Már javában zajlanak a  következő, 2025-re tervezett PISA-felmérés előkészületei. Az OECD által életre hívott, monitorozó jellegű felméréssorozat ezúttal is a tizenöt éves tanulók képességét vizsgálja majd, azonban a korábbi évekhez képest megújult szemléletmódot képvisel, reagálva a jelenkor kihívásaira.

Az új PISA-felmérés a 21. század kihívásaira koncentrál

A következő felmérés fókuszában a tervek szerint a természettudományi terület tanulási és oktatási témaköre áll majd. Ehhez kapcsolódóan meghatározták azokat a kompetenciákat, amelyek kulcsfontosságúak a tanulók megfelelő szemléletének kialakításához. 

A felmérés során azt vizsgálják majd, hogy a résztvevő országok mennyire készítik fel a tanulókat a tudományos kérdések megértésére, valamint azt, hogy a tudomány hogyan termel megbízható tudást. Ez kulcsfontosságú mind a társadalom, mind pedig az egyén számára, hiszen a ma iskolásainak a jövőben tudományos alapokon nyugvó, megalapozott döntéseket kell hozni társadalmi és egyéni szinteken is az olyan jelenségek vonatkozásában, mint például az egészség vagy a környezet védelme.

Az OECD szakértői úgy vélik, hogy a 21. században a világ népessége olyan kihívásokkal szembesül (például szélsőséges időjárási anomáliák, pandémia, háborúk), amely kezelése és megoldása többé már nem a tudományos szakértők szűk csoportjának privilégiuma. A jelen és jövő kihívásainak kezeléséhez szükség van a társadalom szélesebb rétegeinek aktív és tudatos cselekvésére is.

A PISA 2025 újdonságai

A korábbi PISA-felmérések során a természettudományi ismeretek értékelése a tudományos műveltségen alapult. Ez határozta meg az oktatás eredményességét. A soron következő PISA-felmérés fókuszában ezúttal a természettudományos oktatás általános eredményei állnak majd, hogy biztosítsák a természettudományos keretrendszer összhangját a matematikai és az olvasási készségek vizsgálatának keretrendszerével. 

A PISA 2025 tudományos keretrendszer több  természettudományi és környezettudományi területet érintő kompetencia alcsoportot is meghatároz.  Emellett leírja az e kompetenciákhoz szükséges tudástípusokat, valamint azokat a körülményeket, amelyben a tanulók tudományos kihívásokkal szembesülnek. Emellett meghatározza a tudományos identitás szempontrendszerét is.

Ezek lesznek a lényeges kompetenciák és tudástípusok

Ahhoz, hogy egy tudományosan képzett személy képes legyen a tudományról, a fenntarthatóságról és a technológiáról folytatott, érvekkel alátámasztott vitát folytatni, a következő kompetenciákra van szükség:

• a jelenségek tudományos magyarázata;
• tudományos kutatási tervek létrehozása és értékelése, valamint a tudományos adatok és bizonyítékok kritikus értelmezése;
• tudományos információk kutatása, értékelése és felhasználása a döntéshozatal és a cselekvés során.

A felmérésben a természettudományos oktatás sikerességét aszerint értékelik majd, hogy milyen mértékben képesek a tanulók ezeket a feladatokat elvégezni.

Mivel az információk forrása jelenleg már az interneten található, fontos, hogy a tanulók megfelelő módon tudjanak “navigálni” ebben az információfolyamban, kiszűrni a tudományosan megalapozott és releváns információkat, értelmezni, értékelni és felhasználni azokat.

Környezettudományos kompetenciák

A fiatalabb generációknak számos kompetenciára van szüksége ahhoz, hogy a szélsőséges éghajlatváltozások  korában a fenntarthatóság kérdéseivel foglalkozhasson:

• az emberi tevékenység Föld rendszereire gyakorolt hatásának, valamint az ebből következő kölcsönhatások értelmezése;
• döntéshozatali képesség a környezet megújítása és fenntartása érdekében, amely a különböző információforrások értékelésén, valamint a kreatív és rendszerszemléletű gondolkodáson alapul;
• a különböző nézőpontok figyelembevétele, pozitív, előremutató gondolkodás, a környezet és az érintett közösségek  tiszteletben tartása a társadalmi-ökológiai válságok megoldásának keresése során.

Tudástípusok

A természettudományos oktatás által kifejlesztett három kompetencia háromféle tudást igényel:

Elméleti tudás (tartalmi ismeret)

Gyakorlati tudás (eljárások ismerete)

Episztemikus tudás ( objektív tudományos megfigyelések, tények, hipotézisek, modellek és elméletek alkalmazása)

A felmérésben résztvevő tanulóknak a tudás mindhárom formájára szükségük lesz ahhoz, hogy a kompetenciákat mérő speciális feladatokat teljesíteni tudják majd.

Egy új fogalom a mérésben: a tudományos identitás

Az OECD szakértői szerint a tudományos ismereteken és kompetenciákon túl az identitással kapcsolatos eredmények is kulcsfontosságúak a fiatalok jövője és cselekvőképessége szempontjából.

A mérés a tanulók tudományos identitását értékelése során ezekre az egyéni tulajdonságokra koncentrál majd többek között:

• Episztemikus meggyőződések – a tudomány és a tudományos kutatás általános értékei.
• A tudománnyal kapcsolatos tudás, attitűdök, diszpozíciók, erőforrások, viselkedés és társadalmi kapcsolatok.
• Tudományos önkoncepció (önismeret a tudományhoz kapcsolódóan, beleértve a jövőbeni cselekvési szándékot, személyes részvételt)
• Tudományos önhatékonyság (a tanuló saját képességeiben való hite)
• A tudomány élvezete
• Instrumentális motiváció
• Környezettudatosság

A cikk számos olyan fogalmat tartalmaz, amelyhez mélyebb, részletesebb kifejtés szükséges. Az eredeti leírásért, és a pontos, tudományosan helytálló értelmezés érdekében kérjük, hogy olvassa el a PISA-felmérés részletes leírását, amely az OECD weboldalán elérhető.