A nyelvvizsga bizonyítvány megszerzését 2018. januártól támogatja a kormány. Kíváncsiak voltunk, hogy a nyelvvizsgához nyújtott állami támogatás, hogyan befolyásolta a nyelvvizsgázók számának alakulását az elmúlt években. Elemzésünkhöz az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Osztály (NYAK) hivatalos statisztikai adatait használtuk fel. Mutatjuk az eredményeket.
Amióta világ a világ a nyelvtudás mindig nagy értéket képviselt. Nemcsak a munkaerő-piaci értékünket növeli, hanem idegen kultúrák megismerésében is segítséget nyújt. A nyelvtanulásnak számos haszna van. Fejleszti a gondolkodást és a koncentrációs készséget és nyitottabbá tesz bennünket. Ajtót nyit a világra.
“Ahány nyelvet beszélsz, annyi embert érsz” – mondta az utolsó magyar király, IV. Károly, aki anyanyelvén kívül öt idegen nyelven beszélt.
De mi a helyzet jelenleg?
Ha valaki szeretne jól megtanulni egy nyelvet, mélyen a zsebébe kell nyúlni, a nyelvtanulás elég költséges vállalkozás. Ez lehet az egyik oka, hogy kevesen kezdenek nyelvet tanulni vagy az iskolai évek alatt megszerzett nyelvtudást fejleszteni. Köztudott, hogy a magyarok idegennyelv tudásszintjéhez kapcsolódó statisztikai adatok nem sok büszkeségre adnak okot. Hosszú évek óta sereghajtók vagyunk nemzetközi és uniós viszonylatban egyaránt, pedig az első sikeres nyelvvizsga díjához támogatás is igényelhető a 2018. január elsején hatályba lépett kormányrendelet szerint.
Csökkent a nyelvvizsgázók száma
A vizsgázók száma alapján készült statisztikai adatok szerint 2018-2022 közötti időszakban 33 nyelvből közel félmillióan tettek nyelvvizsgát (499 711 fő), míg a 2018. évet megelőző öt évben ennél többen, összesen 636 955 fő vágott neki a nyelvvizsgának.
Évenkénti bontásban is általános csökkenő tendencia figyelhető meg a nyelvvizsgázók számában. 2018 előtti öt évben a nyelvvizsga bizonyítvány megszerzését több, mint 100 ezren próbálták meg. A legtöbben 2015-ben (134 966 fő), de 2016-ban is elég magas volt a nyelvvizsgázók száma. (134 520 fő)
A kormányrendelet megjelenését követő években viszont csökkent a nyelvvizsgázók száma. 2018-ban némileg emelkedett, 2019-től azonban folyamatos csökkenés tapasztalható a nyelvvizsgázók számában. Az elmúlt három évben jóval 100 ezer fő alatt maradt a nyelvvizsgázók száma.
Középiskolások a legaktívabb nyelvvizsgázók
A nyelvvizsgázók korcsoport szerinti arányát vizsgálva elmondható, hogy 30 éves kor alatt jellemző leginkább a nyelvvizsga bizonyítvány megszerzése. Az ennél idősebbek jóval kevesebben tesznek nyelvvizsgát. 2018-2022 között a nyelvvizsgázók kétharmada (87 százalék) 14-29 éves volt, amelyből több, mint fele a 14-19 éves korosztályhoz tartozott. (52,9 százalék) Alig negyedük (23,9 százalék) pedig a 20-24 évesekhez.
30 év fölött kevesebben vágnak bele a nyelvvizsga bizonyítvány projektbe
A kor előrehaladtával csökkenő tendencia jellemző a nyelvvizsgázók körében. A 30-50 évesek aránya 5 százalék alatt van, míg az 50 évnél idősebb nyelvvizsgázók száma az 1 százalékot sem éri el. A korosztályok szerinti vizsgakedv a 2018 előtti és azt követő években sem változott. Mindkét időszakban a 30 év alattiak aránya volt magas. Az ennél idősebbek kevésbbé tartották fontosnak, hogy nyelvvizsgát tegyenek.
Melyik nyelvből vizsgáztak a legtöbben?
Az elmúlt tíz évben az angol, német és az eszperantó nyelv volt a legnépszerűbb a nyelvvizsgázók körében. A dobogóról épphogy lecsúszott a francia és a spanyol nyelv. Az arányokat tekintve az angol nyelvből vizsgázók száma volt a legmagasabb. 2013 és 2022 között az összes nyelvvizsgázó közel kétharmada (73,3 százalék) ezt a nyelvet választotta. Németből és eszperantóból közel azonos arányban tettek nyelvvizsgát, előbbi esetében 19,4 százalék, utóbbinál 18 százalék volt a nyelvvizsgázók aránya az összes nyelvvizsgázóhoz viszonyítva.
TOP 10 nyelv
- angol
- német
- eszperantó
- francia
- spanyol
- cigány (lovári)
- olasz
- orosz
- magyar
- szlovák
Legkevesebben örmény nyelvből vizsgáztak, mindössze egy nyelvvizsgázó volt, aki ebből a nyelvből jelentkezett vizsgára. Kevésbé volt népszerű a nyelvvizsgázók körében még a cigány (beás), a kínai, a dán, a szlovén, a lengyel, a portugál, az ógörög, a bolgár és a ruszin.
2018 után néhány nyelv esetében emelkedett a nyelvvizsgázók száma az alábbi nyelvek esetében:
- arab
- héber
- kínai
- magyar
- ógörög
- portugál
- ruszin
- szlovén
- ukrán
Míg vannak olyan nyelvek, ahol a 2018 előtti időszakhoz képest jelentős csökkenés tapasztalható a vizsgázók számában. Ebbe a csoportba tartozik az eszperantó, a finn és a lengyel, valamint az újgörög, a francia és a lengyel.
A nyelvvizsga támogatás jogosultságának feltételeiről a Magyar Államkincstár oldalán található információ. Ha szeretnéd tudni a jogosultság feltételeit és, hogy milyen formában igényelhető vissza a sikeres nyelvvizsga díja, kattints a linkre.
Ha már magad mögött hagytad a nyelvvizsgát viszont elvesztetted a bizonyítványod olvasd el a témában írt cikkünket, amiből megtudhatod az elveszett nyelvvizsga bizonyítvány pótlásának ügyintézési módját.