Azt látjuk, hogy működik a rugalmas struktúra és az állam, valamint a felsőoktatási intézmények közötti lazább összeköttetés, a piaci szemlélet megerősítése és az ösztönző rendszerek. A diákok számára is egyre kedvezőbb feltételeket tud kínálni a megújult felsőoktatás – mondja Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára. (2024. július 1-től a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára – a szerk.)

Az interjú eredetileg 2024. májusában, az UNI in&out 2024 Nyár kiadványban jelent meg.

Hogyan értékeli a jelentkező számokat, megfeleltek a várakozásoknak?

Mindenképp nagyon örülünk annak, hogy már második éve 120 ezer fő fölötti a jelentkezési szám. Azt lehet látni, hogy 2022-ben, illetve előtte népességarányosan 1 százalék jelentkezett a felsőoktatásba. Ez már a második év, hogy 1,3 százalékra ugrott. Ez azt láttatja, hogy egyfajta hozzáférhetőségi fordulat következett be. Ennek a tényezőit mi egyrészt abban látjuk, hogy magát a felvételi rendszert úgy újítottuk meg, hogy „ahol a lehetőség, legyen ott a felelősség” alapon az egyetemeknek jóval nagyobb beleszólása legyen abba, hogy kikkel kívánnak együtt dolgozni, kik legyenek a hallgatóik.

Egyértelműen látszik, a diplomás pályakövetelési rendszerből megállapított adatokból, hogy másfélszeres bérszorzót jelent átlagosan a diploma, ez egy olyan hozzáadott érték, amiben gondolkodnak a diákok. Az is erősíti a diploma értékének növekedését, hogy a 30 év fölötti jelentkezői létszámot is megdupláztuk. Tehát aki már munka és család mellett dönt úgy, hogy újra visszaül az iskolapadba, annál biztos, hogy ez a fajta értéktöbblet egy motiváció.

A jelentkezések összetételében a várakozások szerinti volt a megoszlás?

Alapvetően a pedagógusképzés növekedését, a képzésre jelentkezők számának az emelkedését vártuk és várjuk. A műszaki és természettudományi terület az, ahol szintén bővülést remélünk. Örömteli, hogy a nemzetgazdaság szempontjából fontos képzések, valamint az egészség-, az agrártudomány képzési területek felé mozdulnak el a jelentkezési számok. A pedagógusképzésre jelentkezők száma az idén a második helyre jött fel. Ennek több összetevőjét látjuk. Az egyik, hogy a rugalmas tanárképzés felé nyitottunk, ami elismer olyan, már megszerzett tudásokat, hogy egy biológusnál nyilván nem az alapdiszciplínát kell újra tanulni, hanem a tanárképzésit.

A gazdaságtudomány természetesen évek óta verhetetlen. Az, hogy a második helyre ugrott fel a pedagógusképzés, szerintem az nagyon sokat elárul. Ennek három összetevőjét látjuk. Az egyik, hogy a rugalmas tanárképzés felé nyitottunk, ami elismer olyan már megszerzett tudásokat, hogy egy biológusnál nyilván nem az alapdiszciplínát kell újra tanulni, hanem a módszertant. A másik természetesen az a történelmi léptékű béremelés, ami mindenképp fontos hozzáadott értéket képvisel. Összességében az idén 17 833-an jelentkeztek pedagógusképzésre, ebből 8650-en tanár-tanító képzésre. Többen jelentkeztek csak tanár-tanítóképzésre az idén, mint két éve összesen pedagógusképzésre. Ez óriási eredmény.

Hogyan lehet ösztönözni az azon területek iránti érdeklődést, amelyeknél fontos, hogy többen jelentkezzenek?

Ennek a kulcsa a szakképzés. Az látjuk, hogy a szakképzést és a felsőoktatást összekapcsoltuk, és az okleveles technikusi képzésekkel megalapoztuk, hogy a szakképzésben szerzett érettségivel és szakmai tudással a diákoknak egyenes útja legyen az egyetemekre, és 30 kreditet automatikusan elismernek az egyetemek a szakképzési tanulmányokat értékelve. Az idén ennél is tovább mentünk, hiszen létrehoztuk azt a lehetőséget, hogy az okleveles technikusi képzésben részt vevő legtehetségesebb diákok már előzetes hallgatói jogviszonyban töltsék az utolsó szakmai évüket, ezáltal az egyetem a szakképzőben szerzett szakmai tudásukat kredittel értékelve teszi lehetővé, hogy gyakorlatilag párhuzamosan tudnak haladni a tanulmányaikkal. Emellett az új Nemzeti Alaptanterv is segített abban, hogy a tudástartalom megfelelőbben illeszkedjen az egyetemi tanulmányokhoz. Ezért is fontos, hogy a tanárképzésben egyre többen vegyenek részt, és a tanárképzés tudásanyaga illeszkedjen a Nemzeti Alaptantervhez.

Az interjú folytatását elolvashatod az UNIside oldalán, ide kattintva. 

Névjegy

• 2024. július 1-től a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
• 2023. február elseje óta felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárként dolgozott.
• A Károli Gáspár Református Egyetemen szerzett jogi diplomát 2007-ben, majd jogi szakvizsgát tett 2021-ben.
• Pályafutását igazgatási referensként a Wekerle Sándor Alapkezelő/Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalnál kezdte, majd a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Kft. jogi referense lett, később pedig a Design Terminál Nemzeti Kreatívipari Központ jogi és HR-referenseként dolgozott.
• Közigazgatási területen az Emberi Erőforrások Minisztériumában az Ifjúságügyi Főosztály főosztályvezetőjeként gyűjtött tapasztalatokat
• A Tempus Közalapítvány főigazgatójává 2020-ban nevezték ki.