Kedvezőtlen étkezési szokások és fizikai aktivitás, valamint romló egészségi állapot mutatók jellemzik a magyar kiskamaszokat és a tinédzsereket, ugyanakkor erős családi támogatottságot éreznek – derült ki az ELTE Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása (Health Behaviour in School-aged Children – HBSC) elnevezésű nemzetközi életmódkutatás friss jelentéséből. A legfrissebb felmérés 197 iskola, 331 osztály és körülbelül 6200 diák részvételével zajlott.

Csökkenő reggelizési arány és növekvő túlsúly

A felmérés eredményeiből kiderült, hogy a rendszeresen reggelizők aránya évről évre csökken: a lányok 40, a fiúk 60 százaléka soha nem reggelizik tanítási napokon. Hétvégente ugyanakkor a diákok kétharmada reggelizik mindkét nap.

Pozitív tendencia mutatkozik a mindennapi zöldség- és gyümölcsfogyasztás terén, de ez még mindig csak a fiatalok kevesebb mint harmadára jellemző. Annak ellenére, hogy kevesebben fogyasztanak magas cukortartalmú ételeket és italokat, valamint nőtt a fizikailag aktív fiatalok aránya, a túlsúlyosak száma folyamatosan emelkedik.

Egészségügyi szokások és pszichoszomatikus tünetek

A fogmosás gyakoriságát illetően a diákok 95 százaléka napi rendszerességgel mos fogat, de a naponta többször fogat mosók aránya évtizedek óta stagnál 60-65 százalék között. 

A diákok mintegy harmada szinte az összes szabadidejét ülve tölti, főként képernyőhasználattal. Az átlagos alvásidő hétköznapokon 7,5 óra, ami jelentősen csökkent az elmúlt nyolc évben. Hétvégén azonban két órával többet alszanak a gyerekek.

Az iskolások több mint fele legalább heti rendszerességgel két vagy több pszichoszomatikus tünetet is tapasztal. Minden tizedik tanuló szenved el kortársaitól iskolai bántalmazást, és a diákok 20 százalékát legalább egyszer bántották már az interneten.

Családi és társas kapcsolatok

A felmérés szerint a diákok kétharmada él együtt mindkét szülőjével, míg egyszülős családban a tanulók ötöde él. A kétgyermekes családmodell a leggyakoribb, ennek aránya 40 százalék. A szülők iskolai végzettsége és a család jómódúsága javuló tendenciát mutat, de a tanulók családjainak közel 30 százaléka az „alacsony jómódúsági” kategóriába tartozik.

A gyerekek többsége magas családi támogatottságot él meg, és a tanulók háromnegyede szereti az iskoláját. Azonban az iskolai feladatokat nagyon nyomasztónak tartók aránya 2002 és 2022 között jelentősen nőtt, a 2002-es 6,1 százalékról 2022-re 11,6 százalékra ugrott.

Szerhasználat és az egészség értékelése

A tiltott szerek használatának aránya stagnál, a leggyakoribb a marihuánafogyasztás, amit a középiskolás diákok mintegy 17 százaléka próbált már ki. A dohányzási és alkoholfogyasztási arányok ismét növekedést mutatnak: körülbelül minden hatodik diák legalább hetente rágyújt, és tízből négyen már voltak részegek. Az elektromos cigarettát kipróbálók száma meghaladja az egyharmadot.

Az egészségüket kitűnőnek minősítő tanulók aránya 2002 és 2022 között több mint 10 százalékkal csökkent, és még soha nem volt olyan alacsony, mint 2022-ben (19 százalék).

Nemzetközi összehasonlítás

Nemzetközi összehasonlításban a magyar fiatalok táplálkozási szokásai és túlsúlyossága, dohányzási és alkoholfogyasztási arányai, online bántalmazása, saját egészség értékelése és bizonyos pszichoszomatikus tünetek gyakorisága esetében kedvezőtlenebb képet mutatnak az átlagnál. Ugyanakkor a fizikai aktivitás és a marihuánahasználat terén az átlag körül mozognak. A társas kapcsolataik értékelésében viszont a nemzetközi átlagnál kedvezőbben nyilatkoztak.

Néhány szó a HBSC-ről

A HBSC egy nemzetközi kutatási együttműködés, amely az iskoláskorú gyermekek egészségmagatartását vizsgálja több mint 50 országban, köztük 1986 óta Magyarországon is. Az adatgyűjtés 1986 óta zajlik, de a módszertani újítások miatt az adatok csak 2002-től összehasonlíthatók.

A kutatás célja, hogy megértse a fiatalok egészségét befolyásoló tényezőket a családi, iskolai és baráti környezetükben, és feltárja az egészségügyi viselkedési mintázatokat és trendeket. Az eredményeket nemzeti és nemzetközi szinten használják fel az egészségjavító beavatkozások meghatározására és a jövőbeni szakpolitikák kialakítására.