Szó mi szó, beszippantott bennünket a virtuális világ. Egyre több, időt töltünk az online térben, amelynek kedvezőtlen hatásai szinte mindannyiunk számára ismertek. Ezt igazolja egy, a közelmúltban megjelent kutatási beszámoló is, amely az internetfüggőség problémáját járta körül.
Az internetfüggőség megállapítása más addikciókhoz képest nehezebb hiszen a digitális világ mindennapjaink szerves része már. Akkor mégis honnan tudjuk, hogy baj van? Melyek az intő jelek, amikor rá kell taposni a fékpedálra és digitális detoxot tartani, amíg nem késő.
Nem szükséges Ádámig és Éviáig visszamenni az időben, hiszen alig több, mint 30 éve küldték el az első SMS üzenetet. Az azóta eltelt idő alatt azonban jelentősen átalakultak a szokásaink. A digitális technológia mindenhol jelen van az életünkben, akár tanulásról, munkáról vagy a szabadidőről legyen szó. Nem fér hozzá kétség, hogy az angliai Neil Papworth 1992. december 3-án elküldött, „Boldog karácsonyt” szövegű SMS üzenete óta a digitális technológiai fejlődés számos pozitív változást hozott az életünkben.
Előnyei mellett azonban árnyoldala is van az online világnak. Rengeteg időt töltünk az interneten és az okos eszközeink társaságában. Hol van már az első számítógépről küldött SMS korszaka? Bátran kijelenthetjük, hogy az a korszak már történelem. Szokásaink teljesen átalakultak. A legnagyobb változás azonban mégis a diákok és a fiatal felnőttek életmódjában figyelhető meg.
A digitalizáció és az internet térhódításával párhuzamosan emelkedik a problémás internethasználat előfordulási aránya is, amely jellemzően a fiatal korosztályt érintő probléma.
De mire gondoljunk amikor a problémás internethasználat kerül szóba?
Problémás internethasználaton általában a kontrollvesztett internetezés állapotát értjük. Az internet kényszeres használata, az az állapot, amely hosszú időn keresztül jelentős mértékben negatívan befolyásolja az egyén mindennapi tevékenységét.
Az internetfüggők egész életmódja átalakul, gyakran az érintettek önként, esetlegesen felszólításra is képtelenek csökkenteni az internethasználatot, ennek hiányában elvonási tüneteik lesznek, idegessé, nyugtalanná, ingerlékennyé válnak.
Az internetfüggőség kialakulásának legfontosabb rizikófaktorai
Az internetfüggőséget számos tényező előidézheti. Meghatározók az életkor, valamint a diszfunkcionális társas és családi kapcsolatok. Minél korábbi életkorban kezdi valaki a digitális eszközök használatát, annál nagyobb az esélye az internetfüggőség kialakulásának.
A neurózis, a túlzott visszahúzódás is szerepet játszhatnak létrejöttében. Szövődhet pszichés problémákkal, depresszió, szorongás, mentális és szomatikus betegségekkel, továbbá gyakran társul egyéb függőségekkel is. A férfinem szintén növeli az internetfüggőség kockázatát, amely különösen igaz az internetes játékfüggőség esetében, amelyet elsődlegesen a férfiak technológiai újdonságokkal szembeni nyitottságával hoztak összefüggésbe.
Óriásit ugrott az internetezéssel töltött idő
A legfrissebb összefoglaló elemzések szerint az internetfüggőség a teljes lakosság egytizedét érintheti (7–10 százalék), míg a 25 év alattiak körében ez az arány már 20 százalék.
A Központi Statisztikai Hivatal, illetve a Gemius és az Ipsos felméréseinek adatai alapján öt év alatt, a rendszeresen internetezők száma csaknem megduplázódott, és emellett nyolcszorosára emelkedett az az idő, amelyet a magyarok internetezéssel töltenek – így feltehetően a problémás internethasználók aránya is ezzel párhuzamosan nő.
A prevalencia növekedését a gyors és mindenki számára elérhető internet mellett az ingyenes applikációk és a közösségi médián keresztüli kapcsolattartás még inkább fokozza, amelyek rendszeres használata az internetfüggőség kialakulásához vezet.
Milyen következményi vannak a problémás internethasználatnak?
Az internetfüggőség következményeit alapvetően öt kategóriába sorolják.
- Iskolai következmények: Az internetes játékkal, csevegéssel és a szörfözéssel töltött idő a tanulástól veszi el az időt: nem készülünk az órákra és a lecke is elmarad. Az éjszakai internetezés pedig a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás rovására megy.
- Szociális kapcsolatok: a virtuális ismerkedéssel és az online kapcsolatok építésével és fenntartásával töltött idő a személyes, a valódi kapcsolatok kárára történik.
- Pénzügyi problémák: a kényszeres online vásárlás és egyéb pénzköltési lehetőségek anyagi gondokat okozhatnak.
- Munkahelyi következmények: a munkahelyen végzett online tevékenység a minőségi munkavégzéstől veszi el az időt, amely teljesítményromláshoz vezet.
- Egészségügyi problémák: alvászavar alakulhat ki, elsősorban az éjszakát is online töltő problémás internethasználók körében, amely nappali aluszékonyságot okoz, csökkentve a fizikai és szellemi teljesítőképességet. Az alvászavar mellett, a hosszan fennálló kényszertartás mozgásszervi fájdalmakat okoz, míg a fizikai inaktivitásból fakadó túlsúly és az egészségtelen táplálkozás megnövelik a metabolikus szindróma és a cukorbetegség kialakulásának kockázatát.
A megoldás: digitális detox?
A digitális világ mindennapjaink szerves része lett, ezért az internetfüggőség megállapítása más addikciókhoz képest nehezebb. Annak ellenére, hogy számos tanulmány foglalkozik az internetfüggőség témakörével, egységes álláspontot még nem sikerült kialakítani az internetfüggőség definiálására.
Az összefoglaló felmérés szerint a napi 6 órát meghaladó képernyőidő tekinthető független rizikótényezőnek. Az online térben töltött idő mellett a használat célja is fontos tényező, mert az otthoni munkavégzés vagy a közösségi médiába történő szörfözéssel töltött hat óra teljesen különböző kategóriába tartozik.
Mivel az internetfüggőségnek leginkább a gyerekek vannak kitéve, az addikció kialakulásának kockázatát felelős szülői magatartással lehet leginkább csökkenteni. Az internethasználat kölcsönös megegyezésen alapuló, de konzekvens szülői korlátozásnak kedvező hatása lehet.
„Teljes elvonásra nem kell törekedni, hiszen a digitális eszközök használatának elsajátítása az élet szerves része, és mindenképpen szükséges, így a napi 2 órát nem meghaladó internethasználat segíthet a megfelelő önkontroll és belátás kialakításában” – olvasható a felmérés záró részében.
Az ajánlást úgy vélem érdemes mindannyiunknak szem előtt tartani és a közelgő karácsonyi ünnepekre mindenképpen tervezzünk egy digitális detox kúrával.
