A Tanuláskutató Intézet szervezésében május 15-én dr. Gyarmathy Éva klinikai és nevelés- lélektani szakpszichológus és dr. Setényi János az MCC Tanuláskutató Intézet igazgatója az oktatáspolitikáról folytatott vitát, melyet dr. Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora facilitált. Az eseményen több mint 130 érdeklődő vett részt a Scruton MCC-ben.
Egyre több a tanulási nehézséggel küzdő gyermek
A mai gyerekek sok mindenben különböznek a korábbi generációktól. Ennek egyik sarkalatos pontja az agy és az idegrendszer fejlődése.
Dr. Gyarmathy Éva klinikai és nevelés- lélektani szakpszichológus a neurodiverzitásra hívta fel a figyelmet. Úgy véli, hogy a mai gyerekek különböznek a korábbi generációktól, mivel agyuk sokfélébb módon fejlődik. Úgy véli, az agy működésének módosulását az ipari szennyezés, a városi szennyezés, a különböző vegyi anyagok okozzák, amelyek megváltoztatják az idegrendszer fejlődését. A szakember úgy véli, a gyerekek fejlődésére nagy hatással van a környezet, az oktatás pedig jelenleg nem képes megfelelően alkalmazkodni ezekhez a változásokhoz. Véleménye szerint az oktatást a megváltozott agyi fejlődésű és működésű gyerekek igényeihez kellene igazítani.
Setényi János intézményigazgató hazai és nemzetközi statisztikákkal árnyalta a problémás gyerekek fogalmát. Elmondta, hogy a valóban sérült gyerekek aránya alig változik, viszont a „figyelem-, tanulás- vagy magatartásproblémás” tanulók csoportja gyorsan növekszik. Szerinte ez elsősorban nem pszichikai, hanem szociológiai jelenség.
Az oktatásnak racionális és közösségépítő szerepet kell betöltenie
Setényi szerint ésszerű feltételezés, hogy a felnövekedés elkerülhetetlen problémáinak pszichikai tolmácsolásáról és medikalizációjáról van inkább szó, ebben a témában Frank Füredi írásaira is hivatkozott. Gyarmathy vízióját a külső veszélyekkel kapcsolatban történeti megközelítéssel hűtötte le: például a XIX. században a gyerekek az utcán tengődtek, hatalmas volt a légszennyezettség, nem volt iható víz. Tehát ezek a problémák nem újak, a történelem során már számos példa volt ilyen kihívásokra. Szerinte fontos látni, hogy a pszichológia lett az oktatásról való beszéd és gondolkodás fő nyelve, tehát a pedagógust a pszichológus váltja fel, és ez a változás a szemünk előtt zajlik.
Ennek előnye lehet, hogy sokkal érzékenyebbek és gyerekközpontúbbak vagyunk, ha ezt a nyelvet beszéljük, illetve sokkal elkötelezettebbek a segítségnyújtás területén. De ez a módszer az egyénre koncentrál, és végső soron atomizáló és társadalomtagadó hatása van.
„Mi most egy racionális közpénzekből működtetett gépezettel találkozunk, ezt közoktatásnak hívjuk. Ez nem tud más lenni, mint egy ésszerűen közpénzből működtetett gépezet. Fontosak a társadalmi szempontok is, ha a közműveltség egy minimumát az oktatás során átadjuk, akkor ez majd összeköt minket. A közös tanulás egyben egy szűrőt is jelent, amely mentén el lehet dönteni, hogy később ki milyen területen fog tudni dolgozni, feladatot ellátni a társadalomban.“
– fejtette ki Setényi.
Digitalizáció és oktatás
Gyarmathy Éva a digitalizációt, mint az agy működését megváltoztató újabb tényezőt is kiemelte. Elmondása szerint többek között ennek is köszönhető, hogy megsokszorozódott azoknak az információknak a mennyisége, amit az agynak fel kell dolgoznia, és ez módosítja a működését. Szerinte ehhez a megváltozott működéshez kellene az oktatást szabni.
Setényi úgy vélte, hogy nem hagyhatjuk, hogy az oktatás az aktuális gyerekkedély szerint alakuljon át. Kétségtelen, hogy az iskola világa és a külvilági impulzusok között mindig ütközés lesz, azonban ez egy jó dolog. Kiemelte azt is, hogy minden tradicionális értékrendszerben a figyelem és az elmélyülés az egy központi érték.
Az MCC Tanuláskutató Intézet igazgatója szerint ha kritikátlanul alkalmazkodunk a digitális környezetünkhöz, a multitasking jelensége lesz úrrá rajtunk, ami rendkívül káros. A multitasking olyan, mintha állandóan az életben maradásért küzdenénk, mint a vadállatok, szemben azzal a koncentrált figyelemmel és elmélyült munkával, ami például a katedrálisok építőire jellemző volt. Ennek elkerülése érdekében már a családban meg kell tenni a megfelelő lépéseket. Egy jól működő család például az étkezések idején közösen ül az ebédlőasztalnál. Ilyenkor nincs szétszórt figyelem, mindenki egymásra figyel és jelen van a pillanatban. Ha az ilyen gyakorlatokat elhanyagoljuk, az egész rendszerünk alapjaiban fog meginogni.
Egyéni utak és korosztályhoz illő követelmények
Setényi szerint racionális megközelítés, ha az óvodában és az alsó tagozatban teret engedünk az egyéni utaknak és új ötleteknek, de a felső tagozatban és a középiskolában a közoktatásnak a korosztályhoz illő követelményekről kell szólnia. Ha a szülők elutasítják a versenyen alapuló életfelfogást, választhatnak Waldorf vagy Montessori iskolát a gyerekeiknek, és ez teljesen elfogadható. Azonban kérdéses, hogy ezek az iskolák mennyire készítik fel a gyerekeket a versenyalapú felnőtt társadalomra és a munkaerőpiacon való helytállásra.
Gyarmathy rámutatott, hogy ez egy közös pont: 10-11 éves korig az agyműködés fejlesztése olyan szinten lehetséges, hogy jelentős mértékben korrigál és pótol, tehát a kulcs az óvoda és az alsó tagozat.
Az oktatási rendszer jövője
Setényi bemutatta az integrációs/inklúziós gyakorlat rövid politikatörténetét, és kimutatta, hogy ez a mozgalom tisztán ideológiai késztetésből indult el. Gyarmathy meglepő módon egyetértett azzal, hogy a szegregáció tiltása és az integráció kiterjesztése nem hozta meg a várt eredményeket.
Továbbmenve megkérdőjelezte a pedagógus hagyományos szerepét, mint a tudás átadója, hiszen a tudás már azonnal elérhető az interneten, és a gyerekek egymástól is tanulhatnak. Szerinte ezzel a teljes oktatási keretrendszer felbontható. Azonban, amikor Setényi közbevetette, hogy mi lehetne a meglévő rendszer helyett, Gyarmathy nem tudott rendszerszintű alternatívát felvázolni. Setényi nemkívánatosnak tartotta, hogy a felnövekvő generációt egy olyan társadalmi kísérletezésnek tegyük ki, amely bedöntheti a teljes keretrendszert és közszolgáltatást.
Forrás: MCC – Tanuláskutató Intézet
