Bár sokan nem tudják, de Szent Bálint nem csak a szerelmesek mentora, hanem az epilepsziások védőszentje is. A Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Epilepsziaellenes Liga (ILAE) 1997. február 14-én indított küzdelmet a betegséggel kapcsolatban élő tévhitekkel, és az epilepsziás emberek kirekesztésével szemben, és ezen a napon hirdette meg az első Epilepszia világnapját.
Milyen betegség az epilepszia?
Az epilepszia egy krónikus agyi rendellenesség, ami hirtelen, ismétlődő, spontán rohamokban nyilvánul meg. Ezeket a rohamokat az agy idegsejtjeinek átmeneti, szabálytalan elektromos aktivitása okozza.
Az epilepsziás rohamok sokféle formában jelentkezhetnek. Az emberek többnyire az eszméletvesztéssel járó úgynevezett nagy rohamot ismerik, pedig ez a legritkább az epilepszia több különböző megjelenési formája közül.
Bár régen a közhiedelemben elterjedt, hogy az epilepszia az elmebetegség egy fajtája, ennek semmi valóságalapja nincs. A Egészségügyi Világszervezet (WHO) azzal a céllal indított kampányt 1997-ben, hogy a betegséget minél szélesebb körben megismertesse az emberekkel, és felszámolja a betegek körül keringő tévhiteket és előítéleteket.
Néhány tény az epilepsziáról:
- Az epilepszia szó görögül „fogva tartást” vagy „megragadást” jelent.
- A betegségről szóló legrégibb leírás időszámításunk előtt mintegy 2000 körül keletkezett, és a 40 táblából álló Babiloni Orvosi Kódexben olvasható. Hippokratész ókori görög orvos elsőként mutatott rá, hogy az agy megbetegedéséről van szó.
- Olyan ismert történelmi alakokat sem kímélt, mint Julius Caesar, Nagy Péter cár, Napóleon, IX. Pius pápa, Dosztojevszkij vagy Lord Byron.
- Az emberiség nagyjából 1 százaléka szenved epilepsziában, a betegség Magyarországon közel 150 ezer embert érint.
- A mai korszerű gyógyszeres kezelések eredményeként a betegek 70-80 százaléka tünetmentesen élhet.
A betegség okai
Az epilepsziás rohamok hátterében több különböző okot is találtak, ilyenek lehetnek a genetikai tényezők, az agy területeit érintő gyulladásos folyamatok, az agydaganatok, a fejet- és az agyat ért sérülések, vagy például a stroke is.
Az is előfordul, hogy egészséges ember is tapasztalja élete során egy-két alkalommal a jellegzetes tüneteket. A hipoglikémia, vagyis az alacsony vércukorszint okozta epilepsziás roham eseti jelleggel is előfordulhat. Ugyanígy az elektrolit-egyensúly felborulása, vagy a terhességi toxémia is okozhat tüneteket. Ez nem jelenti azt, hogy magával a betegséggel állunk szemben, ugyanis nem mindenki epilepsziás beteg, akinek epilepsziás rohama volt az életében.
Hogyan diagnosztizálható az epilepszia?
Az epilepszia vizsgálata a neurológus szakorvos feladata. Ő a kikérdezés, a szemtanúk beszámolója, fizikális- és neurológiai vizsgálat, laborvizsgálat, EEG és MRI segítségével állítja fel a diagnózist. A legkorszerűbb képalkotó radiológiai vizsgálatokkal (CT, MRI, PET) az agy szervi betegsége nagy biztonsággal kizárható vagy megállapítható.
Képalkotó diagnosztika
A képalkotó diagnosztikai vizsgálatok fontosságát már több alkalommal is kiemeltük.
November 8-án, a radiológia világnapján Wilhelm Conrad Röntgen német tudósra emlékeztünk, aki ezen a napon fedezte fel a róla elnevezett röntgen sugárzást. Ez a világnap egy fontos alkalom arra, hogy felhívjuk a figyelmet az orvosi képalkotás és a sugárterápia fejlődésére, és a betegellátásban betöltött kiemelkedő szerepére.
A radiológia egy orvosi szakterület, amely sugárzás alkalmazásával diagnosztikai képalkotó eljárásokat és terápiát végez. Segítségével nagy részletességgel leképezhető a test bármely területe és szerve. A radiológia fejlődése az elmúlt évtizedek alatt folyamatosan és lendületesen haladt.
Magyar siker a nukleáris medicina területén
Kevesen ismerik Hevesy György nevét, pedig hozzá fűződik a radioaktív nyomjelzés felfedezése. Emellett ő fedezte fel a 72-es rendszámú kémiai elemet, a hafniumot, és kísérleteket kezdett a nyomjelzés biológiai alkalmazására. Érdeklődött a DNS képződés iránt, és komoly munkákat végzett a rosszindulatú daganatok vizsgálata terén is. A nyomjelzés hatalmas jelentősége miatt megosztott kémiai Nobel-díjat kapott 1943-ban.
Hevesy György kutatásai során a nyomjelzés segítségével vizsgálta az anyagcsere területeit, folytatta a tumorok kutatását, élete utolsó szakaszában elkezdte a módszer haematológiai területen történő alkalmazást is. Az ő nevéhez és munkásságához fűződik a nukleáris medicina megalapítása.
A radiológiai szakasszisztens a képalkotás fontos szereplője
Fontos kiemelni, hogy a radiológiai ellátás minden esetben csapatmunka, ahol a megfelelő eljárást kezdeményező szakorvosok és a radiológusok mellett a radiográfiai szakasszisztensek, illetve fizikusok, informatikusok, adminisztrátorok közreműködése egyaránt elengedhetetlen a biztonságos, szakszerű, és hatékony egészségügyi szolgáltatás nyújtásához.
A radiográfiai szakasszisztens olyan egészségügyi szakember, aki a radiológiai, vagy képalkotó diagnosztikai vizsgálatok során működik együtt a radiológusokkal és a páciensekkel. Feladatai közé tartozik a páciensek előkészítése a vizsgálatra, a sugárvédelem biztosítása, a képalkotó berendezések előkészítése és működtetése, és a dokumentációk elkészítése. A radiográfiai szakasszisztens segíthet a pácienseknek az eljárások előtt és után, gondoskodhat a kényelmükről, adott esetben választ adhat a felmerülő kérdéseikre.
A radiográfiai szakasszisztens szakma az egészségügy ágazat 6 éves képzésén szerezhető meg. A tanulók a CT/MR szakasszisztens, az intervenciós szakasszisztens, a nukleáris medicina szakasszisztens és a sugárterápiás szakasszisztens szakmairányok közül választhatnak.
