösen az elektromobilitást támogató kutatásokba. A vállalat összefonódott az egyetemekkel is: 2022-ben létrehozta az ELTE-Bosch Mesterséges Intelligencia Ipari Tanszéket, amely az első ilyen intézmény az országban, 2023-ban pedig megnyílt a BME-Bosch Innovatív Járműtechnológiai Kompetencia Központ. Mindezek mellett a német cég további öt magyar egyetemmel működik együtt.
A szerző Santo Martin, a Makronóm Intézet vezető elemzője.
